reggeli dicséret

Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. Zsidókhoz írt levél 4:16 A kislányom félve lépett oda hozzám. Valamit nagyon szeretett volna elmondani, de félt, hogy mit fogok szólni hozzá. Talán leverte a vázát az asztalról? Vagy betört egy ablakot? Összefirkálta a bejárati ajtót? Ezekben a pillanatokban kerül mérlegre minden, amit eddig apaként tettem. Vajon kiböki-e, hogy mi bántja, vagy elfojtja, mert fél a reakciómtól? Az egész a bizalom kérdése. Bízik-e abban, hogy megértő leszek, bízik-e a szeretetemben – bízik-e bennem? Mint minden hasonlat, ez a példa is sántít, de valami ehhez hasonló az, ami Isten és köztünk is van. Emberekként, akik a magunk bukásaival, nehézségeivel, rossz döntéseivel nap, mint nap teszünk olyant, amiért Isten megharagudhatna... Úgy is gondoljuk, hogy megharagszik ránk, vagy hogy ez az alapállapota. A Zsidókhoz írt levélben azonban azt látjuk, hogy ez az egész gondolat csak...

Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk. Ézsaiás próféta könyve 63. fejezet 16. vers Van úgy, hogy magányosnak érezzük magunkat. Mintha senki sem értene meg igazán – még azok sem, akiktől ezt leginkább várnánk: a család, a közösség, a barátok. Ézsaiás könyve egy fájdalmas, mégis reményteli pillanatot örökít meg. Isten népe átéli az elhagyatottságot: még Ábrahám, a hit atyja sem ismerne rájuk, Izráel sem foglalkozik velük. Mégis van valaki, aki nem fordul el tőlük. Valaki, aki nemcsak a múltjukban volt jelen, hanem ma is megszólítható: „Uram, te vagy a mi Atyánk!” Képzelj el egy árva gyermeket egy nagy városban. Ide-oda sodródik, senki nem figyel rá igazán. Egyik nevelőotthonból a másikba kerül. Az emberek papírokon vezetik a sorsát, de senki sem hívja őt néven, senki sem néz a szemébe. Aztán egy napon jön valaki – nem rokon, nem kötelességből jön, hanem szeretetből. Letérdel el...

Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod őt, akkor félreállít téged végleg. Krónikák első könyve 28:9 "Fiam, ha jót akarsz magadnak, élj úgy, ahogyan én mondom. Higgy őseid Istenében, akiről annyit hallottál. Hidd el, hogy ő bármire képes, és hatalma van az életed felett. Bízz bennem, amikor azt mondom, hogy minden, amit Isten mond, az úgy jó. Kövesd Isten utasításait úgy, ahogyan azokat én megértettem, különben nem lesz jó dolgod. Ne kérdőjelezd meg egyetlen kijelentésemet sem, különben azt kockáztatod, hogy ez az Isten örökre hátat fordít neked, és nem lesz már számodra remény." HELYETT: "Fiam, ismerkedj meg az én Istenemmel, aki veled van születésed percétől fogva, és jobban ismer téged, mint én valaha is foglak. Beszélj hozzá, és tedd fel neki kérdéseidet, amelyekre én nem tudtam vál...

Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod őt, akkor félreállít téged végleg. A krónikák első könyve 28:9 A szülők jótanácsai különleges szerepet töltenek be a gyermekek életében. Sokszor eszembe jutnak apám tanításai: Hogyan indítsd be az autót, ha lemerült az akkumulátor? Mit tegyél, ha a zárba tört a kulcs? Elment az áram? Kigyulladt az olaj a serpenyőben? Napestig sorolhatnám, mikor jöttek jól ezek a generációk óta öröklődő praktikák az eddigi életem során. Aztán, mikor én is apává váltam, átértékelődtek ezek a jótanácsok. Már nem csak az én, de a saját gyermekeim jövője is attól függ, amit az apámtól tanultam, ő a nagyapámtól, nagyapa dédnagyapától, és így tovább... Ezek azok, amik egykor majd segíteni fognak az én gyermekeimnek is, hogy ne kelljen órákig álljanak az út szélén a lerobbant autójuk me...

Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. Zsoltárok könyve 145:18 A gyermek első alkalommal utazott egyedül a nagyszüleihez. A vonatút nem volt különösen hosszú, de eddig mindig a szülei – különösen az édesapja – kísérték háztól-házig. Ma viszont háztól csak a vasútállomásig vitték ki gyermeküket. Itt az ideje önállóságot tanulnia, itt az ideje felnőnie. Anya és apa még egy utolsó öleléssel, csókkal búcsúzott a fiatal világutazótól, de már látszott, hogy a fiú a könnyeivel küszködik. Anya is hasonlóképpen, bár mindketten próbálták takargatni izgalmukat. “Nem nagy szám” mondta az édesanya, “csak egy vonatozás, a végállomásnál pedig ott vár majd nagymama és nagypapa!” Jobb, ha meg se várják a vonat indulását, felsegítették a fiút és a nagy bőröndöt a vonatra, és már fordultak volna meg, mikor az apa odaszólt a fiához: “Ha már elviselhetetlenül hiányzunk, nézd meg, mi van a zsebedben! De csak akkor, ha már nem bírod tovább!” És a szülők már le is szálltak a vo...

Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Máté evangéliuma 7:7 A minap a kislányom inni kért tőlem szörpöt. A konyhában megtöltöttem a kulacsát, miközben ő megállás nélkül kérdezgetett engem, hogy "az szöjpi?". Azt kért, és azt is kapott, viszont percekig győzködnöm kellett, hogy amit töltök a kulacsba az szörp és nem sima víz. Sose vertem át ezzel, ha valamit ígértem igyekeztem azt betartani, mégsem volt biztos benne, hogy azt kap amit ígértem. Végül pillanatokkal később boldogan szürcsölve sétálgatott a lakásban, elégedetten, elvégre "apa most sem nem vert át". Isten vajon mikor vert át? Hányszor kértél már tőle valamit az esélytelenek nyugalmával, és vártad a csodát, mondván hogy úgysem jön be? Hányszor szólt az imád egy vizsga előtt, egy állásinterjún, egy kihívásban vagy megoldandó problémában? Jól tetted! Isten meghallgat. Nem mondom, hogy mindig "szörpöt" fog adni amikor kérsz, de ha mást kapsz, az sem...

"Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk." Ézsaiás próféta könyve 63. fejezet 16. vers Ady Endre költőnk Új versek című kötetének előhangja az alábbi sorral kezdődik: “Góg és Magóg fia vagyok én…” Gógról és Magógról a Bibliában olvashatunk először. Az ószövetségi Ezékiel könyvében Góg egy Isten népe ellen támadó uralkodó, Magóg országának a fejedelme. A Jelenések könyvében Góg és Magóg pedig az Isten és népe elleni végső háborúra induló népek összességét jelképezi. Egy másik forrás – az ókori, eredetileg görög nyelven íródott Nagy Sándor-regény – késői változatai szerint Góg egy nomád nép volt, akiktől a hódító Nagy Sándor úgy védte meg birodalmát, hogy egy völgybe szorította őket, majd falakat és érckapukat épített köréjük. Anonymus, a 12-13. századi magyar krónikás pedig ezekből a forrásokból kiindulva nevezi a magyar népet Góg és Magóg leszármazottainak. Ady Endre...

“Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt.” János első levele 3 fejezet 1. vers Ki más írna a szeretetről, mint a (saját bevallása szerint) szeretett tanítvány. János központi témája mindig a szeretet. Valahogy mindig egy személyes, érzelmekkel teli, közeli kapcsolatot mutat Jézussal. Számára ez a gondolatkör a legfontosabb, és ki vitatkozna ezzel. Gondolom senki előtt nem ismeretlen a mondás: “Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” Ennek az alapja, hogy amilyen házból jön a lány, olyan lesz a háztartás. Mondjuk ez fordítva is igaz, a fiú nagy eséllyel hasonlít az apjára. Mindenesetre ha egy családban ismered a szülőket, aránylag jól közelítve megismerheted a gyerekeket. János azt mondja, hogy azért nem ismeri Isten gyermekeit a világ, mert Istent sem ismeri. Ma már egy kicsit más a helyzet. Szinte mindenki ismeri a kereszténységet. Vele együtt a “ker...

“Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” Máté evangéliuma 7. fejezet 7. vers A kisfiam a minap játék közben odabújt hozzám, és csak annyit mondott: “Kérek szépen Dörmit!” Mit mondhat erre egy apa? Repültem a szekrényhez, hogy adjak neki egy kis finomságot, elvégre szépen kérte. Egy apa ilyen. Ha a gyerek szeretne valamit (és az nem káros, jó neki) akkor gondolkodás nélkül igyekszik megadni neki. Még jó, hogy Isten egy jó apa. Amikor Jézus a hegyi beszédben erről beszél, úgy mutatja be az Atyát, mint egy szeretetteljes apa, aki mindent megtesz a gyermekeiért. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs több ajtó, amit csukva találsz majd. Nem azt jelenti, hogy holnap már ott parkol a BMW a ház előtt. Nem azt jelenti, hogy minden rendben lesz innentől kezdve. Azt mondja Jézus, hogy Isten, mint egy jó apa azt szeretné, ha mindenünk meglenne, hogy a helyes úton járjunk. Ha boldogok lennénk és teljesek. Ehhez nem kell a világ legdrágább órája lóg...

