reggeli dicséret

Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek Ura.  Haggeus próféta könyve 2. fejezet 6-7. versek Régen minden jobb volt, legalábbis ezt szoktuk mondani. A Bambi édesebb volt, a Sport szelet rumosabb, a Traubi szőlősebb. Az autóknak volt egyénisége, az emberek kedvesebbek, a nyarak hűvösebbek voltak. Minden télen szánkóztunk és a befagyott Balatonon korcsolyáztunk. Ma már nincs jég. Hó sincs. Régen a gyülekezetben is minden jobb volt, összejártunk bográcsozni, túrázni. Névről ismertünk mindenkit. Meg a lelkész is milyen... Haggeus prófétán keresztül Isten is ezt mondja: régen minden jobb volt. "Emlékeztek még a régi templomra?" – kérdezi a babiloni fogságból hazatért néptől, akik inkább előbb a saját házaikat, boltjaikat, istállóikat építették meg, mint a templomot. "Emlékeztek még? Régen a temp...

Figyelj beszédemre, Uram, vedd észre sóhajtozásomat! Figyelj hangos kiáltozásomra, Istenem, királyom, mert hozzád imádkozom! Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. Istenem, te nem leled örömöd a bűnben, nem talál otthonra nálad a gonosz.   5. Zsoltár 2-5. versek Mikor beköszönt a nyári szünet, sok családhoz hasonlóan a mi naptárunk is megtelik nyaralásokkal, utazásokkal, kirándulásokkal, látogatásokkal. Megismerünk távoli vidékeket, közeli helyeket, ismeretlen és jól ismert városokba látogatunk el, és mindig találunk valami újat. Ami viszont soha nem maradhat ki, az a templomlátogatás. Van valami félelmetes és mégis lélekemelő azokban a régi, magas, zengő templomokban, amikben az ember apró hangyának érzi magát. Ez is a céljuk: kontrasztba állítani Isten hatalmasságát az emberi gyarlósággal – tudatosítani bennünk, hogy porszemek vagyunk csupán a Mindenható végtelenségéhez képest. Ami viszont mégis különlegessé teszi ezt az érzést, az a fenti gondolatot...

Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. – Az Úr maga mondja ezt. Ézsaiás könyve 58:13-14 Kettős életet élt. Úgy gondolom, hogy nagy többségünk negatív éllel hallja ezt a mondatot. Mert először talán nem arra gondolunk, hogy volt egy ember, aki nappal szerény, becsületes munkával kereste meg visszafogottan a napi betevőt, ám amikor leszállt az éj, bátor, magabiztos szuperhősként mentette meg a világot az igazság oldalán harcolva. Sokkal inkább az jut eszünkbe, hogy valami nincs rendben, valami bűzlik a történetében, és előbb-utóbb csúnya vége lesz ennek. De ne menjünk ennyire messzire, akár a szuperhős-, akár az „alvilági” szálon. Tökéletes példa a ket...

De én olyan vagyok, mint a viruló olajfa, Isten házában lehetek, bízom Isten szeretetében most és mindenkor. 52. Zsoltár 10. vers Panelben nagyon nehéz bármilyen növényt növekedésre bírni - nálunk még a legigénytelenebb virágok se bírják túl sokáig. Egyik ablakban sem az igazi, a könyvespolcon se jó nekik. Vagy túl sok a fény, vagy túl kevés, meg aztán nem szabad elfeledkezni az öntözésről sem. Mikor még az előző körzetemben dolgoztam, családi házban laktunk, amihez egy kis konyhakert és apró üvegház is tartozott. A mai napig meg van az a fénykép, amit az első “szüretről” készítettem: két szem paradicsom, három paprika és néhány darab apró csili. Nem sok, de örültem neki. Persze tudom jól, hogy ott jó helyen voltak a növények. A zsoltárok szerzői gyakran hasonlítják az embert a különböző növényekhez – a folyóvíz mellé ültetett fához (1:3) vagy a pálma és a cédrus fákhoz (92:13). Ám bármilyen növényről is legyen szó, csak a jó helyen képes gyümölcsöt hozni, vagy egyszerűen növekedni. Il...

