reggeli dicséret

„Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.” Pál levele a filippiekhez 1:6 Előttem egy méretre vágott tömör fadarab feküdt a munkapadhoz szorítva, kezemben pedig véső és kalapács. A teremben hangzavar, legalább tizenketten kopácsoltunk, ahogy csak bírtunk. Forgácsdarabok pattogtak mindenfelé, a fejemben pedig zakatolt a kérdés, hogy fogom ezt megcsinálni, befejezni? Hogyan lesz ebből a megmunkálatlan darabból mesés hangzású líra? Őszintén, fogalmam sem volt, mint csinálok. A hangszerkészítő mutatta a mozdulatokat, én pedig igyekeztem követni az utasításait: ezt hogyan tartsd, az hogyan járjon be egy ívet, nem kell izomból, figyelj oda a fára, legyél érzékeny arra, ő hogyan reagál a tevékenységedre, nem kell kapkodni, ez nem verseny. A vésőt és kalapácsot követte a ráspoly, majd a fémreszelő, a citling és végül a csiszolópapírok, legalább 5 féle erősségben. Az egyetlen dolog, ami miatt egyáltalán nekiláttam a mu