Unos-untalan

„A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.” Példabeszédek 4,14 Ha van valami, amit minden ember un, ha van valami, amit mindenki gyerekkorától már ezerszer is hallott, az ez. „Ne tedd ezt! Ne tedd azt! Ez így nem helyes, másképp kellene! Hallgass rám! …” Mégis olykor a legnagyobb, a legfontosabb igazságok a legelcsépeltebbek is egyben. Miért kell Istennek állandóan csak figyelmeztetni bennünket? Miért van tele a Biblia azzal, hogy ne legyünk rosszak, hogy kerüljük a gonoszságot? Sokan gondolják, hogy ez már nagyon unalmas, és nem akarják többet hallani. Tegyük fel, hogy Isten valóban az, akinek mondja megát: Mindannyiunk csodálatos mennyei Apukája, aki nagyon, de nagyon szeret bennünket. Annyira, hogy képes volt értünk adni az életét. Vajon miért mondja akkor mindig ezeket nekünk? Miért van tele a nekünk írt levele mindezzel? A válasz szerintem egyértelmű: mert szükségünk van rá! Vagyis mi emberek, mindannyian bűnösek vagyunk és hajlamosa...