reggeli dicséret

Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: Vajon ti is el akartok menni? Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje. János evangéliuma 6:67-69 A rabszolgaság szörnyű dolog. Bármikor rá gondolunk, azonnal valami borzalmas bánásmódra, éhezésre, verésre, és hasonlókra gondolunk mindamellett, hogy valami embertelenül nehéz dolgot kell végrehajtania a rabszolgának. Persze ezzel nem lövünk nagyon mellé. Általában így nézett ki a dolog. Érdekes azonban, hogy Jézus korában kétféle rabszolga létezett. Az egyiket megvették, elfogták, zsákmányul kapták, vagy tartozás miatt vált rabszolgává. Ez ma már kegyetlenségnek tűnik. Egy család szétszakítva, egy ember megtörve. Szörnyű. A rabszolgaság ilyen formája borzalmakkal van tele. A másik rabszolga a szabad rabszolga. Bizonyos idő után el kellett engedni a rabszolgákat. (Persze kérdés, hogy mennyire tette ezt meg bárki, de a törvény így szólt.) Ekkor az eddig rabsz

"A karmesternek: Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni." Zsoltárok könyve, 139. fejezet, 1-6. vers Van olyan személy az életedben, aki mindent tud rólad? Ha igen, akkor milyen érzés az, hogy van, aki beléd lát, van, akinek rád sem kell néznie, hogy tudja, mit érzel, és aki tudja, mit akarsz mondani, még mielőtt levegőt vennél? Ez attól is függ, milyen kapcsolatban vagytok. Ha ez a személy olyasvalaki, akit szeretsz, akiben megbízol, és aki mellett tudod, hogy önmagad lehetsz, akkor nagyon jó érzés.  Ha azonban van valaki, aki ilyen jól kiismer téged, de nem olyan jó a kapcsolatotok, nem bízol benne, és nem mindig a legjobbat akarja neked, akkor valószínűle

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben. Zsoltárok könyve 23:6 Mi, emberek tökélyre fejlesztettük a gonoszságot. Legyen szó a nagy dolgokról, amikkel pillanatok alatt a földdel tehetünk egyenlővé városokat, falvakat, és emberek millióinak életét olthatjuk ki egy gombnyomással. Az ilyen mértékű gonoszságnak kevés dolog tud ellenállni. A hivatásos mentőtisztek, az önfeláldozó orvosok, önkéntes segítők minden erejüket bevetve ápolják a sebeket, de igazi védelmet csak egy bunker, valamiféle óvóhely adhat. Lehet az akár a metróalagút, vagy a hegybe épített barlangrendszer, a vastag föld– és betonréteg talán (de persze csak talán) kint tartja a művészi gonoszságot. Vagy gondoljunk a "legapróbb" gonoszságra, ami a bunker legvastagabb falain is átszűrődik, vagy inkább a bőrünk alatt hozzuk be az óvóhelyre: egy gáncsolás, egy beszólás, egy rosszindulatú megjegyzés, vagy gúnyos odavetés, – művészi módon bánunk a gonoszságunkkal.

„Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És ez ígék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.” Mózes 5. könyve 6. fejezet 5-7. vers Kedves lelkész testvér! Szinte minden prédikációban elhangzik ez a mondat: „Szeresd az Urat!” Mert Ő a szeretet, mert Ő irgalmas, kegyelmes, de… DE azt mondd meg nekem, hogy hogyan szeressem az Istent? Építsek neki bárkát, mint Noé? Hagyjam el a szülőföldem, mint Ábrahám? Vagy szenteljem az Ő szolgálatára az életem, mint Mózes? Netán a gyermekemet szánjam Neki, mint Anna? Vagy járjam be a fél világot hirdetve az evangéliumot, mint Pál és a többi apostol? Vagy csak varrjak ruhát az özvegyeknek, mint Tábita? Hogyan szeressem az Istent? Imádkozzam többet? Hosszabban? Térdelve? Arcra borulva? Olvassam többet a Bibliát? Vagy tanuljam meg kí

„Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked ma, velem leszel a paradicsomban.” Lukács evangéliuma 23.fejezet 43.vers Jézus halála több, mint egy ember keresztre feszítése. Több, mint egy büntetés végrehajtás és több, mint gyilkosság. Jézus kereszthalála az emberiség reményét mutatja be! Azt a reményt, amelyet Ádám és Éva felcserélt egy gyümölcsre, amelyet a történelem során megannyi ember kezelt csupán üres szóként és azt a reményt, amellyel mi is felkelünk minden reggel és amelyet néha elfelejtünk. Jézus két másik halálraítélttel várja földi életének utolsó perceit. A pillanat legnagyobb történése, hogy a kereszt áll és a rajta függő Krisztus első szavai az Atyához szólnak és nem, nem azért imádkozik, hogy ne fájjanak a szögek okozta sebek, hanem bocsánatért fohászkodik azokért, akik szegeztették és akik szegezték. Az események sorában ott vannak a gúnyolódó, kérdőre vonó és lealacsonyító hangok. Az emberek azt hiszik, hogy Jézus azért nem száll le a keresztről, mert nincs hozzá erej

" Íme, a szolgám eredményes lesz munkájában, magasra emelkedik, és nagyon dicsőséges lesz. "     Ésaiás 52:13 Milyen az az Isten, aki megteremti az embert, de tudja, hogy egy gyümölcs "banánhéján" elhasal az ember? Milyen az az Isten, aki tervet készít, arra, hogyha az ember elfordul tőle, milyen módon veszi fel a kapcsolatot és köt újra szövetséget az emberiséggel? Milyen az az Isten, aki tulajdon Fiát küldi el, hogy az elhasalt embert felemelje, és lehetőséget adjon egy új életre?  Ez egy olyan Isten, aki nem azt nézi, hogy mennyi lyuk van az Emmentali sajtban, hanem mennyi sajt van a lyuk körül. Isten nem az első bűnöst látta Ádámban, hanem az első megváltott bűnöst. Isten nem házasságtörő, gyilkos csalónak nevezi Dávidot, hanem szíve szerinti embernek. Mózes nem egy forró fejű gyilkos, hanem Izrael népének első rangú vezetője. Péter Isten szemében nem a Krisztus tagadó, hanem az egyház oszlopa.  Ez egy olyan Isten, aki elküldte  Jézust, aki eredményes volt  munk

„Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” Lukács evangéliuma 3:21-22 Egyes keresztény felekezeteknél (katolikus, anglikán, amerikai presbiteriánus, egyes metodista közösségek) az éves liturgikus ünnepkör végét jelenti ez a vasárnap, vagyis az advent előtti utolsó, melyen Krisztust, mint királyt ünneplik. Amellett, hogy kiemelik Krisztusnak az egész teremtett világra kiterjedő hatalmát, hangsúlyozzák, hogy Isten Fia, aki emberré lett értünk, aki életét adta a Golgotán, és akinek a sírja üres, mert harmadnapra feltámadt, és a mennyben közbenjár értünk, újból vissza fog jönni, de most már, mint király, ítéletet tart, és újjáteremti Földünket. Olvasd el még egyszer az áhítatunk alapigéjét, Kedves Olvasó, és gyere, csodálkozz rá velem együtt arra, milyen különleges király

Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek. Apostolok cselekedetei 2:36 Az ambíció nem rossz dolog. Állítólag Rick Warren, baptista lelkész amikor a Saddlebackben lévő baptista gyülekezetben kezdett dolgozni, feltette a kérdést a kis közösségnek, hogy milyen célt tűzzenek ki maguk elé, a gyülekezet mosolyogva válaszolt a fiatal lelkésznek, hogy szeretnének növekedni. Mára már több mint 30.000 ember jár minden héten az istentiszteletekre. Péter még Rick Warrennél is ambíciózusabb. Nem pusztán pár ezer embert akar elérni, hanem egy egész nemzetet. Ő még nem tudta, de mi már látjuk, hogy sikert is arat vele. Mára körülbelül 2,4 milliárd ember követi Péter hitét. Nap mint nap ünnepelnek együtt emberek, mert Jézus áldozatára emlékeznek. Péter küldetésnyilatkozata a világot megváltó üzenet terjesztéséről megváltoztatta a világot. Péter ambíciója ma a te küldetésed. Az ő felkiáltása ma a te par

Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek, Izráelnek. Lukács 2:29-32 Volt már olyan érzésed, hogy éppen MOST egy ünnepélyes és várva várt pillanat érkezett el? Jól emlékszem arra, hogy milyen érzés volt az, amikor az első fiunkat vártuk, és egy éjszakai ébredés után azt mondta a feleségem, hogy: „Itt az idő, induljunk” (a szülészetre)! Ez a MOST egy nagyon különös, ünnepélyes érzés volt. És három óra múlva megszületett. Ehhez hasonló, csak jóval enyhébb „most” érzéssel járó élmények voltak, amikor eljött az életében az első óvodai, aztán iskolai nap. Gyermekeink születéséhez hasonlóan nagy MOST élményt éreztem, amikor a menyasszonyommal megjelentünk az anyakönyvvezető előtt, és amikor egy álmokban és egyéb módon Isten által előre jelzett esemény bekövetkezett. Talán mindenkinek vannak ilyen élményei. Simeon

Jézus így válaszolt nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre. Lukács evangéliuma 5:31-32 Hirtelen jött az ötlet, egy rövid délután szervezte meg a vacsorát. Volt miből, vámszedőként nagyon jól keresett az utóbbi években. Persze az etikai kérdéseket időről időre el kellett hessegetni, de becsületes munka, és a rómaiakkal sem ártott jóban lenni. Ennek is megvan a szépsége, olyan emberekkel lehet találkozni, akiket jóérzésű zsidó messzire elkerülne egyébként. Prostituáltak, besúgók, koldusok... Néha a legszerencsétlenebbeknek van a legnagyobb szüksége barátokra. Este pedig mindenki ott volt. Olyan is, aki számít, és olyan is, aki nem. Ott volt a főiskola tanára és a piaci svindler. A helyi gyülekezet presbitere és a bordélyház madame-ja – és meg kell mondanom őszintén, ránézésre senki nem mondta volna meg, hogy melyik melyik. Persze maguk között mind tudták, hiszen sokszor ismerték a r

„ A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: A világ felett a királyi uralom a mi Urunké és az ő Krisztusáé lett, és ő uralkodni fog örökkön-örökké .” Jelenések könyve 11. fejezet 15. vers Ott álltunk a lemenő nap fényében a Nyugati fal aranylón csillogó köveit nézve. - Én ezt a pillanatot vártam leginkább ezen a Szentföldi úton – súgta fülembe az egyik zarándoktársam -, hogy itt imádkozhassak és a kérésemet kis papírra írva én is odatehessem e fal réseibe. Ha nem titok, mi lenne a kérésed? – érdeklődtem. – Hát, van több is – volt a válasz – tudod, most nagyon ránk jár a rúd, édesanyám beteg, úgy néz ki, hogy megszűnik a férjem munkahelye és nem tudjuk mi lesz vele így, pár évvel a nyugdíj előtt. Főleg, hogy ott a két egyetemista lányunk… Szóval, nem tudom, hogy melyikkel is kezdjem, hogy melyik a fontosabb. S miközben férfiak csoportjával elindultunk befelé még utánanéztem, és figyeltem, ahogy a kis papírral és a tollal kezében izgatottan belép a nőkn

„A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! „ Lukács evangéliuma 1.rész 26-31.vers Eszter, Dávid, Jákob, Keresztelő János vagy jelen esetben Mária…mi volt a közös bennük? Az imént felsorolt emberek közül mindannyian bérelt hellyel rendelkeznek a Biblia lapjain és az elmúlt közel 2000 év távlatából is beszélnek róluk. Egyszerű, hétköznapi emberek, kicsit sem hétköznapi élettel és feladatokkal. Mi a titok? Mária menyasszony volt. A zsidó házasságjogok szerint házastársa Józsefnek, bár még nem éltek együtt. Mária megdöbben az angyal láttán, hiszen az nem csak megszólította őt – Izraelben nem illett köszönteni egy

„Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.”  Kolossé 1.15-20 A figyelemzavar egyik megjelenési formája, amikor valakinek nehezére esik egy dologra összpontosítani, könnyen elterelődik a figyelme… Egyre több a figyelemzavaros gyermek és felnőtt. Ezen nem csodálkozom, hiszen rengeteg inger ér bennünket, felfoghatatlan mennyiségű információval találkozunk nap mint nap. Egyszerűen képtelenség feldolgozni ennyi minden