 "Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni." 139. Zsoltár 1-6. Hihetetlen, mire képes a szeretet. A szeretet önfeláldozó. A szeretet türelmes. A szeretet reményteljes. A szeretet gyors. Kattints rá erre az összeállításra az apák szeretetéről és reflexeiről, és meg fogsz minderről győződni: apai reflexek . Ezek az apák nemcsak hihetetlenül gyors reflexeket, de fantasztikus előre látást is mutatnak. Nem hiszem, hogy egyik-másik mentés lehetséges lett volna, ha az apa nem tudta volna előre, hogy mi fog történni néhány töredék másodperc múlva... A mennyei apa csodásan ismer bennünket. Ismeri nemcsak azt, ami kívül történik velünk, de azt is, ami a szívünk mélyén van. Azt is tudj...

„De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” Zsoltárok könyve 73:23-26 Hatalmas kezei voltak édesapámnak, emlékszem, gyerekként sokszor méregettük a magunkét az övéhez. Összeillesztettük a mi tenyerünket az övével, és úgy nézegettük, meddig érnek az ujjaink. Aztán megint rácsodálkoztam a kezére, mikor megszülettek a gyermekeim, és azok a hatalmas tenyerek egy-egy pöttöm gyermekmancsot fogtak, melyek szinte elvesztek benne. Olyan jó lenne, ha még meg tudnám fogni a kezét, vagy ha láthatnám, ahogy az utódaim kezét tarja biztosan, miközben együtt nézik a partról a kacsákat, és együtt játszanak. Olyan jó lenne megosztani vele azokat az élményeket, amiket szerzünk nap mint nap, és kikérni a tanácsát bizonyos kérdésekben, vagy hallani a szájából, hog...

“Írtam nektek, gyermekek, mert ismeritek az Atyát. Írtam nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, Isten igéje megmarad bennetek, és legyőztétek a gonoszt.” János első levele 2. fejezet 14. vers Furcsa egy üzenet ez Jánostól. Nagyon végig kell gondolni lépésről lépésre, hogy mit jelentenek a szavak, mert nem egyszerű. Mit is akar mondani? Nézzük meg lépésről lépésre! Ideális esetben a gyerekek ismerik az apjukat. János mindig nagyon közel állt Jézushoz, így az Atyához is. Számára az a fogalom, hogy Isten az Apja nem olyan távoli és elvont gondolat. Ha Isten gyermeke vagy, akkor ismered Őt. Ennyi az egész. Az Atya, mint Teremtő, az én apám. Lehet bármilyen a földi apám, de a mennyei egy tökéletes apa. Édesapám mindig mesélt az őseinkről. Sok történetet hallgattunk nagyapám gyerekkoráról, vagy akár a dédnagyapánk életéről. Mindig jó volt hallgatni a történeteket a felmenőinkről. Az apák ismerik az ősöket, és feladatuk átadni ezt ...

"Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat." Mózes második könyve 20:4-6 Richard Dawkins, az új ateizmus mozgalom egyik legtermékenyebb képviselője Isteni téveszme című könyvének “A ‘Jó’ Könyv, a Zeitgeist és a Változó Erkölcsök”  fejezetében úgy beszél a Bibliáról, mint aminek létrejöttére kétféle lehetőség van: vagy emberek találták ki, és kényük-kedvük szerint tűzdeltek tele gyilkossággal és kegyetlenséggel, és egyenesen furcsa dolgokkal, vagy a másik lehetőség, hogy egy olyan isten hatására íródott, amiből szintén nem kérünk. Így fogalmaz: „Az egész Ótestamentumban folyamatosan visszaköszö...

„Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” Márk evangéliuma 1:9-11   A takarítás, rendrakás nem az erősségem. Nagyon szeretnék rendet a lakásban, de sosem jutok a dolgok végére, és sokszor fel is adom a szélmalomharcot. A gyerekeim sem szeretnek rendet rakni. De esténként, amikor a lakáson belül már nem lehet A-ból B-be fájdalom nélkül eljutni (értsd: folyamatosan rálépsz egy-egy nem plüssből készült játékra), akkor az én számból is elhangzik a kérés (vagy parancs), hogy pakolják össze a dolgaikat.  Egyik este többek között elől volt a fa építőkockákat tartalmazó, madzagon húzható kiskocsi, melyre fel van rajzolva mindegyik elem helye, és ha ebben a rendben pakolod fel rá a dolgokat, akkor mindegyik “kocka...

„Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” Pál levele a rómaiakhoz 8:15 Apa! Olyan jó veled beszélni. Most már tudom, vagy legalábbis kezdem érteni azt, amit eddig is kellett volna. Kezdem érteni, ki vagy Te és ki vagyok én. Igen, félreismertelek. Hagytam, hogy az élet sebei, a rossz tapasztalatok és emlékek befolyásolják a rólad alkotott képet. Hagytam, hogy mások vezessenek, és nem akartam Rád hallgatni.  Megbántam. Megbántam, hogy nem engedtelek szóhoz jutni, és a magam mondandója után már rohantam is tovább. Megbántam, hogy azt hittem, nem érdekellek téged, hogy csak egy senki vagyok, aki nem méltó arra, hogy hozzád tartozzon. Azt hittem, ki kell érdemeljem a szeretetedet. Minden erőmmel azon kell dolgoznom, hogy jó legyek, hogy feljussak Hozzád, és nem vettem észre, hogy Te már régen lejöttél onnan fentről értem.  Te azt mondtad, a Fiad vagyok. A Gyermeked. Nem egy utolsó s...

„Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz. Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.” Zsoltárok könyve 103:13-14 Féltél tőle. Rettegtél, mit lép a válaszodra. Mert nem kellett a társasága, nem kellettek azok az elvek, az életforma, a kapcsolat. Téves képek éltek benned Róla, a kegyetlen kényúr, aki marionett bábúként rángat minden embert arra, amerre Ő akarja. És ha mégis rosszul lépsz, jön a büntetés, a csapás, egyszer pedig majd te is megtanulod, nincsen kegyelem.  És rejtőztél a bokrok mögé, lépésének neszétől a szíved majd kiugrott a helyéből. Fügefalevelekből szőtted ruhádat, mely sehogy sem takarta szégyened. Aztán küzdöttél ellene. Összeszorított fogaid közül átkok szivárogtak az ég felé keményen, mert számodra mindenért Ő volt a hibás. Kékre-zöldre verted volna az őrzőangyalt is, hogy adja át Neki üdvözletedet, mert a háború még nem ért véget.  Harcoltál, gyűrted az életet, az "egyedül is sikerül"-t,...

„Vedd azért szívedre és lelkedre e szavaimat, és kösd azokat jegyül a kezedre, és homlokkötőkül legyen a te szemeid között; És tanítsd meg azokra fiaidat, beszélj azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel, és mikor felkelsz. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra.”   Mózes 5. könyve 11. rész 18-20. A hébereknél az egyik legnagyobb érték a gyermek volt. Isten megparancsolta, hogy az apák a nap minden percében tanítsák őket! Ez nem prédikálást jelentett vagy lelki fröccsöt. Hanem, amikor együtt mentek az úton, az édesapa felhívta gyermeke figyelmét a Teremtőre. A szegényeknek adott valamennyi pénzt, ezzel az adakozásra oktatta. A műhelyben együtt dolgoztak, megtanította a munka megbecsülésére. A boltban megmutatta, hogy a kevés haszonból hogyan lehet gazdagodni, és lépésről lépésre előrébb jutni. A zsinagógában pedig elleshette a gyermek, hogyan kell Istent tisztelni. A héber édesapák gyakorlati nevelők voltak a nap minden perc...

„Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek." Lk 15,22-24 Mindig megdöbbent az apa szeretete Jézus régi példázatában. Mennyire odaadó, elfogadó, mennyire feltétel nélküli. Fontos dolgokra tanít meg bennünket. ( Olvasd el a teljes példázatot Lk 15,11-32! ) 1. Az önállóság nem egyenlő a függetlenséggel. Ifjúként vágyunk az önállóságra. A bölcs gyermek meghallgatja szülei tanácsát és a döntését önállóan hozza meg. A bölcs szülő pedig nem parancsol, nem utasítja felnőtt gyermekét, csak szeretettel tanácsolja azt. 2. Ami a szüleimé, az nem az enyém. Gyermekként mindent, mit a szüleinktől kapunk, természetesnek veszünk. Felnőttként azonban meg kell értenünk, hogy szüleink javai nem a mieink. Azért ők dolgozt...

  „Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcseségével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, a ki dicsekedik, hogy értelmes   és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, a ki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.” Jer. 9,23-24 Kérdezz meg egy gyereket, az apukájára mutatva, hogy ki ott az a bácsi? Mit fog válaszolni? „Ő az aki gondot visel rólam, aki megveszi a ruháimat, enni-inni ad nekem, átölel ha valami fáj, megvigasztal, helyes irányba terel, ajándékokkal halmoz el és mindent megtesz, hogy mosolyogni lásson” – Ezt fogja mondani? Nem! Egyszerűen azt mondja, hogy ő az Apukám… Nekem ezt jelenti ismerni Istent – Ő az Apukám! És neked kicsoda Isten? Gondolkozz el ezen egy pár percet, és valakinek dicsekedjél el vele a mai nap.