reggeli dicséret

"De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van." Mikeás 5,2 Advent. Keresztény körökben ez az évnek legjobban várt időszaka. Sok helyen templomokban, imaházakban többen készülnek ilyenkor egy régi hagyomány felelevenítésére, a betlehemezésre, emléket állítva ezzel a Megváltó születésének. Betlehem azonban nem egy karácsonyi játék, hanem egy városnak a neve. Maga a név héberül ~ a kenyér háza; arabul ~ a hús háza jelentéssel bír, méghozzá találóan. Az Amarna-levelek  említése alapján tudjuk, hogy már Kr.e. 1400-1300 évvel lakott város volt, megművelt területekkel rendelkező kánaáni település. A Biblia szerint itt élt származási családjával Dávid, aki pásztorfiú volt, majd később Izráel talán legfontosabb királya lett. A vele és utódaival kötött szövetség szerint tőle származott a Megváltó. És valóban, egy császári rendelet miatt, idősz

"A nyomorúság idején kiderül, hogy erős-e az, aki annak mondja magát." Példabeszédek 24:10   Athén és Spárta között 246 kilométer távolság van, melynek minden centiméterét igazán csak azok az ultramarathon futók ismerik, akik végigfutják a távot, a híres Spartathlont. Az 1983 óta tartó versenyen először született kettős magyar győzelem 2019-ben: Maráz Zsuzsi a nők között, Bódis Tamás a férfiak között győzött. Egyetlen maratoni táv lefutása is hatalmas teljesítmény. El lehet képzelni, hogy mekkora teljesítmény ennek csaknem hatszorosát teljesíteni? Mindenki hallott már a holtpontról, amin át kell esnie a futóknak, hogy célba érjenek. Vajon hány holtpont lehet egy ilyen hosszú versenyben? Amikor megkérdezték az ultramaraton futóktól, hogy melyik a verseny legnehezebb szakasza, azt mondták, hogy az utolsó 40-50 kilométer. A verseny elején, mindenki úgy indul el, hogy hiszi, győzni tud! Aztán egyre nehezebbé válik a futás, ahogy fogy a fizikai erő, majd a lelki erő.

De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! Ne örülj bajomnak, ellenségem, mert ha elestem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az Úr az én világosságom. Mikeás próféta könyve 7:7-8 Mikeás előre látta az egészet. Ennek a nagy gonoszságnak meglesz a böjtje. Úgy is lett! Asszíria, majd Babilon, évtizedek, sőt, évszázadok egyenesen a süllyesztőbe, nem véletlenül emlegeti fel a letűnt korok szégyenét: ugyanez történt Egyiptomban is, ahonnan Isten vezette ki a népet! Nem emlékeztek? Mégsincs egyetlen hűséges ember sem az egész országban, aki hallgatna Isten szavára! Ennek bizony meglesz még a böjtje! De aztán történni fog valami. Nem azért, mert megjavulna a helyzet, ó, dehogy! Ha bármi történt abban a néhány száz évben Malakiás és Máté között, azt sokféleképpen aposztrofálhatjuk, de a “javulás” biztosan nincs közte. És mégis, Máté úgy kezdi, ahogy Mikeás 730 évvel korábban megírta ( Mikeás próféta könyve 5:1 ) : született valaki

„Hadd halljam meg: mit szól az Úr Isten! Kétség nélkül békességet szól az ő népének és kegyeltjeinek, hogy vissza ne térjenek a bolondságra.” Zsoltárok 85:9 Shalom! – azaz Béke! Szól a jól ismert héber köszönés.   Csakhogy ez nem úgy általában béke. Nem a háború nemléte, nem a nyugodt körülmények megléte. Shalom! – az a békesség, amit Jézus adott nekünk, amiről azt mondja: „ nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! (Ján.14:27) Shalom! – a körülményektől független és a félelmeken felülemelkedő lelki béke, amely magába foglalja a testi-lelki jólétet. Shalom! – Jézus békeáldozata, mely által Isten megbékéltette magával a világot (2Kor.5:18), lázadó természetünket. Mely által a Vele való megszakadt belsőséges kapcsolatunk újra helyreállt. Shalom! – a megváltás evangéliumának békéje és öröme, amit nem tarthatunk magunkban. Sőt, ennek ’saruját felövezve’ (Ef.6:15) végezzük a békéltetés szolgálatát, továbbadva az I

„Mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.” 2Korinthus 10:18 A bizalom szóra a következő meghatározást kaptam: a meggyőződés érzése, hogy egy személy vagy egy esemény az elvárásainknak, elgondolásainknak megfelelően fog viselkedni, alakulni.   A kölcsönös bizalom a jó kapcsolat alapja. Az egyik és talán a legfontosabb érzés a szeretet mellett, a bizalom. Bizalom a szüleinkben, a családunkban, a barátainkban, a munkatársainkban, az állatainkban, a környezetünkben és sorolhatnánk. Mindenkiben a bizalmat keressük, bár a mai társadalom talán ezt a fogalmat sem úgy éli meg, mint anno. Az elkeseredett világ azt az elvet kezdi követni, hogy „ahogy velem bánnak, úgy bánok én is, ha bántottak, elárultak, én miért tennék másként?”   A bizalom már kisgyermekként ott van mindannyiunkban. Teljesen természetesnek vettük, hogy amikor elkezdtünk totyogni, szaladni vagy biciklizni, akkor szüleink, nagyszüleink rohantak, ha látták

“Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre.” Pál második levele a Korintusiakhoz 9:8 A kollégiumban bosszankodtam, mert nem kaptam ösztöndíjat. Ez azt jelentette, hogy nem tudom folytatni a tanulmányaimat. Ideges voltam, és bosszús. Hogy van az, hogy Isten szeret, de mégsem segít? Nem fair! Nem tudom te voltál már így, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Azt szokták mondani, hogy a pénz lehet áldás is meg átok is. Annak áldás akinek van, annak átok akinek nincs. Ez így volt mindig, és így van most is. Pál is tudja, hogy a legtöbb probléma forrása az anyagi gondok. Az első keresztények is találkoztak ezzel, és ugyanúgy feszültséget okozott nekik, mint ahogy nekünk is. Pál ezért ír a gyülekezetnek, hogy lelkesítse őket. Nem egy olyan kicsi Istenünk van, aki nem tud segíteni ha szükségünk van. Nem egy olyan apró, erőtelen Istenben hisz

„Az én Uram, az Úr megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként.” Ézsaiás könyve 50:4   Először csak sír, mindenért. Egyszerűen nem tudja másként jelezni, hogy mi a baja, éhes-e, álmos-e, fúj kint a szél vagy épp nem fúj, a fogait érzi, álmos, egyedül van, vegye már fel valaki... De napról napra küzd, hogy érthetőbb legyen, hogy jobban menjen a kommunikáció. Aztán kimondja az első szavakat, és halad ezen az úton tovább. Már két szót kapcsol össze, már mondatot mond, jönnek a mondókák, énekek, és te szinte alig emlékszel arra, hogyan értetted meg, amíg nem tudott beszélni. Egész nap be nem áll a szája. Mindent mond, mindent szavakkal próbál értésedre hozni.  És van úgy, hogy valamit még mindig nem értesz meg. De mondja kitartóan, hátha. Találgatsz, hegyezed a füled, minden idegszáladdal arra koncentrálsz, amit mond. Ő pedig megállás nélkül ismétli. Hangosan, halkan, gyo