reggeli dicséret

Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –, hanem Isten vagyok a távolban is! El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr. Jeremiás próféta könyve 23:23-24 Szerettek bújócskázni? Én igen. Még sokkal jobban elkezdtem szeretni a bújócskát most, hogy a gyermekeimmel játszhatom. A minap kitalálták, hogy elbújnak és keressem meg őket. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy hogy játsszam el azt, hogy milyen nehezen találtam meg őket. Bebújtak az ágy mögé, amin ülve számoltam. Elbújtak egy szék mögé, amit odatoltak az ajtóba, ahol ki kellett mennem a szobából. Elbújtak egy takaró alá a szoba kellős közepén. Jókat kacagtam rajtuk. Próbáltál már bújócskázni olyannal, aki sokkal jobb volt nálad? Próbáltál már bújócskázni Istennel? Elárulom a titkot: Számára a világ legjobb búvóhelye is olyan, mint az üres szoba közepén lévő ficergő takaró, ami kacarászik. Mégis hogy bújnál el az elől, aki mindenhol o

Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges. Márk 10:27 Az új év első hetében vagyunk. Egy év vége és egy új év kezdete kiváló lehetőség arra, hogy szakítsunk olyan szokásainkkal, amik nem válnak a javunkra, illetve hogy felvegyünk, kialakítsunk új, sokkal jobb szokásokat. Jó lehetőség, mert lezárunk egy időszakot, és elkezdünk egy újat, és ilyenkor az agyunk jobban rááll az újrakezdés gondolatára. Más oldalról viszont mindannyian tapasztalhattuk már, milyen eredményesek az újévi fogadalmak... Lehet, hogy te is tettél ilyet idén? És ma már ötödike van! Sikerült eddig megtartani? Ez nagyszerű, de ahhoz, hogy egy új viselkedésforma szokássá váljon, még legalább 16 napi kitartásra van szükség (ha elseje óta gyakorlod), és utána sem szabad engedni az újra és újra felerősödő kísértésnek, hogy térj vissza a régi kerékvágásba! Vannak olyanok is, akik annyira érzik a helyzetük tarthatatlanságát, hogy úgy döntenek, hogy „új

Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az Úr ültetvényének: őt ékesítik. Ézsaiás próféta könyve 61:3 “Hurt people hurt people” szól az angol mondás, ami magyarra lefordítva már nem olyan szellemes, de mégis találó: a sérült emberek sérüléseket okoznak másoknak. Ez egy ilyen öngerjesztő folyamat. Ha nekünk rossz, akkor nincs kedvünk/időnk/energiánk/indíttatásunk másokkal előzékenynek, és jóindulatúnak lenni. Félre ne érts, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy rosszindulattal fordulunk másokhoz, éppen elég a közöny, vagy a távolságtartás. Az is tud éppen elég kárt okozni. Persze van olyan is, hogy egyenesen bántóvá válunk, mert mi magunk is bántva érezzük magunkat. Mondtam, öngerjesztő folyamat, ördögi kör. Ézsaiás próféta szavai viszont ennek a folyamatnak a visszafordításáról szólnak: A hamu, a gyászfátyol és a csüggedés helyett, melyeket Isten vesz el az őt szeretőktől, fejdíszt, il

Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. Jeremiás könyve 29. fejezet 12. vers Jó pár évvel ezelőtt az izraeli utazásunk során autót béreltünk, mely speciális indításgátlóval volt felszerelve. Ez egy kis szerkezet volt a műszerfal alatt, melybe egy három számjegyű kódot kellett beütni, majd ezután lehetett a kulcsot elfordítani és ráadni a gyújtást. Miután a kocsit átvettük, bepakoltunk, majd búcsút vettünk a Jeruzsálemtől. Irány a Holt-tenger majd Eilat. Emlékszem, először a Júdeai sivatagban a tengerszintet jelző parkolónál álltunk meg fényképeszkedni, majd ahogy visszaszálltunk a kocsiba, én rutinszerűen elfordítottam a kulcsot. Persze, nem történt semmi. Ja, először a kód. Bepötyögtem. Semmi. Na, még egyszer. Semmi. És még, és még. Semmi. Mit lehet ilyenkor tenni? Kora reggel lévén sem a parkolóban és sem a környéken nem volt senki. Így, felhívtuk a társaságot, elmondtuk mi történt és kértük, hogy segítsenek. S mi volt a válasz? Nem, ne

„Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” Római levél 6.fejezet 23.vers Tudod miben állt Ádám és Éva hibája? Nem, nem abban, hogy evett a tiltott gyümölcsből. Hibájuk egyedül abból fakadt, hogy megtántorodtak hitükben! Ádám és Éva mindenkinél személyesebben ismerte a Teremtőt. Beszélgetésük a hajnali fényekben és az erdei állatok társaságában zajlott. Meghitt, csendes, bensőséges. Isten céllal teremtette meg őket és azt szerette volna, hogy ha rajta kívül más élőlény is élvezi az élet adta csodákat és ajándékokat. Teremtményeinek minden fontos információt átadott, kezdve a legfontosabbal: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz.” (1Móz. 2:17) És mint tudjuk, ezt nem sikerült betartani… Isten ma adni szeretne számodra valamit. Egy ajándékot! A megváltás ajándékát! És tudod, hogy miért olyan értékes ez az ajándék? Mert

„...Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!” Zsoltárok könyve 16.1 Boldog Új Évet Kívánok! Áldott új évet! Szerencsés új esztendőt! Békés, boldog új esztendőt! Sikerekben gazdag, boldog új évet! Bevallom egy ideje gondban vagyok az új évi jókívánságokkal. No, nem mintha nem kívánnám szívemből barátaimnak, ismerőseimnek, hogy békés, boldog, áldott, sikeres, stb. legyen a következő évük. Hanem amiatt, hogy közben ott motoszkál bennem a kérdés, hogy szűkebb és tágabb világunk problémáit látva reális-e az, amit óhajtok, nem vezetem-e félre őket, nem keltek-e hamis illúziókat, reményeket óhatatlanul? Mert mit várnék én egy „boldog” vagy „szerencsés” új évtől? Azt, hogy a terveim megvalósuljanak, hogy ne legyenek küzdelmeim, vagy legalább ne legyenek túl nagyok, és amik vannak, azok könnyen megoldódjanak… Elgondolkozunk vajon azon, hogy milyen nagy különbség lehet aközött, amit mi boldogságnak érzünk, s amiről Jézus beszél a Hegyibeszédben, a „boldogmondásokban”? (vö. Máté evangéli

„Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpá és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Az Úr segített el bennünket egészen idáig!” Sámuel első könyve 7:12 Hosszú út áll mögöttünk, és a jövő csupa kérdőjel, de egészen idáig elhozott minket. Ki Egyiptomból, végig a pusztán a negyvenévnyi bolyongásban, aztán haza Kánaánba. Volt, hogy örömmel imádtuk Őt, volt, hogy azt kértük, inkább ne beszéljen közvetlenül hozzánk, bőven elég lesz nekünk Mózest hallgatni. Volt, hogy értettük, mit kér, és még hasonlóan is vélekedtünk a kérdésről, de megesett, hogy homlokegyenest ellenkezőképp láttuk a dolgokat. Hibáztunk is. Nem egyszer. Hoztunk őrülten rossz döntéseket, bántottuk egymást és bántottuk Őt. Hátat fordítottunk neki, alkottunk saját istent, és megtapasztaltuk, milyen, amikor kezei már nem védenek minket. Népek telepedtek ránk, míg végül Hozzá kiáltottunk, hiszen rájöttünk, hogy béresként is ezerszer jobb sorunk van az Ő házánál, mint akárki másnál kerek e vilá