reggeli dicséret

Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek. Pál levele a rómaiakhoz 6:13 Naponta megközelítőleg 35.000 döntést hozunk a szinte jelentéktelenektől az életbevágókig. Van úgy, hogy a lehetőségek sokasága majdnem megbénít. Megeshet, hogy nem kimondottan jó vagy rossz között kell kitalálni, merre is legyen az a bizonyos hogyantovább. Sok döntési helyzetben még az orrunk hegyéig is alig látunk, azt pedig, hogy mi lesz egyik vagy másik opció hosszútávú következménye, csak remélni tudjuk. A Biblián is végigvonul egy választás története, a jó és gonosz küzdelme ott feszül minden egyes epizódban, még akkor is, ha az események nem egyszer annyira összetettek, hogy a kérdés végül a fekete-fehér helyett a szürke minden árnyalatában játszik. Isten téged is választásra hív, és a döntéshez megadja a kellő segítséget, ez pedig nem más, mint a ...

Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek. Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. Római levél 6.fejezet 13-14.vers Ha akarsz, akkor tudsz is? Ha biciklizni akarsz, fogsz tudni biciklizni? És ha megakarsz tanulni főzni, sikerülni fog? Ha netalán egy idegen nyelvet akarsz elsajátítani, menni fog? Ha elakarod tüntetni a szeplőidet, elfogod tudni tüntetni? Ugye te is érzed, hogy a felsorolás különböző nehézségi szinteket is jelöl? Biciklizni általában gyermekkorban megtanulunk, főzni teát is lehet akár, nem csak húslevest. Idegen nyelvet megtanulni már egy fokkal nehezebb, szeplőt eltüntetni pedig majdnem lehetetlenség. Én erről a lehetetlenről szeretnék írni ma… Levetkőzni azokat a hibákat, negatív tulajdonságokat, amelyeket felismerünk és tudjuk, hogy nem segítenek az ...

Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig. 23. Zsoltár 6. vers Már csak pár hét és kedves költöző madaraink, a gólyák elindulnak délre, afrikai telelőhelyeik felé. Hogy naptár, óra, térkép és GPS nélkül honnan tudják, hogy mikor és hová kell menni, majd visszatérni? Ez a madártani szakemberek izgalmas kutatási területe mindmáig. Egy biztos, a gólya nemcsak a fenséges megjelenése, hanem nemes viselkedése révén a legtöbb országban nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. Megjelenik a népmesékben, népdalokban, címerekben, stb. Tulajdonságai közül a legszembetűnőbb a hűsége és ragaszkodása párjához, a fészkéhez, melyhez minden évben először a hím tér vissza, majd rendbe hozza és várja a nőstény érkezését. Emellett önfeláldozóan táplálja, tisztogatja és oltalmazza utódait is. A héber neve; chaszida, különösen beszédes, hiszen szógyöke a cheszed, annyit jelent: jóság, kegyesség, hűség, jámborság, vágyakozás, szerelmi ragaszko...

„Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!” 25. Zsoltár 7. vers Három kereszt áll a Golgotán. Három ember függ a szégyenfán. Két bűnös találkozik A Kegyelemmel.   Nincs mentségem, nincs érdemem.     Ha te vagy az isteni irgalom,   Nincs másom, csak egy kérése ​  Segíts innen leszállnom!        „Emlékezzél meg rólam , ​         ÉN  már  M egszolgáltam  a  te  jóvoltodért , Uram!”   ​ ​        a  szabadságom!     S mit tesz a Kegyelem? Nem száll le a keresztről. Nem szabadítja meg  sem  magát, sem  e kettőt.   Jobbra ígér: „Velem leszel!” B alra hallgat és szertenéz. Ajkán a sóhaj: Atyám!   Bocsáss meg nekik! Mert nem tudják…    De én tudom,  Tudom, kinek hiszek. Számomra te vagy:  A KEGYELEM   Atyám! Itt és most ,  én is a ...

