reggeli dicséret

„Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Pál levele a filippiekhez 4:13 Ahány ember és ahány történet, annyiféleképpen hangozhat el ez a mondat. Gyere, játsszunk el egy kicsit a gondolattal! Képzeld magad elé a megingathatatlan hőst, aki sziklaszilárd hittel néz szembe az előtte álló kihívással. Egy csepp kétely sincs benne, ahogy gondolatain átfut ez az ige. Tudja, hogy Istennel minden lehetséges. Most képzelj magad elé egy először szülő anyát, aki mindezidáig rettegett a rá váró fájdalmaktól, de eljött az idő, elindult a folyamat, és innen már nincs visszaút. Két fájás között már alig van 1-2 perc a pihenésre, a félelem még, ha halványabban is, de ott van, miközben remegő ajkakkal erőért imádkozik. Képzelj magad elé egy kisgyereket, aki fél a sötéttől. Végre felriadt a rossz álomból, de a házban már kihunytak a fények, és neki el kell valahogy jutnia szülei biztonságot nyújtó ölelésébe. Át a sötét folyosón keresztül, közben magában mormogja: „Mindenre van erőm ...

  “Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.” Ezékiel könyve  34. fejezet 16. vers Egy jó pásztor odafigyel minden bárányra. Teljesen mindegy, hogy milyen erős, milyen szép, számára minden bárány fontos. Ma már talán ez nem is annyira igaz, mint régen, de volt idő, amikor ez az egy is számított. A pásztor vigyáz a bárányokra, a bárányok pedig követik a pásztort. Nem volt szükség a bodrira, hogy terelgesse az állatokat, mert a bárányok követték, bárhova ment a pásztor. Ez egy gyönyörű kép, viszont mit érdekel ez bennünket. Ezékiel azt mondja, hogy Isten olyan, mint egy jó pásztor. Isten maga nyilatkozik arról, hogy Ő egy jó pásztor. Ígéretet tesz, hogy a népet úgy kezeli, mint a saját nyáját, mint egy értéket. Isten ígéretet tett akkor, és ígéretet tesz ma is. Megkeresi, aki elveszett. Ha nem tudja valaki, hogy messze került Istentől, Ő utána fog menni. Viss...

„Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!”   ( Zsolt 100:1-2,4 ) A Szentírásban nyomatékosan jelentkezik a vallásos ének és zene, mint olyan kifejezési mód, amely alkalmasabb az Isten iránt érzett hála és szeretet kifejezésére, mint a beszéd. Isten népe a hétköznapi életben átélt tapasztalatokat megénekelte, mely énekeket gyakran hangszerrel is kísérték. Főleg nagy munkálatok alkalmával, mint aratás, cséplés, szüret volt nagy jelentősége a közös éneklésnek. Az ének feledtette a fáradságot, közösséget formált a munkában résztvevőkből, és nem utolsó sorban az ember figyelmét a termés ajándékozójára fordította. Szinte minden elmondható énekelve Istennek (legyen az hála, panasz, félelem, szomorúság, vagy öröm), mégpedig olyan érzelmi szinten, ami puszta szóval szinte elérhetetlen. A Biblia azt is felfedi számunkra, hog...

A napokban olvastam egy történetet egy hölgyről, aki egyszer hallott Jézus feltámadásáról, és ez olyan mélyen megérintette, hogy szinte nem tudott másról beszélni. Minden ismerősétől, barátjától, rokonától megkérdezte, hogy ismerik-e a húsvét történetét, és már mondta is, hogy mi az a történetben, ami őt rendkívül szíven ütötte. Olyan meggyőzően és szeretettel beszélt Jézus golgotai áldozatáról, határtalan szeretetéről, hogy mások szíve is megnyílt és kezdték más szemmel nézni a világot. A hölgy kapott egy levelet orvosától, hogy egy bizonyos napon jelenjen meg a rendelőjében. A hölgy elment, és a váróteremben, mivel várnia kellett, elkezdett beszélgetni a mellette ülőkkel kedvenc témájáról. Egyre többen hallgatták, volt, aki könnyes szemmel. Amikor rákerült volna a sor, az orvos azt mondta az asszisztensének, még ne hívjuk be, mert ő ott kint a betegek között egy másfajta terápiát alkalmaz. S amikor végül behívták, az orvos szomorúan közölte vele a hírt, hogy megtámadta szerv...