reggeli dicséret

"Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra?" Eszter könyve 4:14 Kaptál valamit. Valami nagyot. Valami olyant, ami igazából nem is történhetett volna meg, csak megtörtént. Két lehetőséged van: megtartod magadnak, vagy engeded, hogy másnak is java származzon belőle. Ha megtartod: egyszerűen örülsz neki és mindenkit kihagysz az előnyeiből. Közben azt mondogatod magadnak, hogy nem is olyan felhőtlen az élet nagy ajándékát cipelni.  Eszter királynénak sok feladat jutott. Valószínűleg a szépséggel volt kapcsolatos a legtöbb. Ha a felkészülés idejében a jelöltek szépítése 12 hónapba telt, biztosan kozmetikusok és fodrászok hadával kellett naponta találkoznia, mert egy királynőn nem volt szabad hibát találni. Valószínű, hogy sok nő szívesen cserélt volna vele, de egy-két hónap után már

Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon. Zsoltárok 16:11 Az öröm, a gyönyörűség, vagy egy szóban összefoglalva: a boldogság – minden ember életcélja. Ez az, amit minden eszközzel, gyakran helytelen eszközökkel is el akarunk érni. Nem véletlen, hogy ilyen vágy van bennünk a szüntelen öröm után, hiszen Isten az Édenben boldogságra teremtett minket. Nem természetes az az állapot, amiben most vagyunk. A Biblia alapján hihetünk abban is, hogy ennek a jelenlegi összetört, vagy más szóval „boldogtalan” állapotnak Isten véget fog vetni Krisztus visszatérésekor. A boldogságból jöttünk, és oda tartunk: hát persze, hogy közben is oda vágyunk! De mi az igazi boldogság forrása? Sokan tárgyak, emberek érzelmeinek, hűségének birtoklásában, gazdagságban, hatalomban, befolyásban, hírnévben, elismertségben vagy testi és szellemi örömök élvezetében keresik a beteljesedést. Pedig ez mind csak ideiglenes boldogságszerű érzést tud adni. Az i

"Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.” János evangéliuma 15:1-2 (RÚF) Három éve a feleségemmel új helyre költöztünk. A házunk előző lakói nagyon szerették művelni a földet, nyírni a sövényt, kapirgálni a virágok között. Ez sajnos ránk már nem teljesen igaz — szeretjük, vagyis szeretnénk mi becsületesen elvégezni mindezeket, de sajnos van sok más feladat, és mellettük elenyésző a kertre áldozható idő. Ilyen csapnivaló földművesek lévén nagyjából az egyetlen növény, ami gyümölcsöt terem nekünk, a kert végében lévő szőlőlugas. Mivel a szőlő gondozásáról világ életemben azt hallottam, hogy bonyolult, nagy szaktudást igénylő feladat, mindig félve tekintettem a lugasra. Hála Istennek, ahogy az már rögtön az első évben kiderült, a mi szőlőnk nem igényel sok munkát: elég becsületesen megmetszeni, és gyönyörű,

„És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.” ( Efézusbeliekhez írt levél 3:19 ) Mai Igénket olvasva az első gondolatom: Szeretet? Tudom, tudom, a vízcsapból is ez folyik; „szeressük egymást gyerekek”. Aztán felötlik bennem, „Milyen lehet az az igazi, az isteni, a krisztusi szeretet? Egy bizsergető érzés, egy gondolat, cselekvő akarat, vagy ezek valamiféle különleges elegye? Ahogy ezen elmélkedem, rájövök: Én nem tudok úgy szeretni, mint Krisztus. Mert azokat szeretem, akik engem szeretnek (Luk.6:32), de akik bántanak, akik csak elszívják az energiámat, akik másképp gondolkodnak, másképp élnek, mint én, azokat nem tudom, és ha őszinte vagyok nem is akarom szeretni. No persze, az jó lenne, ha engem akkor is szeretnének, amikor undok, durva, nyers és elviselhetetlen vagyok. Ha nem kéne megjátszanom a jó fiút, mert elfogadnának olyannak, amilyen vagyok és megbocsátanák, hogy csak

„Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napo kat látni?  Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot! Zsoltárok könyve 34:13-14 Egyre vészjóslóbbak azok az előrejelzések, amik a Föld pusztulása kapcsán látnak napvilágot. Az embereket céltudatosságra és egyben visszafogottságra szólítja fel. Mondhatjuk: „Kicsi vagyok én egyedül, hogy megállítsam a műanyag szemét termelését.” De mi történne, ha összefognánk és NEM-et mondanánk a felesleges csomagolásokra és mesterségesen előállított élelmiszerekre. Újabb esély az evangéliumnak? Vagy pusztán a Föld figyelmeztetése a kapzsiságra? Vagy Krisztus visszajövetelének jeleit láthatjuk? Kérdésekre magyarázatok, értelmezések, megoldási javaslatok nagy száma születik, miközben csak szomorúan realizáljuk a jégtakaró zsugorodását. Pedig ki az, aki ne szeretné gyermekeit, vagy unokáit felnőni látni, boldogulni az életben?! Ki az, aki nem szeretné a biztonságot érezni? Mikor teszünk már vég

"Amikor Jézus az egyik városban járt, egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától." Lukács 5:12-13 Olyan ember vagyok, akinek mindig meg van a terve mindenre. Van egy elképzelésem, és amikor nem jön össze, az sokszor nehezen érint. Szeretem átlátni a dolgokat jó előre. Mikor összeházasodtam, kiderült, hogy ez nem így működik a nagybetűs életben. Én lehet hogy tervezek valamit, de a feleségem máshogy gondolta. Semmivel sem rosszabb, csak nem látom át rendesen. Nem az én akaratom teljesül. Ettől persze minden nehezebbnek tűnik, de a végén legtöbbször sokkal jobb az eredmény, mint amit az én tervemtől vártam. Elő szokott fordulni azonban olyan, hogy megkérdezem a feleségemet, hogy mit szeretne. Ilyenkor van, hogy tényleg nincs ötletem, de van, hogy reménykedem benne, hogy ugyanazt szeretnénk, és

„De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” Máté evangéliuma 24:13   Fájások, jön egyik hullám a másik után, változnak, erősödnek, máshogy és máshol fájnak. Küzdelem, erőkifejtés, nyomás. Egy mondat, ami a legjobb hírek egyike ebben a helyzetben: már látom a fejét. Mindjárt vége. Mindjárt megláthatod. Még egy kicsit tarts ki, és végre találkozhatsz azzal a Csodával, akit kilenc hónapig hordtál a szíved alatt. Akit befogadtál a saját testedbe, akit önmagadból, önmagaddal tápláltál. Akit szeretsz, mióta sejted a létezését, akit ismeretlenül is ismersz már. Mindjárt itt a rég várt találkozás. Ezért érdemes küzdeni, érdemes kitartani.  Isten ma reggel szintén egy találkozás ígéretével szeretne biztatni téged, hogy tarts ki. Tarts ki, mert találkozhatsz Vele!  Nem olyan világban élünk, amilyet Ő teremtett nekünk, hanem olyanban, amit a lázadásunk következtében mindenhol tönkretett a bűn. A mi bűnünk, a mi rossz döntéseink, a mi önzőségünk. Sebekkel van tele a föld, és rajta mind