reggeli dicséret

„Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt, és rátekintve Jézusra, aki arra járt, így szólt: "Íme, az Isten Báránya!" Jn 1,35-36 Agnus Dei (Isten báránya). Jézus Krisztus egyik neve, a legkorábbi Krisztus-szimbólum és ugyanakkor a keresztény ikonográfia legközismertebb, egyik leggyakoribb motívuma. Sok képen szerepel a keresztes zászlót tartó, máshol az oltárra helyezett, leölt bárány, még városi címerekben is. Ez a szimbólum oly jelentős, hogy ábrázolása ma is nagyon fontos keresztény körökben. Modern formáiban Jézus jelenik meg, mint egy gyöngéd pásztor, ki a bárányt szeretettel kezében tartja. Számomra mégis Dieric Boust (1420-1475) flamand festő alkotása jelent sokat. Pontosan azt a pillanatot ragadja meg, amiről a mai bibliaidézetünk is szól. A németalföldi művészekre jellemzően finom vonásokkal ábrázolja Jézust, Keresztelő Jánost és annak tanítványát. A tekintetek nyugodtak, a szemek szinte élnek; a részletek aprólékosan kidolgozottak. ...

„Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!" Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek." Lukács 17:5-6. Ebből a szövegből azt érzem, hogy mintha a tanítványok azért bánkódtak volna, hogy kevés a hitük, és kérték Jézust, hogy növelje meg azt. Jézus válasza: Nem az a kérdés, hogy mekkora hitetek van, hanem hogy egyáltalán van hitetek, vagy nincs hitetek. Mert ha nincs, akkor nincs miről beszélni. De ha van, és az bármilyen picike, akár mintegy mustármag – akkor is hatalmas dolgokra képes. Ma sem az a kérdés, hogy valakinek mekkora hite van. Milyen csodákat képes tenni. A kérdés az, hogy kért Istentől hitet vagy nem kért. Vagy rábízom magam Istenre teljesen, vagy nem. Vagy elhiszem, hogy Ő képes megtenni, vagy én erőlködöm tovább. Nem lehet egy kicsit házasnak lenni. Nem mondhatod úszáskor...

"Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik." (Lukács evangéliuma 12:37) "Fáradt vagyok. Már jó ideje ülök itt, a bejáratnál, várva, hátha csörög a kulcs és megmozdul a kilincs. Amikor befejeztem mára a munkámat, akkor még álldogáltam és járkáltam az ajtó előtt. Arra gondoltam, milyen jó is lenne ott lenni, amikor megérkezik, és már nyitni is az ajtót. A kezdeti lelkesedésem azonban elszállt. Fáradt vagyok. Leültem. Innen, a karosszékből sokkal kényelmesebb a várakozás.  Mégiscsak kellemesebb, mint állni. Ő ugyanis késik. Nem is keveset. Először azt hittem, hogy pontosan itt lesz a normális időben. Normális ugyebár az az idő, amit én számoltam ki: az út oda, az elintéznivaló, és visszafelé újból. Nem is olyan sok. Nem tudom, hogy mi tart eddig, főleg, hogy megígérte, hogy siet. Persze ez sem először történik. A múltkor is számíto...

„Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához.” Filippibeliekhez írt levél 3. fejezet 10. vers Nemrég egy idős testvérnőt kerestem fel otthonában. Beszélgetés közben egyszer csak nyílt az ajtó és a néni kis unokája toppant be, gondolván, hogy az iskolából hazafelé meglátogatja a nagyit. A szokványos kérdések (mi volt ma az iskolában?) után hamar kibukott a fiucskából, hogy rohannia kell, mert rengeteg a tanulni való. S hogy nyomatékosítsa mondandóját, elkezdte kipakolni a táskájából a több kilónyi könyv és füzet halmazt. Ekkor eszembe jutott, hogy kisiskolásként mennyire utáltam a tanulást, sokkal szívesebben futkároztam, játszottam barátaimmal a játszótéren semmint fenn a szobában biflázni azt a mérhetetlen információt. Később, a középiskolában, a főiskolán csak még inkább rájöttem, nemcsak mérhetetlen, hanem értelmetlen információval akarják bombázni a szürkeállományomat. És milyen ...

„Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.” Filipi  2:1,2 Tegyél egymás mellé egymillió ballábas cipőt és utána próbálj meg keresni közülük egy párt.  Nem fog sikerülni. „Az egyformaság az egység megrablása” – mondta  Jakob Bökme. Isten nem azt szeretné, hogy egyformák legyünk.  Voltam olyan gyülekezetben ahol a nőtestvérek nagy része ugyanúgy hordta a haját, mint a karizmatikus vezetőjük, mégsem voltak egyek a szeretetben. Az egység nem egyformaságot jelent, hanem közös célt . „Egyet akarva ugyanarra törekedjetek” írja Pál apostol.  Tiszteljük egymás hitét, meggyőződését még ha nem is egyezik a mienkkel. Vegyük észre egymásban az értéket és tanuljunk egymástól. Egy pár hete beszélgetek valakiv...

" Mert nézzétek csak a ti elhivatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket ." Korinthusbeliekhez írt 1. levél 1:26-27 A fő kérdés itt valójában az, hogy kik és hogyan üdvözülhetnek. Természetesen mindenkinek meg van rá a lehetősége, ha hittel elfogadja Jézus megváltói ajándékát. Jézus keresztje, annak az áldozatnak a jelképe, amely a bűnös ember számára menedék a végső haláltól, ami a bűn következménye. A kereszt eredetileg nem egy útszéli dísz, kegytárgy, vagy ékszer volt, hanem egy szörnyű kivégzési eszköz. Egy ilyen kereszten halt meg Jézus értünk. Ez a megváltás lényege. Nem nekem kell meghalni, nem kell reménytelenségben, bizonytalanságban élnem, mert még ha a sírba szállok is, Krisztus...

„Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg! Csak azt szeretném megtudni tőletek: a törvény cselekvése alapján kaptátok-e a Lelket, vagy az ige meghallásából származó hit alapján? Ennyire esztelenek vagytok? Amit Lélekben kezdtetek el, most testben akarjátok befejezni? Hiába tapasztaltatok ilyen nagy dolgokat? Ha így volna, valóban hiába. Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas erőkkel munkálkodik közöttetek, vajon a törvény cselekedetei, vagy a hit igéjének hallása által teszi-e ezt?” Pál levele a galatákhoz 3:1-5 Tudod, nem megy ez egyedül. Nem tudsz magadtól jó lenni, és kiérdemelni, hogy szeressen, elfogadjon, és bízzon benned. Azt hiszem, ideje beletörődni, hogy egyedül nem tudsz megfelelni mind a tíz pontnak, akármennyire is szeretnél.  Igen, rossz érzés szembesülni azzal, hogy vannak határaid, hogy nem vagy, nem lehetsz mindenre képes, pláne nem erre. Hogy igazá...