
Istenítélet „Legyen azért az ÚR a bíró, és tegyen igazságot köztünk! Vizsgálja meg, és perelje peremet, és szolgáltasson nekem igazságot veled szemben!” 1 Sámuel 24:16 Az istenítélet, az ezerötszázas évektől egészen az ezerhétszázas évekig a vitás, egymással ellentétes érdekű, de nem bizonyítható perek megoldási formája volt Magyarországon. „Ideológiai alapja az a feltevés, hogy az Isten védelmezi a jogot, és nem tűri el, hogy a földi igazságszolgáltatásban az ártatlan személy bűnhődjék, a bűnös pedig megszabaduljon a büntetéstől. Égi jelek – akár csoda – útján is kinyilvánítja, hogy ki az ártatlan, ill. a bűnös.” – írja Schram Ferenc a Magyarországi boszorkányperek, 1529–1768 (Bp., 1970) című könyvében. Ebben az időben, Sopron megyében és máshol is az országban gyakran alkalmazták ennek az ítéletformának a fajtáit, mint például a tűzpróbát, a vízpróbát, a keresztpróbát, az evési próbát és a bajvívást is. Minden formánál a különleges jelet figyelték, ahogyan Isten tudtul adhatja, hogy ...