reggeli dicséret

"Elméne azért Ananiás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda: Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak és beteljesedjél Szent Lélekkel.”   Apostolok Cselekedetei 9:17 Az Úr csodálatosan munkálkodik! Gondolj csak bele: Isten egyedül is elvégezhette volna azt, amit Saul esetében Ananiáson keresztül vitt végbe. Ő mégis úgy gondolta, hogy emberi eszköz bevonásával cselekszik. Ananiás megjelenése Saul (Pál) számára két fontos eseményt eredményezett: (1) háromnapi vakság után visszanyerte szeme világát, (2) beteljesedett Szent Lélekkel. Melyik volt az, amihez Ananiásra volt az Úrnak szüksége? … Egyikre sem. A gyógyulás, a szeme világának visszanyerése egyértelműen Isten munkája, csodája volt (lásd: 2Mózes 15:26, Jelenések 3:18). A Szentlélekkel való betöltekezés pedig ugyancsak Istentől való (János 16:7). Ananiás tehát elment, ahogyan az Úr azt meghagyta számára, de nem ő cselekedett, hanem rajta ke

Képzeld el, hogy egy nagy tragédia történt városodban. Egy fanatikus kiirtott négy embert, és azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit ki fog irtani, aki nem tér át az ő hitére. Tegyük fel, hogy a hatóság nem tud, vagy nem akar tenni semmit ez ellen az ember ellen. Te egy istenfélő keresztény vagy. Rendszeresen olvasod a Bibliát, keresztény könyveket, jársz templomba, és tényleg komoly imaéletet élsz. És egy éjszaka látsz egy látomást. Látod ezt az embert, amint gonoszságtól lihegve újabb terveket sző – te nem is tudsz róla, de remegsz ágyadban, rémálmod van – és közben megszólal egy hang. „Kelj fel, menj el ehhez az emberhez, mert én kiválasztottam őt, hogy az én szolgám legyen!”   Rögtön felébredsz. Micsoda? Még hogy én? Uram! Ne! Ezt nem tehetem! Hisz Te is tudod, hány embert megölt! Azt akarod, hogy engem is megöljön? Feleségem van! Gyermekeim! Uram, ezt nem gondolhatod komolyan! De az álmodban hallott hang nem hagy nyugodni. Újra, meg újra a füledben cseng. „Menj el hozzá!” „É

 "Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának hívei, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Az így válaszolt: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned." Apostolok Cselekedetei 9:1-6. Rohanok. Mint mindig, ma is van rá okom. A munka, a családi esemény, a bevásárlás, a TV műsor kezdete - vagy valami más fontos ok. Rohanok. Igazából már akkor is rohanok, ha nincs rá szükség, mert egyszerűen hozzá szoktam. Az életmódom részévé vált. Átlapozom az újság lapjait, sokszor hátulró

„De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap:” Lukács evangéliuma 21. fejezet 34. vers Egész életünk meghatározója a fenti cím: „Vigyázni kell!” Bizonyára mindannyiunk gyermekkorát meghatározták az alábbi mondatok: „Vigyázz! Ne nyúlj hozzá, mert forró! Vigyázz! Nehogy elvágd a kezed! Vigyázz! Ne mássz fel oda, mert leesel!” Aztán később; „Vigyázz, kisfiam, ne hajts gyorsan! Vigyázz, vigyázz, vigyázz! És persze csupán a behegedt sebhelyeink árulkodnak arról, hogy mennyire vettük komolyan a rengeteg figyelmeztetést. De miért is vigyáznánk magunkra, velünk úgysem történhet semmi baj, rajtunk nem fog a golyó, ránk nem hat a gravitáció… S talán, mikor már összetörve megöregszünk, akkor merjük bevallani, apámnak volt igaza. Vigyázni kellett volna. Vigyázni, nemcsak a testünkre, nemcsak a megélhetésünk körüli dolgokra, hanem arra, ahogy Jézus mo

„És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.”                                                                                   Lukács evangéliuma 12,16-21 Kommentár nélkül „2012.augusztus 20-án az esti órákban egy Várpalota felől Veszprém irányába haladó Audi sofőrje elgázolt egy gyalogost a 8-as főút 40-es km-szelvényénél; az úttesten nem a kijelölt helyen áthaladó 61 éves hajmá

„Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhá ban, és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." Apostolok Cselekedetei 1:10-11 „Van remény – Jézus jön!” (jezus7.hu) Nem túlzás azt mondani, hogy Jézus eljövetelének reménysége élteti évezredek óta a keresztény embereket. E nélkül Krisztus szolgálata (élete, halála, feltámadása) nem lenne teljes. Jézus küldetése egy jó előre, és alaposan kidolgozott terv szerint történt és történik. A bűn problémája mindannyiunkat érint, ezért is fontos, hogy értsük, lássuk a kinyilatkoztatott terv részleteit. Sátán folyamatosan Krisztus és népe ellen hadakozik vagy megtévesztő, vagy erőszakos munkájával. A második adventtel kapcsolatban Jézus előre figyelmeztet mindenkit, hogy vigyázzunk, mert az Ellenség ezt is fel akarja használni az emberek megtéveszt

„És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.” Zsidókhoz írt levél 9:27-28 Megígérted akkor ott neki, hogy majd látjátok újból egymást. Megígérted, hogy nem kell majd csalódottan várnia rád a nagy találkozások, az újbóli találkozások napján, mert ott leszel. Megígérted, hogy újra átölelitek egymást a világ végén, amikor kezdetét veszi az igazi élet. Megígérted. Mert amikor az ember szembetalálkozik a halállal, egész másként kezdi el nézni ezt az életet. Hirtelen átértékelődik minden, és sajog egy űr a folytatás, a „még egy nap, még egy nap” után. Ekkor borzasztóan fáj, hogy még nincs örökké, hogy várni kell addig, és a hiány kimondhatatlan érzéseket ébreszt a szívben.  De te megígérted, mert Valaki előtted már megígérte. Mert Valaki ott függött helyetted a kereszten