Amikor a Király beszél

"És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." Máté 25,40 Amikor a király beszél, a teremben csend van. Az alattvalók szemei a Fenségesre tekintenek, az arcok a figyelmet, tiszteletet és az elismerést mutatják. A szívekben ott van az engedelmesség vágya és a lábak, kezek megfeszült mozdulatlansága, a testtartás egyaránt kifejezi a várakozó tettrekészséget. "Csak mondja meg, mi legyen, és mi indulunk is!" - gondolják mindannyian. Az uralkodó ünnepélyesen sorolja fel elvárásait, majd hozzáteszi: "Ha így cselekedtek eggyel a legkisebbek közül, velem teszitek ezt!" A teremben néma csend fogadja a bejelentést, majd halk moraj hallatszik, ahogy az elsők, a bátrabb emberek egymástól kérdezik, mit is jelent akkor mindez. Lassan kiül az arcokra a néma döbbenet ahogy megértik: az előbb egy olyan reform lett bejelentve, ami fene...