"Ébredj, ébredj, Sion, szedd össze erődet! Öltözz ékes ruhába, Jeruzsálem, te szent város, mert nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan." Ésaiás 52.1 Nagyon összetett és mondanivalóban gazdag üzenetet hordoz az öltözet képe a Bibliában. Ádám és Éva a bűneset nyomán mezítelennek látta meg magát. Elveszítették ártatlanságukat, és vele együtt örök életüket is. Az isteni kegyelem azonban befedezte őket, Isten megváltóról gondoskodott számukra, s a helyettes áldozati bárány bőréből készült ruhába öltöztette fel őket. E kép segítségével ugyanakkor Isten arra figyelmeztet, hogy minden, amivel magunkat akarjuk igazolni olyan, mint a szennyes ruha (vö. Ésaiás 64.5), amely méltatlanná tesz minket a királyi menyegzőn való részvételre (vö. Máté 22.11-13). „Pókhálójukból nem lesz ruha, nem takarózhatnak abba, amit készítettek…” Ésaiás 59.6. Arra van szükségünk, hogy saját igazságunk helyett Krisztus igazságát öltsük magunkra (vö. Róma 13.14), és a Bárány vérében tisztítsuk me...

Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!  Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik. Lukács 18:10-14 A cím egy klasszikus westernfilm címe, amit legtöbben valószínűleg láttunk már. Én is, valamikor tinédzser koromban. Ha jól emlékszem, a három név a három főszereplő jellemét tükrözi. Nem tudom, hogy a rendező gondolt-e arra, amikor a filmen dolgozott, hogy ez a három tulajdonság egyszerre jelen lehet egy ember életében is – kicsit torz módon. Jézus pé...

Zengjetek az Úrnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét! Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás. Zsoltárok könyve 30:5-6 A napokban olvastam, már sokadszorra a Bibliában Mózes elhívásának történetét. Mindegy, hogy hányszor olvastam már korábban, mindig elcsodálkozom azon a közvetlenségen, ahogy ez az ember beszélt Istennel. Minden módon megpróbál kibújni a küldetés felelőssége alól, mindennel megpróbálkozik, csak hogy otthon maradhasson. A végén, amikor elfogynak már az érvei, ezt mondja Istennek: „Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!” S azt olvassuk, hogy „Ekkor az Úr haragra gerjedt Mózes ellen...” (2Móz 4:13-14) Isten haragra gerjedt? És mivel járt ez a harag? Hol a büntetés? Sehol. A következő, amiről a Biblia beszámol az, hogy Isten elmondja Mózesnek, hogy Áron, a testvére már el is indult vele szemben, hogy találkozzanak. Mintha csak egy pillanatig tartott volna a haragja, és aztán hirte...

"De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem." Pál második levele a korintusiakhoz 12:9 Ki ne szeretne erős lenni?! Milyen jó lenne szupererőkkel rendelkezni! Nem tetszene, ha mondjuk képes lennél repülni? Mindenki álmodik ilyenekről, nem? Vagy képzeld el, hogy képes lehetsz megemelni egy autót fél kézzel! Nem lenne izgalmas? Milyen érdekes, Pál gondolkodása. Ő nem kért szupererőt. Ő csak annyit kért, hogy Isten vegye el tőle a "tövist", bármi is legyen az. Csak azt szerette volna, ha a gyötrő kínjaitól megszabadulhatott volna. Nem egy varázserőt, nem különlegessé válni akart, hanem egésszé. Gyengeség nélküli létet kért. Mégis Isten az egyik legnagyobb szolgájának azt mondja, hogy nem teszi meg, mert elég a kegyelem. Biztos vagyok benne, hogy te is küzdesz valami fájdalommal. Biztos vagyok benne, hogy van valami hiány az életedb...

"Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." Róma 6. fejezet 23. vers A zsold a katonák fizetése. A munkájukért kapják „cserébe”. Megdolgoznak érte. Ha erre gondolt Pál apostol, amikor a fenti gondolatokat papírra vetette, akkor mit jelent ez a mi esetünkben? A bűn fizetsége a halál. „Megdolgozunk” érte, cserébe kapjuk azért, amit teszün k. Ez eddig rendben. De kitől? Mert a zsoldot a katonák a parancsnokuktól kapják. A mi „parancsnokunk” Isten. Ő lenne az, aki halállal „jutalmazza” azt, hogy nem tudunk olyanok lenni, amilyenek szeretnénk, és nem tudunk úgy viselkedni, ahogy szeretnénk? Sokan – tévesen – így tekintenek Istenre, pedig ez ellentmondásban van azzal, hogy ő azért küldte el a Fiát erre a földre, hogy „aki hisz el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. A halál nem büntetés Istentől, hanem a bűn természetes következménye, hiszen Istennek nem kell tennie semmit azért, hogy az ő útmutatásaitól val...

„De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!" Jeremiás siralmai 3. fejezet 21-23. vers Minden reggelben benne van az újrakezdés lehetősége. Sokszor megkötöz bennünket a múltunk, vagy szívesen merengünk a jövőnkön, de a valóság az, hogy igazából nekünk csak a ma, csak a most adatott. Milyen nagy kegyelem van abban, hogy az életünket napról napra éljük, a döntéseinket percről percre hozzuk! Elég egy napnak a terhét hordoznunk. Megtanulhatjuk azt a bizalmat, amelyet itt és most kell gyakorolnunk, s magunkévá tehetjük Krisztus tanítását: „Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől… Elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6.34) Az a tény, hogy felébredtél a mai napra és olvasod e sorokat, azt üzeni neked, hogy nem fogyott el Isten irgalma irántad! Isten ma hív, hogy kapaszkodj bele a kegyelmébe, mert ő nem mondott le rólad, szeret téged, ragaszkodik hozzád. Arra kér, hogy ma járj vele...

„Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök. Amikor felhővel borítom be a földet, és feltűnik a szivárvány a felhőn, akkor visszaemlékezem a szövetségemre, amelyet veletek és minden élőlénnyel kötöttem, amely testben él, és nem válik többé a víz özönvízzé minden élőlény pusztulására. Ha ott lesz a szivárvány a felhőn, látni fogom, és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön." Mózes 1. könyve 9. fejezet 13-16. vers Olyan különleges számomra, hogy Isten úgy beszél a szivárványról, mint aminek segítségével önmagát emlékezteti irántunk való kegyelmére. „Akkor visszaemlékezem szövetségemre… látni fogom, és visszaemlékezem az örök szövetségre…” Felénk áradó tapintatot, gyöngédséget és szeretetet érzékelek ebből. Mi vagyunk, akik eltértünk az élet törvényétől, akik a lázadás oldalára álltunk. Nekünk van szükségünk a kegyelemre, mégis ránk jellemző, hogy szem elől tévesz...

"De megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségért. Nem akarta őket elpusztítani, és nem vetette el őket maga elől mindeddig." 2 Királyok könyve 13 fejezet: 23 . verse Ellen G. White így ír a Jézushoz vezető út című könyvében: „Sátán félrevezette az emberiséget, hogy Istenben olyan lényt lásson, akinek legfőbb tulajdonsága a szigorú igazságosság, aki hajthatatlan bíró és kegyetlen hitelező. Olyan lénynek tűntette fel az Alkotót, aki bizalmatlan szemekkel néz az emberek gyengéire, hogy azonnal lesújtson rájuk ítéleteivel.”  A könyv megírása óta már több mint száz év eltelt, de ez azóta is így van. Ha valami rossz történik, a legtöbb ember Istent okolja, még akkor is, ha nem igazán hisz benne. De a magukat hívőknek mondók közül is sokan úgy gondolják, hogy a számos kisebb-nagyobb baj az ő büntetése a rossz dolgok miatt, amiket tettünk. Azonban sok más bibliai tör...

Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: "Az igaz ember pedig hitből fog élni." Róma 1:17 Ez a Pál apostol által Habakuk próféta ószövetségi könyvéből idézett mondat volt az a szikra, amely lángra lobbantotta a reformációt kicsit több mint 500 évvel ezelőtt. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetesként élte a mindennapjait. Mint tökéleteségre törekvő ember, nagyon szenvedett attól, hogy szeretett volna jó lenni, szeretett volna mindenben teljesen megfelelni a szerzetesrend előírásainak, és így tetszeni Istennek, de képtelen volt rá. Ezért méltatlannak érezte magát Isten szeretetére, és félt, hogy el fogja veszíteni az üdvösséget. S ami a legrosszabb: félt Istentől, és nem tudta szeretni őt. Johann von Staupitz, a rendfőnöke, látva önmarcangolását, elküldte filozófiát tanulni – melynek abban az időben része volt a teológia – hogy ne legyen annyi ideje magával foglalkozni. Ennek nyomán később a wittenbergi egyetemen ...

  „Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!” Zsoltárok 51:3-4 Kegyelem. Számomra ez az a fogalom, amivel minden nap össze kell barátkoznom és meg kell értenem, hogy mit is jelent számomra. Olyan sokat   lehet rajta elmélkedni és végig gondolni, hogy a bibliai idők hősei hogyan tapasztalták meg Isten kegyelmét életükben. Ezen történetek mindig sok erőt adnak. Amikor Jákobra   vagy Dávidra tekintek, mindig eszembe jut, hogy   Isten nélkül egyszerű emberek voltak, akik életükben hibákat követtek el. De, mégis   többek voltak egyszerű, hétköznapi embereknél. A hibák sokszor ejtenek repedéseket vagy egyenesen hasadékot életünkben. Egy-egy mélységben eltöprenghetünk, hogy vajon Isten mellettünk van-e még.  Engedje meg a kedves Olvasó, hogy egy személyes tapasztalatot osszak meg. Évekkel ezelőtt, egy szilveszteri összejöv...

"De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme." Pál első levele a korintusiakhoz 15:10 A viccben az ember kihívja Istent egy teremtési versenyre. Ki tud többet? Mérjük össze az erőnket! Isten elfogadja a kihívást, de van egy kikötése: - Csak saját porral dolgozhatsz! Isten adományai, a bűneset után pedig a kegyelme nélkül mi nem léteznénk. Nem tudunk semmit sem felmutatni, ami a miénk lenne - még egy marék saját porral sem rendelkezünk. Mindent Tőle kaptunk. Isten kegyelme, hogy van ételünk, reggel felébredhetünk - nem mindenki kapja meg ma már ezt az ajándékot, ami tegnap még az övé volt. Isten kegyelme, hogy még élünk. Még van lehetőségünk a növekedésre, a változásra.  Isten kegyelme az, hogy nincs olyan bűn, amire Isten ne adna bocsánatot - egyetlen kivétel az, ha véglegesen kiutasítjuk a Szentlelket az életünkből, de az ennél kis...

"Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek.” Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!" Korinthusi 2. levél 6.2 Az életben nagyon sok múlik a helyes időzítésen. (Talán még az sem lenne túlzás, ha azt mondanánk, hogy bizonyos szempontból minden a helyes időzítésen múlik?!) Gondoljunk csak bele, milyen jelentősége van a gyermek egészsége szempontjából, hogy se túl korán ne induljon be a szülés, se túl sokat ne késsen. Milyen fontos, hogy a szakács pont a kellő ideig főzze vagy süsse az ételt, hogy az autó motorjában a legjobb pillanatban gyulladjon meg az üzemanyag, hogy a beteghez idejében érkezzen a mentő... Gondolkozzunk csak el azon, hogy mit is jelent az, ha valaki azt mondja: majdnem sikerült elérnem a vonatot..., majdnem sikerült időben megállnom az előttem fékező autó mögött..., majdnem sikerült jól belépnem a zenekarban... Nekem sajnos sokszor nem sikerül jól időzítenem. Van, hogy h...

„Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből. Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.” (36. Zsoltár 8-10.vers) Ma reggel, Dávidnak Isten kegyelméről szóló gyönyörű éneke mellé csupán egy másik 'éneket' helyeztem el. Reményik Sándornak, a két világháború közötti erdélyi magyar líra jeles képviselőjének költeményét, melynek címe: Kegyelem Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bűn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyű szürkeség Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés...