reggeli dicséret

A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű. A példabeszédek könyve 17:27 Vannak dolgok, amik állandóan változnak. Gondolj csak bele, milyen élmény volna egy középkori lovagot átrepíteni korunk nagyvárosainak bármelyikébe: bizonyára sokkot kapna, és azt hinné, más bolygóra került. (Film is született ebben a témában, Jöttünk, láttunk, visszamennénk címmel, Jean Reno és Christian Clavier főszereplésével.) Változik a világ,változik a technológia, ami körülvesz bennünket. Kevés olyan van, ami állandó. A nyelv ez utóbbi csoportba tartozik. Nem arra gondolok, ahogyan beszélünk! A Tihanyi apátság alapítóleveléből ismert, 1055-ben használt magyar nyelv köszönő viszonyban sincs a 2022-essel. De a beszéd, mint olyan, a Föld teremtése óta (pontosabban a bűneset óta) változatlan. Mi sem támasztja ezt alá jobban, mint a Biblia bölcsessége. Jakab azt írja a levelében, hogy minden testrész közül a nyelv a leggonoszabb. A test egészét könnyű kordában tartani és megzabol...

"Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké." Dániel 12.3   Fontos, hogy időről időre tudatosuljon bennünk egyes szavak, kifejezések hétköznapi és bibliai használata közötti különbség. Ilyen kifejezés az „értelmes”, vagy "okos"  is. Hétköznapi értelemben azt az embert nevezzük értelmesnek, aki gyors felfogású, átlátja az összefüggéseket, éles eszű, könnyen tanul… A Bibliában az értelmes ember nem azonos a nagy tudású, vagy kiváló szellemi képességekkel rendelkező emberrel. A Biblia azt az embert nevezi értelmesnek, aki a rendelkezésére álló ismeretekből helyes döntésekre jut és így helyesen cselekszik. Leginkább pedig, aki helyes módon viszonyul Istenhez (vö. Zsoltár 14.2 , Példabeszédek 15.24 , Jeremiás 9.23-24 , Máté 7.24-27 ). Az emberi értelem legnemesebb és leglogikusabb döntése, amikor meghajol Isten előtt, miután megismerte Isten szeretetét és igaz...

Íme, én megtanítalak benneteket azokra a rendelkezésekre és törvényekre, amelyeket Istenem, az Úr parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokba vegyétek. Tartsátok meg és teljesítsétek azokat, mert ezáltal lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mózes ötödik könyve 4. fejezet 5-6. verse Mózes a törvény megtartására inti a népet. Vannak a történelemnek nagy alakjai, de be kell látnunk, hogy Mózes közöttük volt. Amikor mondanak valamit, annak mindig súlya van, tisztelet övezi és elfogadás. Mózes, amikor megszólal, akkor nagyon jól tudja a nép, hogy Isten üzenetét közvetíti. Ha így van, akkor pedig érdemes rá odafigyelni. Nem engedhetjük meg, hogy ha valami fontos üzenet érkezik, akkor nem figyelünk oda rá. Egy ember számára az a legtisztább, ha figyelmét arra fordítja, aki közvetít. Az alap beállítot...

„ Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.” (Példabeszédek könyve 12:1) Van egyáltalán valaki, aki szereti az intést, a fenyítést? Van valaki, aki alig várja, hogy megfeddjék, megintsék őt mások? Aligha. Hogyan mondhatta azt Salamon, hogy „aki szereti az intelmet” – éppen Salamon, akiről úgy tudjuk, hogy rendkívül bölcs ember volt? Lehet ezt a szöveget másként is érteni, mégpedig úgy, hogy az ember nem az intésben gyönyörködik, hanem alapvetően a tudás, az ismeret, az értelem után szomjúhozik. Tudja azonban, hogy ennek eléréséhez sok tanításra, intésre van szüksége. Az intelem csak eszköz a tudás eléréséhez, egyfajta nevelő. »A legenda szerint a vadgalamb a szarkát kérte meg, hogy tanítsa őt meg fészket építeni. A szarka örömmel igent mondott, hiszen ki lehetett volna jobb tanítómester a fészeképítés tudományában, mint éppen ő, akinek a fészke igazi mestermű. Amint elkezdődött a tanítás, a vadgalamb rázendített: „túúúdom, ...