reggeli dicséret

"Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről. Akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az ÚR maga mondja ezt." Ézsaiás 58,13-14 Akarsz a Föld magaslatain járni? Szeretnéd, hogy minden ígéret és áldás, amit őseid valaha kaptak, a te életedben valóra válna? Ha igen, akkor ünnepeld a szombatot, szenteld meg a nyugalom napját! De hogyan? Ézsaiás azt mondja: hívd gyönyörűségnek, dicsőségesnek. De vajon mit jelent ez? Emlékszem, amikor életemben először látogattam el egy arborétumba a csodálatos virágok közé. Sokáig alig tudtam megszólalni. Csak álltam és csodáltam a szépség legszebb megnyilvánulását a természetben. Micsoda formák, színek, illatok! Mentem egyiktől a másikig és elfel

„ Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.” ( 5Mózes 31:6 ) Mózes a végső búcsúra készült. A nagy vezető – akinek a közreműködése által Isten hatalmas kézzel kivezette népét Egyiptom rabszolgaságából, – maga helyett Józsuét jelölte ki Izráel népe új vezetőjének. Az ő feladata volt a népet bevezetni az Úr által megígért tejjel és mézzel folyó Kánaán földjére. Józsué fiatal volt és tapasztalatlan, de a szíve a helyén volt, mivel szerette, tisztelte és félte az Urat, Izráel Istenét. Búcsúbeszédében Mózes a legfontosabbat helyezte a nép és egyben Józsué szívére, mégpedig azt, hogy legyenek bátrak, erősek és teljesítsék Isten parancsait. Mózes szavai arról a bizonyosságról igyekeztek meggyőzni a népet, hogy az Úr, aki ígéretet tett népének Kánaán földjének birtoklására, velük fog tartani és képessé teszi őket arra, hogy a kijelölt földet birtokolni tudják. Sok bizonytalansá

"Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet." Jób könyve 10:12 Karácsony, születésnap, névnap, Mikulás, házassági évforduló, “csak úgy”. Mindannyian szeretünk ajándékot kapni, sőt, vannak köztünk olyanok is, akik leginkább az ajándékokon keresztül tapasztalják meg, ha a másik ember szereti őket: az ő szeretetnyelvük az ajándékozás. Nem csak ők azok, akik örülnek, ha meglepetés várja őket az asztalon. Az ajándékokon keresztül a másik ember azt éreztetheti velünk, hogy mennyire fontosak vagyunk neki. Most gondolkozz el egy percre, és próbáld meg felidézni, hogy mi volt a legszebb, legfigyelmesebb ajándék, amit valaha kaptál! Lehet, hogy ez egy könyv, amit már rég szerettél volna elolvasni, valami kütyü, amire szükséged volt, vagy valami sokkal komolyabb és fontosabb dolog. Gondolkozz el azon is, hogy az ajándék értéke, vagy az ajándékozó személye tette különlegessé számodra ezt a kedvességet? Jób, kora leggazdagabb embere n

„Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen!” ( 118. Zsoltár 24 .vers) Ez a mai nap egy különleges nap számodra. Miért, hiszen nincs sem név-, sem születésnapom, nincs semmi családi évforduló. Ma nincs ünnep, nem vagyok szabadságon, ez ugyanolyan sima munkás szerda, mint a többi. Pedig ez egy különleges szerda. Miért mondom ezt? Nos, nézzük csak! Mitől lesz az egyik nap fontosabb, mint a másik, mitől válik egy időszak emlékezetessé, mitől lesz ünnep az ünnep? Egy adott esemény, amihez kapcsolódik, kétségkívül meghatározó, ám hogy ünnep legyen egy napból és ne csak rutinná vált nosztalgiázás, amely egy idő után terhes előkészületekkel jár, ahhoz több kell. Ez a több, te magad vagy, elsősorban a hozzáállásod, és az ebből fakadó kisugárzásod, mellyel a szürkének titulált pillanatok is különlegessé válnak. Mert lehet akár születésnap, esküvő, a várva várt nyaralás, ha negatívan állsz hozzá, egyiket sem fogod élvezni, sőt azt várod, hogy vége le

„Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. ” Márk szerinti evangélium 14. fejezet 38. verse Megvan a baj egy pillanat alatt. Azok, aki sokat utaznak, hogy egy-egy út során többször is kerülhetünk, akár életveszélyes helyzetbe is. Csak egy kis gondatlanság és az egész életünket meghatározó eredménye lesz figyelmetlenségünknek. Tetteinknek következménye van, ezért sem szabad megszüntessük a kapcsolatunkat Krisztussal. Ahogy elszunnyadunk, elkezdünk távolodni Krisz tustól, és nem leszünk többé védtelenek. Újra meg kell találnunk a módját, hogy összeköttetésben legyünk. A virrasztás és az imádkozás összetartozó fogalmak. Nem elég csak virrasztani, nyalogatni a sebeinket, ki kell fejeznünk a szavainkkal, imánkkal, hogy készek vagyunk átengedni a kormánykereket Krisztusnak. Sokat utazom, de csak kevés embernél érzem azt, hogy biztonságban vagyok. Krisztus az, aki mellett minden helyzetben azt tudom mondani: ige

"Most azonban a mi főpapunk annyival különb szolgálatot nyert, amennyivel annak a különb szövetségnek lett a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett." Zsidókhoz írt levél 8.6 Ízlelgessük egy kicsit ezt a gondolatot! "Ő azonban annyival kiválóbb papi szolgálatot nyert, amennyivel előnyösebb szövetség közbenjárója lett, amelyet jobb ígéretek alapján kötöttek meg." (saját fordítás) A döntő kérdés az, hogy mi munkálja bennünk a változást. Külső kényszer, a félelem kényszere, vagy belső kényszer, a szorongató szeretet, Isten lényének megbecsülése?  Az első szövetségről azt mondja Pál apostol, hogy az a "kárhoztatás szolgálata" volt (l. 2Korinthus 3.6-9). Röviden így foglalja össze, hogyan működött: ha valaki megtartotta a törvényt, akkor az áldás ígéretét, ha áthágta a törvényt, akkor az átok "ígéretét" kapta (vö. 5Mózes 27.26-28.2). A törvényt áthágó bűnösön a törvény által kimondott átok nyugodott, amelytől semmilyen s

„Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Zsidókhoz írt levél 4:14-16 Nem tudom, milyen hetet hagysz magad mögött, kedves olvasó. Lehet, hogy vidámságokkal telt, és mindig örömmel fogsz rá visszaemlékezni. De lehet, hogy maga volt a katasztrófa, és legszívesebben megnemtörténtté tennéd minden pillanatát.  Legyél összetörve vagy nagyon is épen, vagy a kettő közti skálán bárhol, ez az ige Neked szól!  Neked szól, és kér, hogy állj meg egy kicsit! Állj meg, és ne felejtsd el, hogy nem kell egyedül cipelned ennek az életnek az édes és keserű terheit. Mert van egy nagy Főpapunk. Olyan Főpapunk, aki szeret minket, aki he