reggeli dicséret

Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?"  Ő így válaszolt: "Kishitűségetek miatt. Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. (Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.)" Máté evangéliuma 17:19-21 Biztosan voltál már úgy - hozzám hasonlóan -, hogy kaptál egy olyan váratlan feladatot, amitől megrémültél és nem is tudtad, hogy miként kezdj hozzá. Hát nem jó érzés, az biztos. Ilyenkor sok minden eszébe jut az embernek: - Hogy fog ez nekem összejönni? - Van-e hozzá elég erőm, tudásom? - Most elvárják, hogy teljesítsek, de miként tudok ennek megfelelni? Természetes, hogy felmérem a feladatot magát. Mit kell tennem, mi szükséges hozzá? Rendelkezem-e mindezzel? A szakemberek azt mondják, hogy a reális látáson túl szükségünk van még valamire: hitre. Történet

Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.  Galata 5:25-26 „Azt mondta az orvosom, hogy ha szeretnék még néhány évig élni, akkor fogyjak le, hagyjam el a zsíros húsokat, egyek több nyers zöldséget és gyümölcsöt, és hetente legalább háromszor menjek el kocogni vagy úszni.” Gyermekkoromban gyakran hallottam, amikor felnőttek ehhez hasonló módon beszélgettek egészségi problémáikról, meg arról, hogy mit tanácsolt nekik az orvosuk. Sokan, akik úgy döntöttek, hogy változtatnak a szokásaikon, az egészségesebb életmód által életben maradtak, és ha az új szabályok szerint éltek továbbra is, akkor elkerülhették, hogy újra kialakuljanak korábbi életveszélyes betegségeik. Azok között, akik változtattak, és leadták a felesleges kilóikat, és egészségesebben kezdtek élni, voltak, akik úgy mondták, hogy „olyan volt, mintha újjászülettem volna!” A Biblia szerint az igazi (lelki) életünk az újjászületéssel kezdő

Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. Pál első levele a korinthusiakhoz 15:58 Biztosan jártál már te is így: már percek óta beszélsz, magyarázol, hiszen számodra fontos az, amiről szó van, és amikor végre a mondandód végéhez érsz, és úgy érzed, hogy mindent sikerült elmondanod, a másik felteszi a kérdést: És mondd, mire akarsz ezzel kilyukadni? Biztos vagyok benne, hogy Pál apostol is sokszor járt így. Olvasva a leveleit, biztosak lehetünk benne, hogy nem egy egyszerű, egysíkú gondolkodású ember volt, hanem született filozófus. Ő is tudhatta, hogy milyen bonyolult dolgokról ír, biztosan nála is többször visszakérdeztek, hogy “na és akkor mi van?” A Korinthusiakhoz írt első levél 15. fejezete egy olyan témáról szól, ami Pál számára fontos, sőt, a legfontosabb: a feltámadásról. Egyrészt azért, mert lehetséges, hogy Isten csodálatos módon

„Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” Rómabeliekhez írt levél 14:7-8. Én: Ó, Uram olyan szép ez a mai Ige, és igen én is azt mondom, mint az apostolok: „ha ezek mind elhagynak téged, én akkor sem hagylak el!” (Máté 26:33 EFO) Sőt, „kész vagyok veled mind tömlöcre, mind halálra menni!” (Lukács 22:33) Jézus: „ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem!” (Luk.22:34) Viszont, ha tényleg szeretsz engem, akkor „Legeltesd az én bárányaimat!” (Ján.21:15) Én: Uram, én szeretlek, de hogy mondtad? Szerepet és felelősséget vállalni az eltévelyedett, veszett ’farkas/bárányok’ gyülekezetében?! Leülni xy testvér mellé?! Meglátogatni?! Beszélgetni vele?! Időt és energiát fordítani azokra, akik folyton megmarnak?! Ezek meg sem érdemlik, hogy… Legeltetni?! Inkább meghalnék érted! Némi szenvedés után b

„Ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, Uram, Seregek Istene. „ Jeremiás könyve 15:16 Beköszöntött az igazi tél, hóval, hideggel és persze köddel, ami nagyban megnehezíti a közlekedést és a tájékozódást. Na de nem időjárás jelentést akarok írni, pusztán ahogy a minap haladtam a ködös utcán elgondolkodtam… Isten mindenen keresztül tud hozzánk szólni és ha elég szemfülesek vagyunk, akkor észre is vesszük Őt. Gyermekded példa fogalmazódott meg bennem, de azt gondolom, hogy ez tudja a legjobban jelenleg szemléltetni Isten szavát. Kiskoromban sosem értettem, hogy a nénik és bácsik miért könnyeznek meg egy igehirdetést vagy egy bibliaverset vagy egy költeményt. Nem értettem, hogy egyszerű szavak, amelyeket valaki papírra vetett hogyan tudnak ekkora érzelmi hatást kiváltani emberekből. Elgondolkodtam, hogy vajon egyszer én is így leszek? Én is sírni fog

"Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét." Jeremiás 17.7-8 Milyen felüdítő látvány a kietlen, kiszáradt pusztában az élettel teli zöld sáv, amely a folyó útját mutatja! Bármilyen nagy is a szárazság, a folyó biztosítja az életadó vizet a fák számára, így azok a legnagyobb hőség idején is enyhet és felfrissülést kínálnak a fáradt utazóknak. A dús lombozat és a bőséges gyümölcstermés kulcsa a víz, amelyet a fák gyökerei elérnek és felszívnak.  A hívő ember erejének és megújulásának forrása nem önmagában van, és még csak nem is a hitében. A hit az, amivel belekapaszkodunk Istenbe, az ígéreteibe. A hit a gyökér, amivel felszívjuk az életadó nedvet és táplálékot. Az eredményt Isten ereje, a Szent Lélek ereje biztosítja. Ha bízunk, és remél

„Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik.” Apostolok cselekedetei 10:34-35 Ez az egyik kedvenc történetem a Bibliából. Annyira jó olvasni, ahogy Isten lépésről lépésre vezet embereket egyre közelebb magához, figyelmen kívül hagyva a nemzetiségi határokat. Ha van időd, olvasd el az egész fejezetet! Az Úr különleges módon megtanítja az ő különleges tanítványának, Péternek, hogy nincs különbség ember és ember között az Ő szemében. Mindegy, ki honnan származik, milyen ország vagy város az otthona, beleszületett-e a zsidó vallásba, vagy az ősei is pogányok voltak egytől egyig. Teljesen lényegtelen, mert Krisztus nem ezt nézi. Ő mindenkiért emberré lett, és azért jött, hogy „megkeresse és megtartsa az elveszettet” (Lukács 19:10), származzon akárhonnan.  Krisztus az embert nézi, nem a bőrszínt, a nemet, a vallási vagy társadalmi hovatartozást.