reggeli dicséret

"Ha az Úr kedvel bennünket, akkor bevisz bennünket arra a földre, és nekünk adja azt a tejjel és mézzel folyó földet." Mózes negyedik könyve 14. fejezet 8. vers Shalom. Ezt ígérte Isten a népének, amikor kivezette őket Egyiptomból. Ez az ígéret nem csupán egy olyan békére utal, amikor nincs háború, amikor senki nem harcol. A shalom , mint ígéret magába foglalja a társadalom, és az egyének jólétét, jóllétét is. Az ígéret elengedhetetlen velejárója egy “tejjel és mézzel folyó föld,” ahol senkinek nem kell szűkölködnie, nem fenyeget külső és belső veszély, és mindenki szabadon élhet, tiszteletben tartva a másik szabadságát is. Isten viszont határozottan kijelentette azt is, hogy a valódi shalomhoz az emberek együttműködésére is szükség van. Ez az állapot csak akkor következhet be, ha a nép is egyhangúlag kiáll a shalom értékei mellett. Ez azonban sajnos nem történt meg. Emberként vagyunk elég romlottak és önzőek ahhoz, hogy elsősorban saját jogainkat érvényesítsük, mindenki mást...

 "Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!" Máté evangéliuma 10. fejezet 16. vers A mesékben az ordas ragadozó sokszor felcseréli árulkodó bundáját egy álruhára. Az egyik mesében a nagymama ruháját húzza magára, míg a másik mesében báránybőrbe bújik. A gonosz már csak ilyen: eladja magát a legpozitívabb színben, és jóként tetszeleg. Hiszen a bárányról és a nagymamáról mindenkinek csak a szelídség és a kedvesség jut eszébe! A farkas persze ragadozó, és minden csak nem kedves... Sokszor mondják, hogy Jézus országa feje tetejére állított királyság. Egy olyan hely, ahol a szegények gazdagok, ahol a sírók az örülők, és az éhesek a jóllakottak. Talán nem meglepő ezek után, hogy Jézus felcseréli a mesebeli álruhát - jobban mondva álbundát: a juhokat küldi a farkasok közé! Nem épp életbiztosíték. A napokban olvastam egy érdekes bejegyzést egy agrárszakos angol egyetemistától, akit különösen érdekelt ...