reggeli dicséret

"Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet." Márk evangéliuma 10,29-30 Mit adnál oda a hitedért? Attól függ, mit jelent a számodra. Akik számára a hit csak valami vallásos hókuszpókusz, azok számára érthetetlenek Jézus Péterhez intézett szavai. Akik formálisan vallásosak, templomba-, imaházba-járók, de csak azért, mert mindenki más is ezt teszi körülöttük, elborzadnak az áldozathozataltól. Számukra a lemondás veszteség. Jézus nagy árról beszél, a legfontosabb dolgokról, a legfontosabb kapcsolatokról. Otthon, megélhetés; család, szülők gyerekek. A ma emberének elképzelhetetlen, hogy mindezeknél fontosabb lehet a hit, pedig a Bibliában gyakran olvasunk valami hasonlóról

„Minden alkalommal, minden imádsággal és könyörgéssel imádkozzatok a Lélek által. Ebben legyetek éberek, minden állhatatossággal és könyörgéssel az összes szentekért. Értem is, hogy adassék nékem szó, ha megnyitom számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát.” Efézus 6:1819. - Többször előfordul a „minden” szó. A Szentlélek késztetésére használj ki minden egyes alkalmat, hogy mindenkiért, akiket csak eszedbe juttat a Lélek, imádkozz és könyörögj. Ez azt feltételezi, hogy folyamatosan kapcsolatban állsz a világegyetem Urával. - Imádkozz lelkipásztorodért is! Szoktál érte imádkozni? Pedig nagyon jó lenne, ha tennéd! Sőt, ha másokat is bevonnál az érte való imádságba. Hiszen milyen jó lenne, ha minél bátrabban ismertetné meg az emberekkel az evangéliumot, a jó hírt. Az alábbi kis írást megosztom veled: Wilbur Chapman első prédikációja után a Bethany Presbiteriánus Gyülekezetben odament hozzá egy ember, és ezt mondta: „Ön meglehetősen fiatal ahhoz, hogy ilyen nagy gy

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát.” ‭‭Kolossé‬beliekhez írt levél ‭3:23-24‬ "I want it all, I want it all, I want it all and I want it now!" Ha a fenti szavakat olvasva te füledben is felcsengett Brian May gitárszólója, akkor azzal nem vagy egyedül. "Mindet akarom, és most azonnal!" Akár a 21. század mottóéneke is lehetne a Queen száma, hiszen most azonnal szükségünk van mindenre. Instant kávé. Instant ebéd. Instant minden. Persze tudjuk azt is, hogy minden terméknél a háromból csak két tulajdonságot választhatunk: minőség, gyorsaság, ár. Ha jó terméket akarunk gyorsan, akkor bizony meg kell adni az árát. Ha gyorsan jó áron, akkor ne számítsunk semmi minőségire, és ha van pénzünk, és jót akarunk, akkor nincs más lehetőség, ki kell várni.     Amikor az autómat szervízbe viszem, mérlegelnem kell ezt a

„És mondjátok meg Arkhippusnak: Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed!” (Kolossébeliekhez írt levél, 4. fejezet 17. vers) Az apostoli levelek végén lévő üdvözléseket sokszor átlapozzuk, hiszen az ott felsorolt személyekről alig tudunk valamit. Így van ez a fent említett Arkhippussal is, akivel ezen kívül csak a Filemoni levél 2. versében találkozhatunk. Ugyanakkor, épp eme érdektelennek tűnő sorok tanúskodnak arról, hogy az apostolok nem magányos farkasként evangélizáltak, hanem egy szervezett csapat részeként végezték szolgálatukat, ahol mindenki saját képességéhez és lelki ajándékához mérten hirdette az Igét. Így, voltak, akik végig ott voltak Pál mellett, mint például Lukács, a szeretett orvos. Aztán voltak, akik miután egy bizonyos ideig tartó közös munkálkodás során elsajátították az evangélium tanításának módszereit, új területeket hódítottak meg, vagy a már meglevőket erősítették, mint Timótheus, Titusz, Epafrász. És sajno

"Pere van az ÚRnak Izráellel, megbünteti Jákóbot, ahogy megérdemli, tettei szerint fizet meg neki." Hóseás próféta könyve 12. fejezet, 3. verse Tanulság? Mondjuk azt, hogy ne kövessük az elhajlás példáját és minden rendben lesz?! A Szentírásban számos helyen olvashatunk arról, amikor az Istennek pere van. -           Pere van az Úrnak az ország lakóival... (Hós. 4. 1-2) -           Pere van az Úrnak a pogányokkal... (Jeremiás 25,31) -           És az Úrnak pere van a világgal. Ez olyan harc, ami érted zajlik, és ha nem hallod meg Isten hívását, akkor perbe fog. Kiabálhatunk, vergődhetünk, de ha nem teszünk semmit azért, hogy jól menjen sorunk, ne várjuk el Istentől azt, hogy figyelmen kívül hagyja tévelygéseinket. Miért perel az Úr. Azért mert rossz útra keveredtünk, olyan dolgokkal foglalatoskodunk, amelyek hamisak. Idegen isteneknek hódolunk. rájuk szentelünk időt, energiát, csak azért, hogy nekik, vagy másnak tetszünk, miközben elfelejtkezünk a

„Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít.” (Zsoltárok könyve 63:2-4) Itt most meglehetne állni és egy nagy pontot tenni a mondat végére. Megállni Isten megnyugtató jelenlétében, elengedni a nyomasztó terheket, kizárni a külvilágot, és belegondolni Isten végtelen, túláradó szeretetébe. De talán mégsem haszontalan az Istent dicsőítő ember külső személéséből belemerülni abba a gondolat-, és érzésvilágban, ami e szavak kimondására/megéneklésére késztette Dávidot. Ezek nem megrendelésre készült versek és dalok, hanem őszinte hitvallások, megélt tapasztalatok formába öntése. A vágyokozásban ott van valami, amit szeretnénk elérni, mert már tudjuk, ismerjük milyen Isten jelenléte. Ha szeretünk valakit, vágyakozunk a találkozások örömére. Amikor nem a tenni, csak a

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.” Pál levele a rómaiakhoz 8:28  Őszinte leszek hozzád. Ezt nem mindig vagyok képes meglátni. Nem tudom, milyen javunk származik abból, amikor beteg vagy, és egész éjszaka alig alszunk valamit. Nehéz meglátni a jót abban is, amikor a lemerült autó akkumulátor miatt nem tudunk elmenni egy régóta várt rendezvényre. Nem tudom, milyen előnyünk származik abból, hogy örökölted apuci ételallergiáját, és időről időre orvoshoz kell emiatt járnunk. Nem tudom, mi jó származhat abból, ha elveszítünk valakit, aki hozzánk nagyon közel állt.  De ahogy Te megengeded nekem, hogy minden délben beadjam a 10 csepp C vitamint, annak ellenére, hogy borzalmas íze van, én is próbálom átengedni Istennek a vezetést. És kapaszkodok. Kapaszkodok értetlenül is Belé, vagy legalábbis megpróbálok, és az eszemmel tudom, kettőnk közül Ő a mindentudó.   Te eljöss