Ha fals a dal
„Senki sincs olyan szent, mint az Úr, sőt rajtad kívül senki sincs. Nincsen olyan kőszikla, mint a mi Istenünk!” Sámuel 1. könyve 2:2. Anna meddő volt. Hosszú éveken át imádkozott és Isten meghallgatta őt. Egy kisfiúval – Sámuellel ajándékozta meg. Bár nem volt költő, szíve háláját egy gyönyörű dalban énekelte el. Ezt a csodaszép művet olvashatod 1 Sámuel 2. fejezetében. Nemcsak sírni tudott, hogy miért nincs gyermeke, nemcsak könyörgött érte, hanem mert szívből, hangosan hálát adni. Nem zavarta, milyen szavakba önti örömét. Nagymamám szokta mondani: „Kéréseink útja kitaposott országút, köszönetünk ösvényét meg benőtte a gyom!” Ne légy ilyen! Merj szívből és őszintén köszönetet mondani! Dalolj! Nem baj, ha kicsit fals, ha egy oktávval lejjebb kezdted. Énekelj! Adj hálát! Köszönd meg! Mert mialatt ezt teszed, elfelejtesz – sőt nem is tudsz – panaszkodni! És hát tényleg van miért hálát adni!