reggeli dicséret

„Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!” 25. Zsoltár 7. vers A megváltás tanítása oly egyszerű, és egyben oly bonyolult. Miért? Mert jelenlegi szellemi kapacitásunk szerint annyira érthetetlen és hihetetlen, sőt igazságtalan, hogy egy ártatlan szenvedjen a bűnösök miatt. No persze vannak, akik egyáltalán nem tőrödnek ezzel a kérdéssel, mert önmagukat igaznak tartják, „nem ölök, nem lopok, nem csalok, miért mondják, hogy bűnös vagyok?” Sajnos a bűn rendezésének Bibliai tanítása mára a kereszténységen belül is felhígult emberi vélekedésekkel. így sokszor két véglet között ingadozik a bűnhöz való viszonyulásunk. Egyrészt az ’olcsó kegyelem’ elve szerint, mindegy hogyan élünk, mit teszünk, Isten a végén úgyis mindent megbocsát. Másrészt vannak, akik azt mondják, Isten kegyelmét ki kell érdemelni, a bűnöket csak a vezeklés útján bocsátja meg az Úr. Dávid Zsoltára bemutatja számunkra, hog...

„Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, a ki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.” (Galatziabeliekhez írt levél 6. fejezet 14. vers) Manapság mindenhonnan azt halljuk: „Ha valamit el akarsz érni az életben, sikeres felvételit kell tenned, jó önéletrajzot kell írnod, színvonalas pályázatot kell leadnod…” Így állandó megfelelés kényszer alatt tartanak bennünket. Munkahelyen, iskolában, óvodában, s lassan már a megszületéshez is bizonyos referenciával kell, rendelkezzen az ember. Nem véletlen, hogy a mennyország és az örök élet elnyerésével kapcsolatban is megihletett már néhányakat ez a helyzet, melynek egyik szülötte az alábbi elképzelt kis történet: „Egy ember halála után bebocsátásra vár a mennyország kapujánál. Szent Péter a következő szavakkal köszönti: Üdvözöllek itt a kapuban, de tudod nem engedhetlek be, csak ha megfelelsz a most bevezetett pontrendszer alapján. - Pontrendszer a mennyben? Mit jelent ez? - Kérd...

" Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad " Mikeás 7:18 Véresre pofozták azt az arcot, amelyért Mózes könyörgött, hogy láthassa, és tilos volt látnia (2Móz 33, 19-20). A tövisek, amelyeket azért küldött Isten, hogy megátkozza a Föld lázadását, most saját szemöldöke körül meredeztek…Feküdj a hátadra!- Az egyik felemeli a bunkót, hogy mélyen beverje a nagy szöget. De a katona szívének tovább kell lüktetnie, miközben leszorítja a fogoly csuklóját. Valakinek percről percre fenn kell tartania a katona életét, mert magától senkinek sincs ilyen ereje. Ki látja el levegővel a tüdejét? Ki ad energiát sejtjeinek? Ki tartja össze molekuláit? Csak a Fiúban áll fenn minden (Kol 1,17). Az áldozat akarja, hogy a katona tovább éljen, ő ad a harcosoknak további létet. A férfi meglendíti karját. Miközben a katona a karját lendíti, a Fiú visszaemlékszik, hogyan tervez...

" Mi pedig valamennyien az Ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre " János evangéliuma 1:16 Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erődet, Akarsz, egetostromló akarattal - S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bűn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyű; szürkeség Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés! S akkor - magától - megnyílik az ég, Mely nem tárult ki átokra, imára, erőre;, akarat, kétségbeesés, Akkor megnyílik magától az ég, S egy pici csillag sétál szembe véled, S olyan közel jön, szépen mosolyogva, Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull. Akkor - magától - megszűnik a vihar, Akkor - magától - minden elcsitul, Akkor - magától - éled a remény. Álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától - friss gyümölcs terem. (Reményik Sándor: Kegyelem) K...

„Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. fejezet 22-23. vers) Milyen szép és felüdítő ez a Bibliavers. Csak a szövegkörnyezet, az életkörülmények, ahol ezek a szavak elhangoznak. Egy siralmas helyzet közepette. Mikor minden kietlenné vált. Sírás és sírás mindenünnen, s a próféta is zokog. S ahogy olvassuk ezt a könyvet, mely egyben egy pontosan megszerkesztett irodalmi remekmű, rádöbbenünk, hogy mennyire másként zokog az Isten embere, mint mi. Most itt a betegágyban pirít rám, mikor olvasom. Mert azon gondolkodom, miért pont velem, miért pont most, miért kellett mindez. De elfeledkezem arról, hogy bizony ott is maradhattam abban a balesetben. Mennyire igazad van öreg Jeremiás. Nem rajtam fordul meg sorsom kereke, hanem az Ő kegyelmességén, az Ő irgalmán. Nem azon kell filozofálni, miért, s miért se. Ő ott volt, életben tartott, de nem a miértek kincsének kiásására, ...

"Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat." Mózes második könyve 31:18 ...pedig Mózest sokan vádolják azzal, hogy ő a törvényadó... Félre nem érthető, hogy Isten írta a saját ujjával a két kőtáblát, így minden, ami azon található Isten kérése mihozzánk, emberekhez. Nem emberek találták ki, így emberek által el nem törölhető, ami szerepel rajta. Örök sorsunk ezen kőtáblák tartalma alapján lesz eldöntve. 10 egyszerű kérés, ami nélkül lehetetlenné válna az élet a Földön. Amikor valami nagy gubanc van az életünkben, mindig azért, mert vagy mi, vagy valaki a környezetünkben megszegte valamelyik törvényt a 10 közül. Emberként önzőek vagyunk. Szeretnénk a kisebb nyomású területek irányába élni az életünket - mint a folyadékok és a gázok -, így sokszor érezzük tehernek az elvárásokat. Viszont azonnal értjük, hogy miért van szükség a korlátozásokra, amikor valaki ellenünk szegi meg a szabályokat...