reggeli dicséret

„Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek." Lk 15,22-24 Mindig megdöbbent az apa szeretete Jézus régi példázatában. Mennyire odaadó, elfogadó, mennyire feltétel nélküli. Fontos dolgokra tanít meg bennünket. ( Olvasd el a teljes példázatot Lk 15,11-32! ) 1. Az önállóság nem egyenlő a függetlenséggel. Ifjúként vágyunk az önállóságra. A bölcs gyermek meghallgatja szülei tanácsát és a döntését önállóan hozza meg. A bölcs szülő pedig nem parancsol, nem utasítja felnőtt gyermekét, csak szeretettel tanácsolja azt. 2. Ami a szüleimé, az nem az enyém. Gyermekként mindent, mit a szüleinktől kapunk, természetesnek veszünk. Felnőttként azonban meg kell értenünk, hogy szüleink javai nem a mieink. Azért ők dolgoz

„Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket?” Lukács 18:7. A példatörténetben egy bíró és egy asszony szerepel. Az asszonynak valamilyen peres ügye volt, de a bíró – mivel tisztességtelen volt – valószínű kis-pénzűnek nézte ezt az asszonyt – elodázta a döntéshozatalt, azaz ’nem szolgáltatott neki igazságot’. Azonban a példázatbeli asszony nem hagyta annyiban a dolgot. Szüntelen a bíró nyakára járt, hogy döntsön már végre, mondja ki az igazságot. Bár a bíró nem volt emberséges, mégis, mivel megunta, hogy ez a szegény asszony szüntelen a nyakára jár – igazságot szolgáltatott a javára. Jézus ezt a példázatot azért mondta el, hogyha egy igazságtalan bíró is kész igazságos ítéletet hozni – csak azért, mert valaki kitartóan könyörög – MENNYIVEL INKÁBB kész Isten igazságot szolgáltatni azoknak, akik Hozzá könyörögnek. Tehát Te se fáradj bele a könyörgésbe, mert Isten készségesen felhozza igazságodat, és megadja mindazt

Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki." (Lukács evangéliuma 13:6-9) Megfigyeltem, hogy a szakemberek két csoportba oszthatók egy szokás alapján. Vannak, akik gyűjtögetnek, és vannak akik nem. “Ez még jó lesz valamire!” - mondta a vízszerelő a kicserélt alkatrészekre és magával vitte őket. “Ez már semmire sem jó, ki kell dobni!” - mondta az autószerelő a lecserélt hibás váltóra. Szakmai okok, vagy talán személyiségi jegy, ami meghatározza a  szakemberek  elromlott alkatrészekhez való hozzáállását?  Vagy talán a fogyasztói mentalitás az ami kiirtja a “tegyük félre, hátha jó le

„Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel és felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt:” (Kolossebeliekhez írt levél 3. fejezet 9-10. vers) Ó, de sokszor hallottam és prédikáltam már arról, hogy Jézus megismerése, a megtérés egy új életformát eredményez szívünkben. A hiú, földi célok elhomályosulnak, helyettük egy új, az örök élet elnyerése válik fontossá. S milyen szomorú, hogy miközben annyit hallok és beszélek erről, még mindig azzal szembesülök nap, mint nap, hogy még mindig nem vagyok tökéletes. Bűnöket követek el, hibázok, gyengeség vesz erőt rajtam. Tudom, nem vagyok egyedül ezzel, és azzal a kérdéssel, ha még mindig vissza-visszaköszön az ó ember gondolataival, indulataival, cselekedeteivel, akkor mi értelme van a naponkénti imádságnak és Igetanulmányozásnak? Volt egyszer egy öreg néni, aki a maga egyszerűségében élte a mindennapokat, és híres volt arról, hog

„Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, amint megmondatott: így lészen a Te magod. ” Róma 4,18. Néha nem sok okunk van a reménységre! Minden ellene szól ennek, és úgy érezzük, fölösleges hinnünk, mert úgysem úgy lesz, ahogy szeretnénk! Ábrahám története viszont bemutatja nekünk, hogy az Isten ígéretei biztosak és arra lehet építeni a sorsunkat. Annyira örülök, hogy a Biblia úgy mutatja be Ábrahámot és Sárát, mint valóságos embereket hibáikkal, gyarlóságaikkal együtt! Nem színezi ki a történetüket, nem hallgat el sötét részleteket életükből, amelyekre nem lehettek valami büszkék, hanem a Biblia a melléfogásaikat is elénk tárja, hogy tanuljunk belőle…. Ábrahám 100 éves volt, amikor végül is megszületett a megígért gyermek, Izsák. Hogyan is bízhattak volna Isten szavában, amikor Sára meddő volt, és már a 90. életéve felé haladt…. Ezért is folyamodtak a korabeli szokáshoz, mely szerint, ha az úrnő szolgálója szül gyermeket a

"Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el." János evangéliuma 6:37 Semmi sem áll távolabb a valóságtól, mint az a gondolat, hogy Isten nem törődik az emberekkel, és arra törekszik, hogy jól megleckéztessen, megbüntessen mindenkit. Nagyon egyszerűen lemérheted ezt a kérdést: mit érzel általában Istennek kapcsolatban? Érezted-e már nyomasztónak mindent átható tekintetét? Vagy talán csak bosszúsan gondoltál rá, ha valamilyen nehézséggel küzdöttél?  Isten sokszor elérhetetlennek, érthetetlennek tűnik számunkra. Ezzel nincs is semmi probléma, mert bűneink miatt egyre távolabb kerülünk a szent és tiszta Istentől. Hogyan is mehetnék én hozzá? Méltó vagyok-e arra, hogy kegyelmébe fogadjon? Az igazi kérdés inkább az, hogy bízok-e én benne, jól ismerem-e ahhoz, hogy hozzá forduljak. Az Istennel kapcsolatos kétségeink, aggályaink abból adódnak, hogy elfeledkezünk arról az időről, amikor az Isten ember volt. Az Isten-ember J

„Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged. Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket. Az ÚRnak, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem, egyedül a te igazságodat emlegetem.” Zsoltárok könyve 71:14-16 Nem, nem tudod felsorolni, hisz igazán sosincs vége. Isten él, és cselekszik. A te életedben is. Akkor is, ha nem látod, vagy nem úgy látod. Akkor is, ha nem jön, vagy nem az a válasz jön, amire te vártál - Ő akkor sem marad tétlen. Ő érted tesz gyalogot a gyalog után, érted lépteti át a futót a pálya egészén, és igen, érted áldozza fel még a királynőt is. Tudom, néha nagyon nehéz meglátni az örök kéz nyomát, de kérlek, tegyél ma reggel velem egy próbát. Nézz vissza eddigi életedre úgy, mint még soha. Ha kell, fogj egy nagy lapot, és kezdd el rajzolni azt az utat, amit a mai napig bejártál labirintusokkal, kereszteződésekkel, körforgalmakkal és S kanyarokkal együtt, és keresd mindenhol Isten érintését! Keresd, hol és hogyan n