reggeli dicséret

"Van-e olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, minden vétkünket a tenger mélyére dobja!" Mikeás könyve 7:18-19 Akárhány beszélgetést hallottam a megbocsátásról, a nagy kérdés, ahol a beszélgetés kiköt: mi az, amit nem lehet megbocsátani? Más szóval, meddig terjed a megbocsátás? Valljuk be, hogy látva az emberi kegyetlenséget és visszaéléseket, ez egy nagyon is fontos kérdés! Sem az emberi történelemben, sem a személyes életben nem mehetünk el amellett, hogy vannak gonosz agresszorok és olyan elkövetők, akik megérdemlik a büntetésüket.  Nagyon megmaradt bennem egy középkori történet, ami a végvárak világából származik - sajnos a történelmi szereplők neveit már elfelejtettem. Történt, hogy egy várkapitány és a fia török fogságba estek, ahol váltságdíjért engedték csak őket el. Amíg a család összeszedte a pénzt...

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?! Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!”   ( 130. Zsoltár 3-4. vers ) Hittanórán Isten mindenhatósága volt a téma. Gyerekek – kérdezte a lelkész – szerintetek van olyan dolog, amiről még az Isten sem tud? Kis csend után jöttek a bizonytalan válaszok: Talán, amit titokban súgtunk egymásnak a szünetben? Vagy amit nem mondunk ki csak gondolunk? Vagy ami csak a szívünkben van, például az érzéseink? Egyáltalán létezik olyan, amiről Ő nem tud? Azt tanultuk, hogy Ő teremtett minket, akkor pedig ismeri a múltunkat, a jövőnket, a titkainkat, cselekedeteinket, gondolatainkat… Csak egyet nem – vágott közbe egy fiúcska – azt hallottam a templomban, hogy azokat a bűnöket, amiket megbánunk és elhagyunk, azokat Jézus a vérével kitörli a mennyben lévő listáról. S mily igaz, hogy míg mi évekig, vagy akár egy életen át hordozunk valós vagy vélt sérelmeket, netán az elkövetett bűnök miatti lelkiismeret fu...

  "Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja." Pál második levele Timótheushoz 2 fejezet 13. vers Egyszer, jó pár évvel ezelőtt egy pártanácsadó képzésen hallottam valamit a hűséggel kapcsolatban, ami megfogott és azóta sem megy ki a fejemből. Valahogy így hangzott: "A hűség a horgony, ami a hajónkat a biztonságos kikötőben tartja, ha jön a vihar." Mert minden kísértés, ami hűségeskünk megszegésére csábít, ha engedünk neki, olyan pusztító hatással van ránk - addig féltve őrzött kapcsolatainkra - mint egy tornádó a közvetlen környezetére. Utána semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt volt. Márpedig a család érték. A férj feleség, a párok szeretetteljes kapcsolata másokra is jótékony hatással van. Gyermekeik, barátaik, rokonaik, de még ismerőseik is részesülnek abból az áldásból, ami kettejük közösségéből fakad. Ezért mindig, amikor erre gondolok érzem és érteni is akarom, milyen fontos számomra, számunkra is a hűség. Pál barátjának, fiatal munk...

„ Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen:ahogyan az Úr is megbocsátott nektek,   úgy tegyetek ti is.”  Kolosséiakhoz írt levél 3:13 Az egyik alkalommal, amikor vásárolni indultam ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megvegyek egy olyan ruhát, amihez hasonló már van a ruhatáramban, csak a színe más. Aztán ezt a vágyat pillanatok alatt elhessegettem. Gondolkodni kezdtem, hogy ha a lelki ruhatáramra is ekkora figyelmet fordítanék, akkor biztos, hogy nyugodtabb és kellemesebb lenne az életem. Mi is az a lelki ruhatár? A ma reggeli igerészben leírt „ruha” egyike azoknak, amelyekre feltétlen szükségünk van. Azonban nem csak ezen a bolygón. Ha földi példával élhetek, akkor képzeljük el, hogy egy olyan eseményre vagyunk hivatalosak, ahol elvárás az estélyi/öltöny, ahol a legszebb cipőnket vesszük fel, előtte meglátogatjuk a fodrászt és talán még az étkezésünkre is jobban oda figyelünk az eseményt mege...

"Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az URat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az ÚR -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre." Jeremiás 31,34 A teljesség. Egy csodálatos fogalom, amibe minden benne van, amiből nem hiányzik semmi, amire egy ember vágyhat. Mindannyian szeretnénk teljes életet élni, de nem mindenkinek adatik meg. Amikor megpróbáljuk megfogalmazni, mi is tartozik bele ebbe, bár sok azonosságot találhatunk, mégis sok különbözőséget is. Szűkítsük hát le és keressük azt, mit jelent a teljesség egy hívő embernek! A hívő ember életének középpontjában maga, Isten áll. Ő tudja, hogy az élet minden áldását Urának köszönheti és minden percében tőle függ. Ezért szüntelen keresi őt, a közelébe akar lenni, érteni vágyik kinyilatkoztatását, akaratát. Ezért a teljesség számára nem jelenthet mást, mint a tökéletes életközösséget Istennel. Ha ez meg ...

„Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.” Pál levele az efezusiakhoz 4:32   „Jól van, nem leszek a barátod, csak a nővéred!” - hangzik a dühös kijelentés a szobából, mert éppen a kicsinek is az a játék kell, amivel pont a nagyobbik játszik. Vagy mert felborította a legótornyot. Vagy mert megfogta a hosszú hajú babát.  Aztán a következő pillanatban már öleli, játékot tanít neki, táncol vele. Mintha mi sem történt volna. Percek alatt megbocsátanak egymásnak, és úgy fordulnak a másik felé, hogy nem is jelent már semmit az előző veszekedés.  Minden korosztály életében vannak ilyen kaliberű ellentétek. Elémállt a sorban, megvette az akciós termékből az utolsót épp az orrom elől, elfoglalta a számomra fenntartott parkolóhelyet, nem köszönt vissza, stb. Persze, akkor és ott rosszul esnek, de rövid idő után egy vállrándítással el tudod őket rendezni magadban, nem túl nagy kihív...

„Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban!” ( Mikeás könyve 7.fejezet 18 .vers) Mai igénk olyan időben íródott, mikor sokan nem, vagy félreértették Isten bűnhöz, a bűnösökhöz való viszonyát, igazsággal és irgalommal vegyített megbocsátását. Egyrészt ott volt egy próféta, Jónás, aki bár maga is megtapasztalta, mily csodás az Isten megmentő kegyelme, mégsem értette, és nem tudott belenyugodni abba, hogy Ninivének, a kor egyik legbűnösebb, pogány városának miért kellett azonnal megbocsátani. Hol van a bűnök jóvátétele? Hol van a próbaidő, amíg bebizonyosodik, hogy a város lakói valóban megbánták vétkeiket és ezentúl megváltozott szent életet élnek? Aztán ott volt a közelgő fogság árnyékában élő Izrael népének többsége, akik azzal nyugtatgatták lelkiismeretüket, hogy Isten nem lehet olyan kegyetlen, hogy engedje saját népének pusztulását. ...