Jézus kérése
„Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.” ( János evangéliuma 17. fejezet 24. vers ) Az Olajfák hegyének tövében, az Aranykapuval szemben, a Minden népek temploma szomszédságában ma csupán pár tucat olajfa őrzi a Getsemáne-kertben történtek emlékét. Júdás árulása, Jézus elfogatásának pillanatai és az ezt megelőző közbenjárói könyörgés. Valahányszor itt járok, a következő érzések törnek fel bennem: Csodálat – azért, ahogy Krisztus tudva, hogy mi vár rá, hogy megkínozzák és megölik, mégsem menekült el, hanem azt mondta: mindazáltal a te akaratod legyen meg Atyám! Bűnbánat – azért, mert a tanítványokhoz hasonlóan én is sokszor ugyanúgy alszom, mikor imádkozni kéne; vagdalkozom, ahelyett, hogy Rá hagyatkoznék; elfutok a feladatok elől; letagadom, hogy ismerem, vagy elárulom néhány csillogó ezüstért. Hál...