Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május 2, 2010
Minden reggel "Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!" Zsoltárok 143,8 A kisfiú lágy mosollyal bújt az anyja ölébe: - Mond nekem! – súgta a fülébe. - Mit? – kérdezte a szülő. - Tudood. Amit úgy szeretek hallaníí. – nyújtotta a beszédet kérőn. Közben felnézett a szemébe és az anya haját kereste a kezével. - Ja, azt. – de nem folytatta, csak hallgatott. - Anyúúú, légyszi! Az asszony odanyújtotta az arcát és szinte azonnal kapott rá egy édes puszit. Rámosolyodott a gyermekre, a szemébe nézett és azt mondta: - Szeretlek. - Akkor is szerettél, amikor még a pocidban voltam? - Igen, ott is szerettelek. - És akkor is szeretni fogsz, ha majd megnövök és olyan nagy leszek, mint apu? - Igen, akkor is. Mindig szerettelek és mindig szeretni foglak. - Oké, akkor mostmár felöltözöm.
Szüntelen védelem "Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!" Zsoltár 121 7-8. A 121. Zsoltár úgy kezdődik: ’Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és a földet!’ És ha valóban a hegyekre, a magasba emelem szememet, figyelve, honnan jön a segítség, akkor az Úr megőrzi lelkemet. Tanulóvezető koromban – hú de rég volt már! – az oktató hányszor mondta: ’Ne a kocsi orrát nézd! Nézz előre!’ Ha szemeimet a hegyekre emelem, ha felfelé nézek, nem a mocsokra, ami körülvesz, nem a bántásokra, akkor – de csakis akkor tudja lelkemet megőrizni az Úr minden gonosztól, rossztól. Nem azt írja, hogy ’megőrzi testedet’ – hanem a lelkedet. Hány emberrel találkoztam már beteg testben – tökéletesen ép lélekkel – mert szemüket szüntelen Istenre emelték. Napi – vagy talán percről perci kapcsolatban voltak Vele. Sokan mennek át az ellenség tá
Isten hatalma " Te vagy az Isten, aki csodákat tettél, megismertetted erődet a népekkel. " Zsoltárok könyve 77:15 A Vörös-tenger szétválasztása természeti csoda. A vizek vérré válása az ítélet csodája, azaz csapás. Mannahullás jó helyen, meghatározott időben és előre lefektetett szabályok szerint: a gondviselés csodája. Mózes megmenekülése a gyékénykosárban és a fáraó lányának irgalma nem természetfeletti csoda, de teljesen logikátlan, azaz kulisszák mögötti isteni beavatkozás nélkül teljesen elképzelhetetlen. Isten Fia két angyal társaságában meglátogatja Ábrahámot és együtt esznek vele: az egyik legnagyobb csoda, amit a Biblia leír, nem a monumentalitása, hanem éppen az egyszerűsége miatt. Elizeus a halálból feltámaszt egy kisfiút: az élet csodája. Isten átadja Mózesnek a saját írásával készült kőtáblákat a Tízparancsolattal: a tanító-nevelő Isten egyszerű csodája. Amikor Isten olyan csodát tesz, amiben nem a népe kedvezményezett, akkor Isten megmutatja, hogy Ő nem személyv
Istennek tetsző áldozat „Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!” (51. Zsoltár 19. vers) Amióta a bűnbeesés miatt elhagytuk az Éden kertjét, örökké visszatérő kérdés, hogyan tudnánk méltóan tisztelni az Istent. Vajon reggel, vagy este, hangosan, vagy elcsendesedve. ’Jeruzsálemben, vagy Garizim hegyén’… Milyen legyen az istentisztelet liturgiája, milyen legyen a zene, ki és hogyan prédikáljon, egyáltalán kell-e prédikáció? Mikor ezekre a kérdésekre keresünk választ, be kell valljuk, legtöbbször válaszunkat saját érzéseink határozzák meg. Azaz a jó istentisztelet az, ahol jól érzem magam. Ám a Szentírás szerint az igaz istentisztelet Istenre összpontosít, nem pedig az emberre. Nem az a fontos, hogy én, hogyan érzem magam; a lényeg, hogy a tisztelet Neki tetsző legyen. Káin viselkedése jól példázza ma is azokat, akik saját vágyaik kielégítésének igényével jönnek Istenhez. És a számukra a legkevesebb nehézséggel járó áldo
Őszinteség „Igazán mondom nektek: Ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint ez a kisgyermek, nem mehettek be a mennyek királyságába.„ (Máté evangéliuma 18,3) Vajon mire gondol Jézus, amikor ezeket a hozzá intézett leveleket olvassa…? „Szerintem senki sem lenne jobb Isten, mint Te. Csak azt akartam, hogy tudd. Nem csak azért mondom, mert Te vagy Isten.” ”Kedves Isten! Hogy vagy? Jól? Én is jól vagyok. Anyukámnak 5 lánya és egy fia van. Én vagyok az egyik.” „Azt tanultuk, hogy Edison csinálta a fényt. De a hittanórán azt mondták, hogy Te csináltad. Biztos vagyok benne, hogy ellopta az ötleted.” „Fantasztikus, hogy a csillagok mindig jó helyre kerülnek.” ”Kedves Isten! Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipőmet.” „Nem gondoltam, hogy a narancssárga megy a lilával, amíg kedden nem láttam a naplementét, amit te készítettél. Klassz volt.” „Hittanórán meséltek, hogy mit csinálsz. Ki végzi a munkád, amikor szabadságra mész?” „Honnan tudtad, hogy Te vagy Isten?” „A jel
Jó futást mára! "Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant." Pál első levele a Korinthusiakhoz 9:24-25 Ahogy kinyitod ma reggel a szemed, a futócipő már rajtad is van, és indul a mai táv. Gondolataid elkezdenek szélsebesen pörögni, cikázni, és bajban lennél, ha mindet szavakba kéne önteni, és most nem is a minőségre, hanem a mennyiségre gondolok. Tervezel, azután nekiállsz megvalósítani. Beszélsz, szervezel, végrehajtasz, emberekkel kerülsz kapcsolatba, utazol egyik helyről a másikra, végzed a hivatásodat, és éled az életet. Nincs megállás. Ha fizikailag szabadságot is veszel ki, a futócipőt nem tudod a sarokba vágni. Minden nap minden percében futnod kell, csak az nem mindegy, hogy miért. Miért futottál tegnap és egés