„Te vagy, Uram, a mécsesem, az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe.” Sámuel második könyve 22:29 Sötét volt, áthatolhatatlan, nyomasztó homály. A hold is csak bújócskázott a felhők között, ő sem mert odanézni. Körülötte aludt mindenki, hiába kérte, hogy ne hagyják magára, hiába jelezte feléjük, hogy szüksége van rájuk, hogy nem bírja egyedül zörgetni a menny kapuját. Imák moraja helyett csak az egyenletes szuszogások hangja szűrődött el hozzá a sötétben. Így kérte az Abbát. Egyedül, gyötrődve, szorongva, amikor minden emberi porcikája tiltakozott a rá váró testi-lelki kín ellen. Örök életet, harmonikus kapcsolatokat tervezett teremtményeinek, de ők másként döntöttek, ezért most itt van, hogy helyrehozza az édeni ballépést. Itt van, hogy Isten-emberként a saját bőrén tapasztalja a bűn által átírt emberi sorsot, fájdalmat, félelmet, kilátástalanságot, magányt, megnemértettséget, veszteséget, elmúlást. Itt van értünk a sötétben, hogy mi kiléphessünk majd Vele a fényre. Hogy újból ka

Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. János evangéliuma 6:40 "Mit akar ezzel Isten? Mi ezzel az egésszel Isten terve?" Megannyi alkalommal elhangzik ez a kérdés, és általában mondunk valami maszlagot, esetleg egy "nesze semmi, fogd meg jól"-szerű mondatot. (Persze mindezt puszta jóindulatból, gondolva, hogy segít.) Képzeld el a következőket: Egy várandós anyuka megtudja, hogy gyermeke életen át szenvedni fog a betegségével. Mi volt Isten terve? Egy gyermek elveszti a szüleit egy balesetben, így 18 évesen családfenntartóként fel kell nevelje két testvérét, mint egyetlen gyámjuk. Mi volt Isten terve? Háborúban városok vesznek oda, és családok mennek tönkre. Mi volt Isten terve? Megannyi betegség, katasztrófa, szörnyűség, baleset. Mi volt Isten terve? Mi Isten terve? Erre a kérdésre nem válasz a maszlag. Erre a kérdésre egy jó válasz létezik: "Nem tudom, de ez b

Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők. A galatákhoz írt levél, 5. fejezet, 25-26. vers De vajon mire gondolt az író? Mit jelent a Lélek (ti.  a Szentlélek) szerint élni? Az író, Pál apostol, pár mondattal korábban másképp is megfogalmazza ezt a tanácsot. A Lélek szerint élni annyit jelent, hogy betöltjük Isten törvényét. Isten törvényének betöltését pedig végtelenül egyszerűen foglalja össze: "Szeresd a másik embert, mint saját magadat!" (Galata 5,14 EFO). Aki a Lélek szerint él, az szereti a másik embert. Nem csak úgy általában az embereket, nem ideákat, elméleteket szeret, hanem a mellette lévő valóságos, hús-vér embert. Azt az embert, akivel olyan nehéz jól kijönni; meg azt, aki mindig pletykálkodik; vagy amelyik a szomszédban folyton hétvégén nyírja a füvet; sőt, azt is, amelyik állandóan rossz vicceket mesél. Ha a példák olvasása közben sikerült arcot is társítanunk ehhez a bizonyos "más

Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. Pedig néhányan ilyenek voltatok: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által. Pál első levele a korinthusiakhoz 6:9-11 Paráználkodás, bálványimádás, házasságtörés, bujálkodás, fajtalankodás, lopás, nyerészkedés, részegeskedés, rágalmazás, harácsolás -- a Pál apostol által felsorolt lista nyúlfarknyinak tűnik a Bibliában található törvények, szabályok, útmutatások mennyiségéhez képest. Van még körül-belül 690 másik. Kíváncsi vagy rájuk? A. J. Jacobs amerikai újságíró "Egy évem az írás szerint" című könyvében a lehetetlent próbálja meg: egy éven keresztül a Bibliában található összes szabályt betartotta – több, kevesebb sik

És monda nékem: E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene bocsátotta el az ő angyalát, hogy megmutassa az ő szolgáinak azokat, amiknek meg kell lenni hamar. Ímé eljövök hamar. Boldog, aki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit. Jelenések könyve 22. fejezet 6-7. vers Mielőtt bármit aláírnál, előtte alaposan olvasd el többször! Különösen az apró betűs részre figyelj, mert mindig ott van elrejtve a lényeg. Igen, tudom, hogy így kéne, de kinek van kedve, türelme meg ideje végigolvasni mindenféle kacifántos jogi szöveget, arról, hogy a megnyitni kívánt weboldal, milyen sütiket használ, hogy a telepítendő alkalmazás milyen adatokhoz fog hozzáférni a készüléken, stb. Mindent engedélyezek, mindent elfogadok, de valójában fogalmam sincs róla, hogy mire nyomtam igent, hogy mibe egyeztem bele. Csak remélem, hogy nem vernek át, hogy azt kapom, amit ígértek. S mi a helyzet Isten beszédével, a Bibliával? Honnan tudhatom meg, hogy, amit ebben a könyvben olvasok az mind igaz é

Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor. János evangéliuma 10.fejezet 16.vers Néhány évvel ezelőtt édesapám bárányokkal, juhokkal és kecskékkel foglalkozott. Volt szerencsém abban az élményben részesülni, hogy kicsi bárányt etethettem. Ölbe vettem és simogattam, miközben ő jóízűen itta a meleg tejet. Kedves élmény volt. Az evangélium ezen része tartalmazza a jó Pásztorról szóló példázatot, amelyet Jézus személyes küldetésének bemutatására szánt és a példázat által szerette volna szemléltetni, hogy mit is jelentünk számára. A példázat által bemutatja, hogy mi a különbség a béres és a pásztor között. Ameddig a béres leginkább csak a haszonra hajt és nem törődik a bárányok szükségleteivel, addig a pásztor arra figyel, hogy azok az állatok, akiket rá bíztak, tökéletes biztonságban érezzék magukat. Figyel arra, hogy megkapják a szükséges élelmet és ha a helyzet úgy kívánja,

Mert ahogyan fennmarad előttem az új ég és az új föld, amelyet alkotok – így szól az ÚR –, úgy maradnak fenn utódaitok és nevetek is. Akkor majd hónapról hónapra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem – mondja az ÚR. Ésaiás 66:22-23 Nincs olyan nap, amikor a tanítványaim közül valaki meg nem kérdezné keseregve: már megint csak a feladat, meg mindig csinálni kell valamit?!  Lehet, te is mindennap megkérdezed, hogy már megint csörög a vekker, megint menni kell dolgozni és mindig csak csinálni kell valamit? Már megint saláta az ebéd? És még mindig ugyanarról vitatkoztok a férjeddel/feleségeddel?  Amikor az állandóságot meghalljuk, olyan kellemetlenül érezzük magunkat, mert általában nehéz kötelezettségeket társítunk hozzá, állandósult élethelyzeteket látunk magunk előtt, ahol a boldogság csak vendég, és a teher mindennap ott lakó.  Azonban Isten az állandó létező. Isten állandóan munkálkodik az emberért. Isten szeretete és kegyelme az állandó. Isten nem gondolta me

„Házakat építenek, és ők laknak majd bennük, szőlőket ültetnek, és ők élvezik majd azoknak gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy majd más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké, és amiért megdolgoztak, választottaim maguk élvezhetik. Nem hiába fáradoznak, nem veszedelemre szülnek, mert az Úr áldott népe ez, ők és leszármazottaik. Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki – mondja az Úr.” Ézsaiás könyve 65:21-25 Még élnie kellett volna. Hisz itt maradt a gyermeke, és neki most és később is szüksége van rá. Itt maradt a felesége, a férje, akinek most egyedül kell helytállnia, és nem várja senki egy átkozottul hosszú nap végén. Itt maradt a testvére, a szülei, a tágabb rokonság. Itt maradtak a barátai, a maga választotta család. Már nem tud szeretni

Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit majd teremtek! Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajkiáltás hangja. Ézsaiás próféta könyve 65:17-19 Te hogy képzeled el az Új Földet? Szerintem bármit is képzelsz róla, az közelében sincs a valóságnak. Ne érts félre, nem a képzelőerődet akarom lekicsinyelni, hanem Isten kreativitását gondolom olyan hatalmasnak. Amikor először utaztam repülőn, elámultam az út szépségén. Fantasztikus látvány volt, ahogy az ég a felhők felett ragyog, és csodálatos volt látni, ahogy a földön lévő városok apró maketteknek tűntek, a folyók mint a cérnaszálak terültek el, a hegyek pedig mint a vakondtúrások dudorodtak ki a földből. Elképzeltem, ahogy Isten először megalkotta ezt a világot. Elképzeltem, ahogy Ő láthatta az egészet. Elképzeltem, ahogy kit

Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Mert közel van az Úr napja, amikor áldozatot rendez az Úr, és megszenteli azokat, akiket meghívott. Zofóniás könyve 1:7 Remegő, összedőlő épületek, mennydörgés, cikázó villámok, sejtelmes morajlás, széthasadó utak, tűz, füstoszlopok... Valahogy így néz ki az ítélet napja modern feldolgozásban. Harsogó hangon kihirdetett ítélet, szenvedő és rettegő emberek sikítása, a pokol lángjai, ijesztő fekete alakok, kárhozat... Ez pedig a régi idők ábrázolása az ítélet napjáról. A fent idézett prófétai üzenet mond két dolgot, ami esetleg félelmet kelthet: az egyik, hogy hallgassunk Isten színe előtt, mert közel az Úr napja, a másik pedig, hogy áldozatot készít. Miről is van itt szó? Mivel fenyeget minket az „Úr napja” vagy az „ítélet napja”? (Ha az egész szakaszt elolvassuk, világos, hogy az ítélet napjáról beszél.) Semmivel sem fenyeget. Amikor az Úr napjáról vagy ítélet napjáról olvasunk a Bibliában, csak tényszerűen tájékoztat arról, hogy mi történik azok

A népek [Isten] világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz. A népek oda viszik be kincseiket és gazdagságukat, tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe. A jelenések könyve 21:24-27 A lelkészi élet velejárója a költözés – legalábbis abban az egyházban, ahol én szolgálok. Öt, vagy szerencsésebb esetben nyolc-tíz évente új körzetben kezdjük a szolgálatunkat, új városokban, új emberek között, és ami családként talán a legmegterhelőbb, egy új hellyel, amit onnantól otthonnak hívunk. És ez a vándorélet nem mindig egyszerű. Mi van, ha a szolgálati lakás kicsi? Mi van, ha a város, ahova költözni kell, nem tetszik, vagy messzire kerülünk mindenkitől, aki fontos a számunkra? A legutóbbi költözésünk ennek pont az ellenkezője volt. Egy nem túl nagy, de annál barátságosabb lakásba költöztünk a csal

„És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány.” Jelenések könyve 21. fejezet 23. vers Nem tartom magam félősnek, nem szoktam megijedni az árnyékomtól, de azért, ahogy ebben a sötétebb téli időszakban elmegyek futni néha én is összerezzenek, mikor a hajnali derengésben megmozdul mellettem egy-egy bokor és felröppen egy madár, vagy mikor este a kutyafuttató gyér világításánál hirtelen elém toppan egy nagyobb testű eb. De mi olyan félelmetes a sötétségben? Mi olyan ijesztő az éjszakában? Talán, az, hogy a legfőbb érzékszervünk hiányában kiszolgáltatottá, bizonytalanná válunk, hogy minden olyan kiszámíthatatlan, hogy nem látjuk előre, és nem tudjuk felmérni a körülményeket. Persze vannak a természetben, olyan élőlények, melyek épp a félhomályt és a sötétséget kedvelik. A ragadozó állatok, a férgek, a kártevők, ekkor aktívak, aztán, ahogy felbukkan a nap, ahogy világos lesz visszahúzó

„Zúgjon a tenger a benne levőkkel, a földkerekség és a rajta lakók! Tapsoljanak a folyók, a hegyek mind ujjongjanak.” 98.Zsoltár 7-8. vers Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mi a félelem ellentéte?! Neked van ötleted? Én arra a megállapításra jutottam, hogy a félelem ellentéte – és egyben ellensége is – a bizalom. Ha bízok, nem félek! És mikor tudok bízni? Ha ismerem a bizalmam tárgyát vagy azt a személyt, akivel kapcsolatba kerülök. A bizalom megismerés által jön létre. Természetes, hogy félek kiugrani egy helikopterből ejtőernyővel a hátamon, mert még soha nem tettem…és valószínűleg nem is fogom. A bizalom tehát a megismerésen és a kipróbáláson alapszik. Nem működik ez másképp az Istennel megélt kapcsolatban sem. Az emberek, amikor azt hallják, hogy Isten jön ítélni (Zsolt.98:9) vagy épp haragra gerjed (Mt 3:7) félelmet éreznek. Ez a félelem pedig abból táplálkozik, hogy nem ismerik félelmük tárgyát, aki jelen esetben az Úr Isten. Az ítélet és a harag negatív jelentartalommal bír