reggeli dicséret

  „Ezenképpen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.”   ( Lukács evangéliuma 15. fejezet 10. vers ) Egy alkalommal, a hittanos gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy vajon mivel ajándékozhatnánk meg az Istent, mit adhatnánk neki; Rajzoljunk neki valami szépet? Szedjünk neki virágot? Vegyünk neki csokit? Süssünk neki egy tortát? Adjuk oda neki a legkedvesebb játékautónkat, babánkat?   Minek örülne a legjobban? Olyan jó, hogy ezt nem kell találgatni, mert Jézus nyíltan elmondta, hogy Ő és a menny minek örül leginkább; annak, amikor kapcsolatba lépünk vele, amikor visszatérünk hozzá. De ez nem is olyan könnyű; mert hát én nem vagyok bűnös. Na jó, az vagyok, de nem annyira, mint a gyilkosok, a paráznák, a vámszedők, a… Vagy, mert én olyan mélyre süllyedtem már, meg mindig visszaesem, így mégsem állhatok elé, számomra már nincs bocsánat. De itt jön és ebben áll az Isten felfoghatatlan szeretete, hogy Ő nemcsak megbocsát, ha