reggeli dicséret

Hitből fakadó engedelmesség „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.” Pál apostol Zsidókhoz irt levele 11. fejezet 8. verse A hit egyik legfontosabb tulajdonsága az engedelmesség. Talán azt is kimondhatjuk, ahol nincs engedelmesség, ott a hit sincs jelen. Ábrahám hite számunkra az engedelmességében ragadható meg. Mikor az Örökkévaló Isten belép az életébe azzal, hogy „Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked” , Ábrahám számára a legtermészetesebb, hogy Isten hívására mindet hátrahagyva elinduljon arra a földre, amit noha nem ismert, de tudja róla, hogy Isten azt neki és utódainak adta. Miből fakad Ábrahám e hite és engedelmessége? A Biblia egyetlen tulajdonságot nevez meg, ami képes az emberben az önzést – saját céljainak mindenek fölé helyezését – legyőzni és állhatatos ragaszkodást oltani a szívébe a Másikért való önzetlen cse

Nincs ok a csüggedésre „Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.” Zsoltárok könyve 43:5 „Könnyű erősnek lennünk a kegyelemben akkor, mikor fény árad az ösvényünkre. Amikor viszont körülvesz bennünket a homály és sötétség, és türelmesen kell várakoznunk a sötétségben, olyan hitre és átadatottságra van szükségünk, amely megkívánja, hogy akaratunk elmerüljön Isten akaratában. Túlságosan hamar elcsüggedünk, és szívünk mélyéből kérjük a próba eltávolítását, ahelyett, hogy türelemért és kegyelemért könyörögnénk a próba elviseléséhez és a győzelem kivívásához… Isten ismeri szükségleteinket, és azt is tudja, hogy mit vagyunk képesek elviselni. Az általa megengedett próbák és nehézségek elhordozásához kegyelme által erőt ad… Megengedi, hogy zaklatás és nehézség érjen minket, de nem átokként, hanem a legnagyobb áldásként. Minden kísértés, amelynek ellenállunk, minden bátran elviselt próba új tapasz

Isten mindenható „A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart!” Zsoltárok könyve 115:3 A napokban a családom néhány tagja látott egy csillagokról szóló műsort valamelyik értékesebb csatornán – én csak az ő elmondásukból ismerem az itt leírtakat. Az Orion csillagképről – mely egy Ellen G. White nevű asszony látomása szerint Isten trónjának helye – a következő, előbb említett állítás igazolására alkalmas tételeket állapítottak meg. Nevezetesen ezeket: az Orion csillagkép tölcsérszerű alakja a Föld felé nyitott, a Földhöz – a csillagok léptékéhez képest – mondhatni közel van, három különösen fényes csillag található benne, ez a csillagok születésének helye és valamilyen kapcsolatban van az ember keletkezésével. Megdöbbentő!!! A csillagok Istenről beszélnek, csupán érteni kell a nyelvet. Már nem a csillagászati ismeretek, hanem a hit nyelvén: az ember istenképűsége és Isten Fiának emberré válása miatt Isten trónjának mindenképpen a Föld felé nyitottnak kell lennie. Az egé

Jó hírek öröme „Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat. Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.” (51. Zsoltár 10-12. vers) Világunkban a jó hír nem hír. Mivel szervezetünk hozzászokott egy állandóan magas adrenalin szinthez, sokan elunnák magukat, ha a médiából csupán jó és örömmel teli eseményekről szóló beszámolók hangoznának. És persze az is igaz, hogy ami az egyiknek jó hír, az másoknak egyenlő a tragédiával. Dávid esetében különösen helytálló ez a megállapítás. Ami számára vágyainak beteljesülését jelentette, az Betsabe számára a gyász óráit hozta el. Elképzelhetjük milyen izgatottan várta tervének sikerét, miként leste az ablakból a hírnököt, aki Uriás halálhírét hozta. A csata elvesztése sem érdekelte annyira, minthogy végre eltűnjön az, aki bűnös hajlamának útjában áll. Aztán jön Isten prófétája, és az addig jónak tartott

Mindig közel az Úr ”Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim. Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.” (Zsoltárok könyve 16,7-8) Tudományos kutatási eredmények bizonyítják, hogy az álomnak rendkívül fontos jelentősége van lelki egyensúlyunk megőrzésében. Anélkül, hogy számomra ismeretlen tudomány területére tévednék, meg kell jegyeznem, hogy Isten mindannyiunkba beépítette ezt a nagyon fontos túlnyomás elleni szelepet. Ki ne ébredt volna fel még örömmel tele egy-egy mély nyomot hagyó éjszakai álom után? Vagy érdemes belegondolni, hányszor tolult fel a tudatalattinkból álmok formájában olyasmi, amivel mi magunk sem szembesültünk még addig. Egy másik zsoltárban, a 127,2-ben így olvasunk az álmodás jelentőségéről: ”Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.” Jómagam a számát sem tudom, hányszor kaptam megerősítést, útmutatást, intést, álm

Nem a kárhoztatás szándékával „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.” János evangéliuma 3:17 Ítélet és üdvösség. Úgy tűnik, hogy ez a két lehetőség áll előttünk, és Jézus tette mintha magyarázatra szorulna. Nem provokálni akarok csak tisztán látni a dolgokat. Ha tisztán akarjuk látni a valóságot, akkor néha fájdalmasan igaz dolgokat kell elismernünk. Ma témánkkal kapcsolatban azt, hogy a világ még mindig (és egyre inkább) Istent vádolja a világ bajaival. A János 3:16 egyértelműen elmondja, hogy csak két lehetőségünk van: örök élet, vagy a teljes megsemmisülés. Azzal, hogy Jézus emberré lett és meghalt helyettünk két dolgot is „elintézett”: a megváltást és az ítéletet is. Mindkét dologra a megváltottaknak van szüksége. Nem lehetnénk ott Isten országában Jézus áldozata nélkül, és nem lehetnénk békességben, ha nincs a gonoszok felett ítélet végrehajtása. János azért mondja, amit mond, hogy ne legyen senkiben sem