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben. Zsoltárok könyve 23:6 Mi, emberek tökélyre fejlesztettük a gonoszságot. Legyen szó a nagy dolgokról, amikkel pillanatok alatt a földdel tehetünk egyenlővé városokat, falvakat, és emberek millióinak életét olthatjuk ki egy gombnyomással. Az ilyen mértékű gonoszságnak kevés dolog tud ellenállni. A hivatásos mentőtisztek, az önfeláldozó orvosok, önkéntes segítők minden erejüket bevetve ápolják a sebeket, de igazi védelmet csak egy bunker, valamiféle óvóhely adhat. Lehet az akár a metróalagút, vagy a hegybe épített barlangrendszer, a vastag föld– és betonréteg talán (de persze csak talán) kint tartja a művészi gonoszságot. Vagy gondoljunk a "legapróbb" gonoszságra, ami a bunker legvastagabb falain is átszűrődik, vagy inkább a bőrünk alatt hozzuk be az óvóhelyre: egy gáncsolás, egy beszólás, egy rosszindulatú megjegyzés, vagy gúnyos odavetés, – művészi módon bánunk a gonoszságunkkal....

„Az idegeneket, akik csatlakoznak az Úrhoz, és őt szolgálják, akik szeretik az Úr nevét, és az ő szolgái lesznek, mindazokat, akik vigyáznak, hogy meg ne sértsék a szombatot, és ragaszkodnak szövetségemhez, elviszem szent hegyemre, és örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak. Égőáldozataik és véresáldozataik kedvesek lesznek oltáromon, mert az én házamat imádság házának fogják majd nevezni, minden nép számára!” Ézsaiás próféta könyve 56:6-7 Észrevetted már valamilyen lenyomatát magadon a több mint egy éve tartó járványnak? Őszinte leszek hozzád, Kedves Olvasó, engem több téren is negatívan érintett, például a kommunikációmra sem volt túl jó hatással. Az online beszélgetéseknél ez talán nem olyan szembetűnő, de érzem magamon, hogy egy fizikai, valós, hús-vér találkozáson folytatott beszélgetés… hát… maradjunk annyiban, hogy hagy némi kívánnivalót maga után az én részemről. Néha olyan, mintha elfelejtettem volna, hogyan is kell beszélgetni. Mintha idegen lenne az i...

“Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!” Korintusiaknak írt első levél 6:19-20 Egy alkalommal a Sziget Fesztiválon a sátorban ültem két fiatalemberrel. Nincs mit szépíteni, nagyon részegek voltak. Minden este bejöttek, és nagyon jókat beszélgettünk, de aznap egyikük próbált beszélgetni a tea mellett, másikuk viszont pár percenként kirohant, és jött vissza. Megkérdeztem, minden rendben van-e, mire elmondta, hogy túl sokat ivott, és nagyon rosszul van. Azért rohant ki, mert nem akart egy templomban olyat tenni, ami nem illik egy templomhoz. Egy sátorban, ahová behallatszott a koncertek dübörgő zenéje, a tömeg hömpölygése, egy olyan fiatal, aki alig állt a lábán az alkoholtól tiszteletet adott a helynek, mert megértette annak jelentősségét. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy Isten jelen van az életünkben. Pál azt mondja, hogy a testünk e...

„Fiaink olyanok legyenek, mint a palánták, nagyra nőjenek ifjú korukban, leányaink pedig olyanok legyenek, mint a paloták faragott oszlopai” Zsoltár 144:12.  Ha szülő vagy, abszolút érted a ma reggeli igét. Amikor gyermekeink nőttek, hányszor hallhattuk tőlük: Én már nagy vagyok! Sokszor felemelték karjukat: Én már ilyen nagy vagyok! Aztán a kislányunk illegett-billeget a tükör előtt a magas sarkú cipőben: Ugye milyen szép vagyok. Egy kis masni a hajába, máris hercegnőnek érezte magát. Az Úr is együtt örül velünk, amikor növekszünk. Szeretné, ha a fiuk, férfiak nagyra nőnének, mint a palánták, és ne lennének a hitben gyermekek. Ha férfiúvá fejlődnének. Ha lányaink olyan kedvesek, barátságosak és bájosak lennének, mint amilyen csodálatosan szép látvány egy palotában a faragott oszlop. Tartja a súlyt, lehet rá támaszkodni, megbízható. Milyen csodálatos lenne, ha gyülekezeteinkben a férfiak és nők mindent megtennének azért, hogy tessenek Annak, aki megalkotta őket...

„ Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által , azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett.” Zsidók 10,19(-23) Nem kaptam vallásos nevelést, de mindig szerettem bemenni a templomokba, akármerre jártunk az országban. Megfogott a belső békesség és nyugalom, ami a több évszázados falakból sugárzott; a magas belső tér, ami önkéntelenül is fölfelé, az ég felé emelte a tekintetet. Az Isten felé. A templomok még ma is igyekeznek követni az első templom mennyei mintáját. A legtöbben létezik egy hely, ahová csak a pap, a szolgálattevő léphet be, ahol a tradíció szerint Isten lakik. Pedig Isten nem ...