reggeli dicséret

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. Megszégyenülnek és gyalázatra jutnak mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak. Ézsaiás próféta könyve 41. fejezet 10-11. versei Mikor éreztem magam teljes biztonságban? Leginkább gyermekkoromban, de akkor is kicsiként. Bárhová mentünk, tudtam, apura és anyura mindenben számíthatok. Természetes volt, hogy a táskába volt ennivaló, váltóruha, ha kellett. Mindig tudták, hová megyünk, ott mit fogunk csinálni. Nem kellett előre gondolkodnom semmiről sem. Egyszer abban a kiváltságban volt részem, hogy három testvér közül én mehettem velük Lengyelországba. Édesapám barátjának volt kocsija és a felesége, meg jómagam, meg a szüleim voltak az utasok. Ez egyfajta turistaút volt, ahol a helyi nevezetességeket is megnéztük menet közben, de vásároltunk is. Akkor még meg volt szabva, mennyi pénzt vihettél ki az országbó...

Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált. Zsoltárok 37:25 Megéri vállalni a becsületesség “bolondságát”, azt hogy önként, a lelkiismeretünkre hallgatva lemondunk olyan előnyökről, amelyeket elérhetnénk ügyeskedéssel, csalással? Érdemes vállalni, hogy inkább mi szenvedjünk kárt, minthogy mi okozzunk kárt (vö. 1Korinthus 6:7 )? Nem csak azt érdemes feltenni kérdésként, hogy mit nyerek akkor, amikor a másikat megrövidítem, hanem azt is, hogy mit veszítek? Milyen terheket veszek magamra, amikor lemondok a jó lelkiismeret békéjéről és öröméről? Dávid élettapasztalata arra ösztönöz, hogy válasszuk a lelkiismereti béke útját, az “igazak” útját, még akkor is, ha ez néha a nehezebb út. Nem csak azért, mert jobb lelki békével élni az életet, mint keserű haraggal és félelemmel, hanem azért is, mert sok hívő ember életének a tapasztalata az, hogy Isten “szemmel tartja az őt félőket” ( Zsoltár 33.18 ), és gondot visel a ho...

"… Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek !" 1Korinthus 2:9 Ha Isten betekintést engedne abba az adathalmazba, hogy milyen terveket készített számodra, minden bizonnyal elképednél. Ha Isten azt is megmutatná neked, hogy mi a döntéseid következménye, akkor még inkább meglepődnél. Ha a különböző döntések számtalan variációit megmutatná, akkor képednél el igazán… Isten azonban nem a tervei szenzációs megjelenítésében vagy a titkok felfedésében érdekelt, hanem sokkal inkább abban, hogy a lelki fejlettségünk szintjén vezessen bennünket a Gondviselés keze által. Terveit csöndesen viszi véghez, csakis a belső imaszobában ismerhetjük fel kezeinek munkáját. Ha beszélgető életmódot folytatunk Istennel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy életünk jövője mindenható kezekben van és ennek bizonyítékait meg is mutatja számunkra. Ha mégsem vagyunk biztosak ebben, vegyük csak elő a Bibliánkat és olvassuk el azon emb...

„...Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!” Zsoltárok könyve 16.1 Boldog Új Évet Kívánok! Áldott új évet! Szerencsés új esztendőt! Békés, boldog új esztendőt! Sikerekben gazdag, boldog új évet! Bevallom egy ideje gondban vagyok az új évi jókívánságokkal. No, nem mintha nem kívánnám szívemből barátaimnak, ismerőseimnek, hogy békés, boldog, áldott, sikeres, stb. legyen a következő évük. Hanem amiatt, hogy közben ott motoszkál bennem a kérdés, hogy szűkebb és tágabb világunk problémáit látva reális-e az, amit óhajtok, nem vezetem-e félre őket, nem keltek-e hamis illúziókat, reményeket óhatatlanul? Mert mit várnék én egy „boldog” vagy „szerencsés” új évtől? Azt, hogy a terveim megvalósuljanak, hogy ne legyenek küzdelmeim, vagy legalább ne legyenek túl nagyok, és amik vannak, azok könnyen megoldódjanak… Elgondolkozunk vajon azon, hogy milyen nagy különbség lehet aközött, amit mi boldogságnak érzünk, s amiről Jézus beszél a Hegyibeszédben, a „boldogmondásokban”? (vö. Máté evangéli...

"Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai!" Pál levele a rómaiakhoz 11:33 Hajlamos vagyok arra, hogy zokon vegyem, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan elképzeltem. Néha felháborodom, és dühös leszek, időnként pedig kétségbeesem, aggódom és reménytelennek látom a helyzetet. Pedig általában rövid időn belül megláthatom, hogy Isten ott áll a háttérben, és kezében tartja az eseményeket. Ahogyan a Biblia fogalmazza: „elforgatja” a dolgokat, és javunkra fordítja a számunkra negatív eseményeket is (vö. 1Mózes 50.20 ; Zsoltár 33.10 ; Róma 8.28 ). Számomra átláthatatlan, követhetetlen és csodálatos az, ahogyan Isten jót és rosszat egyaránt beépít üdvözítő terveibe, és mindent (szó szerint mindent!) felhasznál megmentésünk, átformálásunk érdekében. Nekem kudarcnak tűnik, ő győzelmet formál belőle. Terveit évek, évtizedek alatt valósítja meg. Türelmes, nem siet, nem kapkod. Tőlem pedig az...

"A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére."  Thesszalonikabeliekhez írt I. levél, 5.23 Jó néhány éve már annak, amikor egy kisebb csapattal a Bakonyban kéktúráztunk. Néhány nap alatt Bodajktól sétáltunk el Bakonybélig. Ennek a túrának volt egy számomra nagyon emlékezetes pontja valahol a Tési-fennsíkon, ahonnan egyszerre láttuk azt a pontot, ahonnan elindultunk, valamint a végcélunkat, a Bakony legmagasabb pontját, a Kőris-hegyet. Jó volt látni az addig megtett utat, visszatekinteni hálával, örülni az élményeknek, s ugyanakkor látni azt is, hogy merre fogunk menni, mi van még előttünk. Egy kis időre megálltunk gyönyörködni, megpihenni, aztán újra folytattuk utunkat, a fák eltakarták a kilátást s küzdöttünk a túra kihívásaival, a meredek lejtőkkel, emelkedőkkel, a tikkasztó napsütéssel… Mindannyian úton vagyunk még. Isten megkeresett és elhív...

"Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el;"  János evangéliuma 6.37  Titokzatos az isteni gondviselés és az emberi akarat kapcsolata. Isten az igazságosság, szeretet és szabadság Istene, aki nem kényszerít senkit arra, hogy őt szeresse és engedelmeskedjen neki. Erkölcsi szempontok mérlegelésére és döntéshozatalra képesnek alkotott meg minket, s egyúttal felelősséggel ruházott fel bennünket. Nem ő dönti el, hogy mivé váljunk, de ismeri előre az igazsághoz és szeretetéhez való szívbeli viszonyulásunkat. Előre ismerése és az ez alapján hozott rendeletei jelentik a biztosítékot arra, hogy mindenkit megmentsen, aki megmenthető. Jézus bizonyossággal jelentette ki: „akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön majd.” Krisztus úgy keres, úgy munkálkodik, hogy végül valahogyan, valamikor megtalálja őt mindenki, aki befogadja az „igazság szeretetét” (vö. 2Thesszalonika 2.10-12). Ez hatalmas örömhír! Mi nem tudjunk magunkat megmenteni, még ak...

"Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban." Pál levele a filippiekhez 4:19 „Azért mennek a fiatalok külföldre dolgozni, mert itthon nem lehet megélni.” Sokszor olvastam már ezt a mondatot. Tényleg nem lehet itthon megélni? Nem tudjuk beszerezni azt, amire szükségünk van? Két évig éltem Németországban - tanultam - és azt láttam, hogy az emberek ott tényleg könnyebben elérik az anyagi természetű céljaikat, de az átlagembernek ott is nagyjából annyi volt, mint itthon. Igaz, hogy ritkábban panaszkodtak, mint mi. Aztán kétszer voltam Tanzániában a maszájok között majdnem egy hónapig, és azt láttam, hogy mindene, amije volt egy-egy családnak, leszámítva a juhokat, kecskéket és marhákat, simán befért volna egy kisebb kocsi csomagtartójába. Alig volt valamijük - a mi fogalmaink szerint - mégsem érezték magukat szegényeknek, és nem panaszkodtak annyit, mint mi. Elgondolkodtam: mennyire van igazából szüksé...

  " Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket mindenünnen, ahová csak szétszóródtak egy felhős, borús napon." Ezékiel próféta könyve 34. fejezet 12. verse A pásztor a legelő közepén állt és azt sem tudta merre induljon. A nyájból szinte csak a sántákat látta, akik nem tudtak lépést tartani a többivel, de azoknak is leginkább csak a hátát. Átkozta magában a vihart, meg a kidőlt fát, ami a balesetet okozta. Amiatt kellett a szomszéd segítségére sietnie és mire végeztek, oda az állatsereg és mostmár ő került bajba. Rohant a tyúkól melletti tornáchoz a bicikliért. Pattant is rá és irány juhok után. Kettőt füttyentett és kutyái azonnal csatlakoztak hozzá. - Rigó! Kerülj eléje! - kiáltott az egyiknek. - Gyorsan, gyorsan! A fekete, okos szemű nőstény már loholt is. A tanonc meg utána. Rigó, a tapasztalt terelő már gazdája nézéséből, hangjából tudta, mit akart. Most...

"De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából."  Prédikátor könyve 3.13 Hogy vagy a hálával? Inkább hálás vagy inkább elégedetlen ember vagy? Örülni tudsz a félig teli pohárnak is, vagy számodra az már szinte teljesen üres? Az évek során rájöttem arra, hogy a leginkább akkor tehetek szert hálás szívre, ha egyszerűen hálát adok mindazért, amit már áldásként felfedeztem. December 31-én este összegyűltünk egy évzáró, évkezdő áhítatra. Ezen az alkalmon egy házaspár az alábbi írást olvasta fel nekünk. Engem nagyon elgondolkodtatott és megérintett, ezért elkértem tőlük. Remélem, segíteni fog neked is újabb hálára okot adó áldásokat felfedezni az életedben. Kívánom, hogy minden napodat – bármennyi gonddal kell is megküzdened – átjárja a hála, dicséret és reménység Isten szeretetéért és gondviseléséért! „Olyan természetes dolog, hogy Isten velünk jót tegyen és betöltse az életünket erővel, kegyelemmel, örömmel, vagy ha bajban vagyunk, szabadítá...

"Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, mint amit fel tudnék sorolni." 40. Zsoltár 6 .vers Milyen lenne az életünk, ha mindig az történne, amit elterveztünk? Elsőre azt mondanám erre kérdésre: Ha mindig az történne, amit én terveztem el? Az csodálatos lenne! Biztos boldog lennék tőle, biztonságban érezném magam… Biztosan?    Milyen lenne mások élete, ha mindig az történne, amit elterveztünk? Milyen lenne a világunk, ha minden ember terve megvalósulna? Ha korlátozás nélkül megtörténne például az, amit egy terrorista elgondolt? Borzalmas bele gondolni is…   Milyen jó, hogy Isten tervei meghaladják és felülírják a mi terveinket. Milyen jó, hogy Isten megengedi, hogy tervezzünk, de korlátokat állít fel, és „elforgatja” a terveinket (vö. 1Móz. 50.20, Zsolt. 33.10) Gondoljunk bele: terveznénk csalódást, fájdalmat, szenvedést az életünkbe? Válságokat, amelyekből katarzis lehet? Vajon megtaláln...

„Elesett és szegény vagyok, de gondol rám az Úr! Te vagy segítségem és megmentőm, Istenem, ne késlekedj!” 40. Zsoltár 18. verse   El kellett búcsúznunk egy testvérünktől a napokban. Egy olyan testvért vesztettünk el, aki soha nem szerette, ha középpontban van. Háttérben, csendesen végezte a szolgálatát: imádságban hordozta napról-napra szeretteit, a gyülekezet minden egyes tagját, ismerőseit. Fájdalmas számunkra a halála, mégis azt kell mondjam, hogy még ebben is tapasztaltuk azt, hogy Isten nem fordul el az „elesett és szegény”, beteg embertől, hanem gondol rá.  Gondviselésének jeleit tapasztalhattuk abban, ahogyan Isten figyelembe vette eltávozott testvérünk vágyát, hogy otthon fejezhesse be életét. Együtt lehettek vele gyermekei, meglátogathatták fiatalok a gyülekezetből, akiket annyira szeretett. Igaz, csak fényképről, de láthatta keresztségüket, amelyen betegsége miatt már nem lehetett ott. A létezés már nagy teher volt számára, és vágyott arra, hogy végre meg...

Ő így válaszolt:  "Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Máté szerinti evangélium 4. fejezet 4. vers Van az életünknek három fontos területe, ami mindannyiunknak számít. Az első, hogy kielégíthetjük-e szükségleteinket. A második, hogy irányíthatjuk-e az életünket. Míg végül a harmadik, hogy mire vagyunk képesek a hatalomért. Ezek olyan kérdések, melyekre nagyon fontos jó választ adnunk. Mielőtt Jézus elkezdte volna küldetésének beteljesítését mindezekre megtalálta azt. Nem mások voltak ezek, mint az ellenség kísértései, hogy eltérítsék őt eredeti szándékától, de Megváltónk győzött felettük. Ha ismerjük a történetet, akkor tudjuk, hogy a győzelme kulcsa Isten írott szava, a Szentírás volt. De ne gondoljuk, hogy ezek a hitpróbák bennünket elkerülnek majd. Olvasva a Biblia lapjait tudjuk, hogy már az első emberpárnak is feleletet kellett találnia az első kísértésre és ők a szükségletek próbájában el is b...

"És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük." János evangéliuma 17.26   Az élet sokszor kuszának tűnik és logikátlannak. Eltervezünk dolgokat, de másként alakulnak az események, s a terveinkből semmi nem valósul meg. Csalódottak, szomorúak vagy keserűek és dühösek vagyunk, s nem értjük miért alakultak így a dolgaink. Milyen könnyen és hamar megkörnyékez minket a gondolat: Isten elhagyott, nem szeret… Pedig, ha megláthatnánk egy más perspektívából az életünket, ha egy kicsit távolabbról, és magasabbról nézhetnénk az utunkat, akkor észrevennénk egy rendező elvet. Istennek van egy határozott célja az életünkben. Meg akarja velünk ismertetni önmagát, hogy az ő szeretete töltse be a szívünket. Minden, ami történik valamiképpen ennek a szolgálatában áll. A nehézségek és bajok meghívások arra, hogy közeledjünk hozzá, keressük őt és bízzunk benne. A ...

" Én pedig, szól az Úr, tűz-fal leszek körülötte és megdicsőítem magamat ő benne! " Zakariás próféta könyve 2.5 Gyermekkoromban az utca utolsó házában laktunk, magasan a domboldalon. Csak kiléptem a kapun és máris nyílt, szabad terület tárult elém. Szemben már nem volt szomszédunk, csak a rét csodaszép virágaival. A házunk mögött meredeken emelkedett a kertünk és a szomszéd kertje is ami mellett egy ösvény vezetett fel a "Mihály magosára" , ami nem más volt, mint a domb teteje. Gyermekként igencsak elfáradtam, mire felmásztunk odáig. Emlékszem, egy este különös, csodás fényekre lettünk figyelmesek. Én gyönyörködtem volna benne, ha nem látom meg édesapám aggódó arcát. Gyorsan öltözött, vette a cipőjét és odaszólt a bátyámnak és nekem: "Gyertek fiúk!" Egyenesen a pincébe ment, mi meg utána kíváncsian. Meglepetésünkre lapátot adott a kezünkbe és indult az ösvénynek a kert felé. Ahogy kiértünk láttam, hogy a tavalyi, magas, száraz fű lángolt tőlün...

„Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét, ahogy a sas, röptetve a fészekalját, fiókái fölött repdes, úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira, evezőtollán hordozva őt.” 5Mózes 32.10-11 Mózes élete befejezése előtt egy éneket hagyott örökségül Izráel számára. Célja az volt, hogy népe ne feledje el, Isten hogyan gondoskodott róluk, s védje őket a lázadástól, hűtlenségtől. Az ének segítségével felidézhették Isten hogyan hívta el őket, hogyan szabadította ki őket Egyiptomból, de emlékeztette őket a lázadásaikra, hűtlenségeikre is. Hálátlanságukra, amely miatt elfelejtették az Istentől kapott hatalmas segítséget, és maguknak tulajdonították a győzelmeket. Isten volt az, aki megkönyörült Jákób családján és menedéket nyújtott számukra Egyiptom földjén. Ő volt az, aki a már létszámban megnövekedett népet hatalma által kiszabadította a rabszolgaságból, és életben tartotta a sivatagban. Naponkénti csoda által gondoskodott...

„Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!” Zsoltárok 121:7-8 Nem olyan régen részt vettünk a Campusz Fesztiválon. Egy csoporttal igyekeztünk segíteni mindazoknak, akik hozzánk fordultak. A sátrunk neve a Lelki Fröccs volt, egy asztalokkal és kényelmes ülő alkalmatosságokkal szépen berendezett helység. Minden este meleg teával vártuk a vendégeket készen arra, hogy beszélgessünk velük arról, amiről csak szeretnének. Sorainkban voltak lelkészek, tapasztalt lelkigondozók, lelkes, önkéntes ifjúsági segítők. Jöttek is szép számban és többen közöttük komoly lelki problémákkal is. A szolgáltatásunk minden alkalommal hajnali két óráig tartott. Akkor zártunk és hogy minden rendben legyen a sátrunkkal, az eszközeinknek véletlenül se essen semmi baja, megbíztunk egy őrző-védő céget, akik egyébként az egész fesztivál védelmét ellátták, a saját védelmünkkel. Igyekeztünk jó kapcsolatot ápolni velük, es...

„Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!” Zsoltárok 121,7-8 Nem olyan régen részt vettünk a Campusz Fesztiválon. Egy csoporttal igyekeztünk segíteni mindazoknak, akik hozzánk fordultak. A sátrunk neve a Lelki Fröccs volt, egy asztalokkal és kényelmes ülő alkalmatosságokkal szépen berendezett helység. Minden este meleg teával vártuk a vendégeket készen arra, hogy beszélgessünk velük arról, amiről csak szeretnének. Sorainkban voltak lelkészek, tapasztalt lelkigondozók, lelkes, önkéntes ifjúsági segítők. Jöttek is szép számban és többen közöttük komoly lelki problémákkal is. A szolgáltatásunk minden alkalommal hajnali két óráig tartott. Akkor zártunk és hogy minden rendben legyen a sátrunkkal, az eszközeinknek véletlenül se essen semmi baja, megbíztunk egy őrző-védő céget, akik egyébként az egész fesztivál védelmét ellátták, a saját védelmünkkel. Igyekeztünk jó kapcsolatot ápolni velük, es...

„Mindenki vágyakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt. Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen.” (Zsoltárok könyve 145:15-16) Milyen az Isten? Hol van az Isten? Észrevesz? Törődik velem egyáltalán? Ha bármi kétségünk lenne efelől, olvassuk el végig a 145. zsoltárt. Ez a dicsőítő ének mély meghittséggel beszél a gondviselő Isten jóságáról. Olyan Atyaként látjuk itt, aki eledelt ad háza népének, aki mindenkire odafigyel, és gondoskodik szükségleteikről. Sőt a Mindenható nemcsak ránk, emberekre figyel, hanem kegyelme minden élőlényre kiterjed. Jelenléte, szeretete még a természet tanulmányozása által is felfedezhető.  „A természet és a kinyilatkoztatás egyaránt bizonyságot tesz Isten szeretetéről. Mennyei Atyánk kútforrása az életnek, a bölcsességnek és az örömnek. Tekintsünk csak a természet csodálatos és fenséges műveire; gondoljunk arra, mily nagyszerűen alkalmazkodnak nemcsak az ember, hanem minden élőlény szükségleteihez! A napfény és a...

" Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat." Zsoltár 19.2 A természet világa, a mikrokozmosz és a makrokozmosz egyaránt a tudatos tervezésről tanúskodik. Mi történne, ha Földünk a jelenlegi helyzetéhez képest közelebb, vagy távolabb lenne a Naptól? Mi történne, ha lassabban forogna? Mi történne, ha a Föld mágneses mezeje nem védene meg minket a napkitörések hatásaitól? "Mert így szól az Úr, aki az egeket teremtette; Ő az Isten, aki alkotta a földet és teremtette azt és megerősítette. Nem hiába teremtette azt, hanem lakásul alkotta: Én vagyok az Úr és több nincsen!" (Ésaiás könyve 45.18) Isten dicsősége az ő jósága (vö. 2Móz. 33.19), erről tesz bizonyságot az, ahogyan lakásul megalkotta számunkra a Földet. Nem csupán biztosította számunkra az életfeltételeket, hanem szépnek, szemet gyönyörködtetőnek alkotta meg a környezetünket.  Különleges hatása van a lelkünkre, ha felemeljük tekintetünket , és a felhők játék...