reggeli dicséret

„Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri.” Példabeszédek könyve 28:27  A héten ellátogattam a szülővárosomba, és szerettem volna valami maradandó, de természetes díszt venni a családtagjaim sírjára. Az első virágosnál, ahova betértem, nem jártam sikerrel, és segítséget sem akart adni, merre keresgéljek tovább. A következő virágost a vásárcsarnokban találtam, ott sem volt ilyen dísz, viszont az eladóhölgy nagyon kedvesen felajánlotta, hogy ha hozok a csarnokkal szemben lévő kertészetből virágot, ő szívesen elülteti nekem egy szép kaspóba.  A kertészetben gyönyörű kövirózsákat találtam, alig tudtam választani. Végül vettem három különbözőt a három sírra, és visszamentem a csarnokba a virágoshoz. Ott már az előző eladó kolléganője fogadott kedvesen, hogy hallotta, miben egyeztünk meg, szívesen segít, nézzem meg a kaspókat. Mivel nem volt olyan, ami igazán jó lett volna, átkísért a helyben dolgozó fazekashoz. Az ő...

“Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” Lukács evangéliuma 6:38 Milyen jó dolog kapni valamit. Bármiről legyen is szó (a pofonokat, betegségeket, bírságokat, és számlákat kivéve) kapni jó. Érzi az ember a törődést, a kapcsolat fontosságát. Kapni mindig jó. Feleségem nem ajándékozós típus. Szerencséje, hogy én sem. Egyikünknek sem az ajándékok a szeretetnyelve, ezért nem érezzük szükségét legtöbbször, hogy ajándékokkal halmozzuk el egymást. Mégis jól esik kapni valamit karácsonyra. Szeretjük amikor a másik meglep egy kis csokival, vagy virággal, vagy bármi mással. Jézus azt mondja, hogy nem csak kapni, adni is jó dolog. Elmesél egy képet, amit nem teljesen értettem gyerekkoromban, felnőtt fejjel már tudom miről szól. Egyszerűsítsünk, mert itt egy Jézus korabeli piac képét használja, nézzük meg a mai képet. Ha ma Jézus ugyanazt akarná mondani...

„Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén. Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst.” Ezsdrás könyve 2:68-69  Jó adni. Keveset is, sokat is, ismerve és ismeretlenül, titokban és nyilvánosan. Jó segíteni a másikon, és jó az is, amikor Istennek adod vissza. Jó megtapasztalni, amikor egy közöségen, gyülekezeten belül nyílnak meg a tagok anyagilag a másik megsegítésére vagy egy közös cél elérésére.  Kicsi gyülekezet volt, de annál szeretetteljesebb. Egy maréknyi kedves, lelkes, nyitott ember látogatta hétről hétre, akik gondoskodóan figyeltek egymásra nemcsak az istentisztelet napján. Az imaház állapota azonban messze volt a kiválótól. A konyha és az ebédlő túl kicsi volt, egyetlen mosdóhelyiség állt rendelkezésre, a melléképület pedig siralmasan nézett ki.  Aztán érkezett eg...

„Mindezekben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Apostolok cselekedetei 20:35 Úgy néz azokkal a hatalmas kék szemeivel, ahogy senki más. Figyeli minden mozdulatodat, lesi arcod, tested rezdüléseit. Ha megpillant, már magától is rád mosolyog azzal az utánozhatatlan, ártatlan, tiszta mosolyával, ami a világ minden kincsénél drágább. És néha nevet, aztán te is nevetsz, aztán megint ő, és „hergelitek” egymást az újabb kacagások felé.  A kezét már egész tudatosan használja. Fog, sokszor erősebben is, mint amit el tudsz képzelni, és amit végre megmarkol, azt nehezen ereszti akkor, amikor csak te szeretnéd kivenni a kezéből.  És az édes hangja, amiből néhány foszlányt legszívesebben eltennél befőttes üvegbe emlékül az utókornak. Néha szinte félénken, alig hallhatóan, máskor az egész lakást betöltve mondja, amit tudtodra akar hozni. Kézz...