reggeli dicséret

Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Zsoltárok könyve 51:13 A gyermekeimnek tanítom az imádkozást. Minden evésnél elmondjuk az "Édes Jézus légy vendégünk..." imát. Kisfiam türelmetlenebb, ő már sokszor az elején mondja az áment, de a kislányom általában végigvárja. Mindketten a maguk módján imádkoznak, és őszintén szólva nem hiszem, hogy bármelyikükét elvetné Isten. Szerintem mindkettőt hallja, és mosolyog rajtuk, majd jó étvágyat kíván nekik. A zsoltárok imádságok, és mint imádság, bizonyos funkciót tölt be. Van hála, van áldás kérő, van bűnbánó... A fenti részlet épp ez utóbbiból van. Ez kicsit más, mint az az ima, amit a gyerekeknek tanítunk. Képzeljük el a helyzetet! Valaki úgy érzi, hogy Isten elfordult tőle, mert meggyűlölte mindazt, amit tett, sőt mi több, őt magát is. Úgy érzi, hogy Isten teljes mértékben elhatárolódik, nem képes még rá sem nézni a zsoltárosra, Dávidra. Sötétség, kétségbeesés, bánat, csüggedés lesz úrrá rajta, és nem tud szabadulni

De arra gondoltam, hogy az igazat is, a bűnöst is megítéli az Isten, mert minden dolognak eljön az ideje, és ő ügyel minden cselekedetre. Prédikátor könyve 3:17 A népmesék mindig jól végződnek: a legkisebb királyfi kiállja a próbákat, a szegény halászlegény kifogja a három kívánságát teljesítő halkirályt, Jancsika legyőzi a sárkányt és elnyeri a királylány kezét, és így tovább. A pozitív szereplők gyakran ésszel (máskor ügyességgel és varázslattal) győzik le az őket akadályozó, vagy a bajukat okozó, és erőfölényben lévő gonosz ellenségeiket. Vagyis: a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig a büntetését. Ha megnézzük a regények, hollywoodi filmek eseményeinek alakulását, legtöbbnél ugyanezt a forgatókönyvet figyelhetjük meg, csak a szereplők mások. Azért olyan sikeresek az erre a sablonra készült történtek, az emberek azért szeretik őket, mert ami a valóságban általában másként alakul, az legalább a mesékben igazságosan történik. (A legtöbb film szintén mese, még ha felnőtteknek is készüln

Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük. A zsidókhoz írt levél 7:25 Nemrég jegyesoktatásra kért fel egy fiatal jegyespár, akik baráti ajánlás, és nem gyülekezeti tagság útján döntöttek úgy, hogy engem szeretnének felkérni. Magyarán, egyikük sem annak az egyháznak a tagja, amelyikben szolgálok. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem a katolikus papot kérték meg – hiszen mindketten a katolikus egyház tagjai – azt válaszolták, hogy azért, mert furcsa számukra, hogy egy olyan férfi ad tanácsot nekik, aki maga nem is tapasztalta meg, milyen párkapcsolatban élni. Ahogy elmondták az érvüket, rögtön meg is magyarázták: “Nem úgy gondoljuk, hogy nem tud jó tanácsot adni az, aki még nem élte át ezt az élethelyzetet, de igazán az tud azonosulni a kérdéseinkkel, félelmeinkkel, aggodalmainkkal, aki már járt ebben a cipőben.” Ugyanez az oka annak, hogy csak olyan személyből válhat jó vezetés oktató, aki maga is aktívan vezet autót,

Boldog ember az, aki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek. Jakab apostol levele 1. fejezet 12. vers A világ egy része izgatottan készül most a párizsi olimpiára. A magyar rádió is több riportműsorral, archív felvételek lejátszásával hangol az eseményre.  Ezek közül csíptem el nemrég egy, Kemény Dénessel, a vízilabda válogatott volt szövetségi kapitányával készült interjút, akivel 2000-2008 között három olimpiai aranyat nyertünk. Ami szavaiból megragadt, hogy nevéhez hűen ő a kemény munka híve. Így, a sikereket sem a szerencsének, a játékosok puszta  tehetségének, hanem a kitartó, szorgalmas edzésmunkának tulajdonította. Emellett azt is elmondta, hogy szomorúan tapasztalja, hogy ugyanezeket az eredményeket manapság sokan a befektetett idő és energia nélkül akarják elérni. S mi a helyzet velünk, akik nem az olimpiára, nem egy hervadó babérkoszorú, nem egy felejthető medalion elnyerésére készülünk? Mennyire

Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges. Máté evangéliuma 19.fejezet 26.vers Előfordult már veled, hogy egy cél érdekében mindent megtettél és ennek ellenére úgy érezted, hogy mégsem? Az evangélium története egy ilyen esetet mesél el… Érdemes elolvasni az idézett fejezetet, mert mély mondanivalója van, amelyekből néhányat ki is emelnék a teljesség igénye nélkül. 1.)Isten az egyedüli, aki jó! Nem arról van szó, hogy nincsenek jó emberek, kedvesek és segítőkészek, vagy talán körülöttünk mindenki rossz és senki sem jó. Jézus arra próbál rávilágítani, hogy az egyedüli, aki példa és akihez mérnünk kell a jóról való gondolkodást, az maga Isten! 2.)Bemenni az örök életbe nem lehetetlen! Örök életet kapni vagy ha úgy tetszik elnyerni (ugyanis nem azonos a kettő) nem lehetetlen. János apostol a következőt írja le: ”Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet.” (Jn.3:36) Tehát a

Ő még jobb szívvel gondol rátok, amikor visszaemlékezik mindnyájatok engedelmességére… 2Korinthus 7:15 Isten szándéka szerint minden, ami velünk történik az engedelmességre fut ki. Kifordítva az ismert mondást: minden út engedelmességhez vezet. A szeretet, a hála, az alázat, a bizalom, az istenfélelem, a bűnbánat, a bűn következményeivel való szembesülés mind elvezethet bennünket az engedelmességhez. Mindegyikből természetes módon, logikusan következhet az engedelmesség. Akkor mégis miért a feltételes mód? Mert van valami, amin végső soron minden megfordul: ez pedig az emberi szív szabad döntése, hogy kinek akar önként és szabadon szolgálni. Isten sem nem formai, sem nem szolgai engedelmességet szeretne látni az életünkben. Azt szeretné, ha önként, szeretetre szeretettel válaszolva döntenénk úgy, hogy Őt követjük. Éppen ezért minden engedelmesség a szívben kezdődik, s a szívben dől el. Mielőtt mély és valódi változások történnének életünkben, azelőtt a szívünkben meghozzuk a döntést: I

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Az apostolok cselekedetei 2:1-4 A tanítványok várakoztak, hisz Jézus kérte őket erre mennybemenetele előtt. El ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják meg az Atya ígéretét, a Szentlelket ( ApCsel 1:4 ). Nem tudták, pontosan mi és hogyan fog megtörténni, de bíztak Jézusban. A Szentlélek pedig megérkezett, amikor pünkösd ünnepén együtt voltak. Azon az aratási hálaünnepen, amikor a törvény szerint kicsinek és nagynak, férfinak és nőnek, zsidónak és jövevénynek, tehetősnek és szegénynek együtt kellett hálát adni Isten gondviseléséért. Jézus követői együtt voltak, a Lélek pedi