reggeli dicséret

Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Máté evangéliuma 7:7 A minap a kislányom inni kért tőlem szörpöt. A konyhában megtöltöttem a kulacsát, miközben ő megállás nélkül kérdezgetett engem, hogy "az szöjpi?". Azt kért, és azt is kapott, viszont percekig győzködnöm kellett, hogy amit töltök a kulacsba az szörp és nem sima víz. Sose vertem át ezzel, ha valamit ígértem igyekeztem azt betartani, mégsem volt biztos benne, hogy azt kap amit ígértem. Végül pillanatokkal később boldogan szürcsölve sétálgatott a lakásban, elégedetten, elvégre "apa most sem nem vert át". Isten vajon mikor vert át? Hányszor kértél már tőle valamit az esélytelenek nyugalmával, és vártad a csodát, mondván hogy úgysem jön be? Hányszor szólt az imád egy vizsga előtt, egy állásinterjún, egy kihívásban vagy megoldandó problémában? Jól tetted! Isten meghallgat. Nem mondom, hogy mindig "szörpöt" fog adni amikor kérsz, de ha mást kapsz, az sem...

“Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” Máté evangéliuma 7. fejezet 7. vers A kisfiam a minap játék közben odabújt hozzám, és csak annyit mondott: “Kérek szépen Dörmit!” Mit mondhat erre egy apa? Repültem a szekrényhez, hogy adjak neki egy kis finomságot, elvégre szépen kérte. Egy apa ilyen. Ha a gyerek szeretne valamit (és az nem káros, jó neki) akkor gondolkodás nélkül igyekszik megadni neki. Még jó, hogy Isten egy jó apa. Amikor Jézus a hegyi beszédben erről beszél, úgy mutatja be az Atyát, mint egy szeretetteljes apa, aki mindent megtesz a gyermekeiért. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs több ajtó, amit csukva találsz majd. Nem azt jelenti, hogy holnap már ott parkol a BMW a ház előtt. Nem azt jelenti, hogy minden rendben lesz innentől kezdve. Azt mondja Jézus, hogy Isten, mint egy jó apa azt szeretné, ha mindenünk meglenne, hogy a helyes úton járjunk. Ha boldogok lennénk és teljesek. Ehhez nem kell a világ legdrágább órája lóg...

„Éli így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle!” Sámuel első könyve 1. fejezet 17. verse Az ima vajon önző céljainkat elégítené ki? Legtöbbször csak kérésből és hálaadással töltjük meg. Megjelenik-e imánkban az Isten imádata vagy ott is csak rólunk van szó? Az egocentrikus világban az Istennel való kapcsolatunk is csak akkor kötődik össze, ha rólunk van szó? Egyszer az orvosi rendelőben hallottam egy beszélgetést egy nagypapa és az unokája között. A kisgyerek kérdezgette a papát:  -„Papa, hol fáj?” –„tudod kisfiam, nagyon fájnak a lábaim...”  –„Értem! Miért fájnak?”  –„Tudod a papa nagyon sokat dolgozott és munkába mindig gyalog ment, és ott is állva kellett dolgoznia.” –„...és csak a lábaid fájnak, a kezeid nem? –„De a kezeim is fájnak, mert a két kezemmel kellett dolgoznom.” –„De a fejed nem fájt ugye?” –„nem, a fejem az nem!”  –„Papa, nem látok semmi furcsát sem a kezeden, sem a lába...