Képes-e az ember megváltozni?
„Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést; Elszenvedvén egymást és megbocsátván köcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is;” Kol 3,12-13 Hányszor hallottuk már: „Nem tehetek róla, ilyen a természetem”? Általában mindig mentegetőzés keretein belül fordul ez elő. Használjuk mi is, használják mások is saját hibáink elleplezésére. Legtöbbször azokra, amiktől nem tudunk, vagy nem akarunk megszabadulni. De foglalkozzunk most csak az előbbivel, mert azon az emberen nem tud még az Isten Igéje sem segíteni, aki nem akar. Aki küzdött már önmagával, saját bűneivel, az mind tudja, hogy ez a harc nem könnyű és az ellenséget lebecsülni nem szabad, mert nagyúr a muszáj. Nem lehet ugyanis mindenkinek irgalmazni, nem lehetünk mindenkihez jók, egyszer mindenkinél betelik az a bizonyos pohár és átlépj...