reggeli dicséret

„Kevélység jár az összeomlás előtt és a bukás előtt fölfuvalkodottság.” (Példabeszédek 16:18) Az életünket többféle előrejelzés segítheti: gazdasági, pénzügyi, időjárás előrejelzés, de maradéktalanul egyiknek sem hiszünk. Arra jók, hogy valamiféle irányvonalat, tendenciát mutassanak, de pontosan nem tudják előre jelezni az eseményeket, ezért bizonyos fokú bizonytalanságban tartanak bennünket. Mit nem adnának sokan, ha előre ismerhetnék, hogy a gazdasági vagy a pénzügyi életben pontosan mikor következik be az összeomlás, illetve ha előre tudhatnák azokat a jól meghatározható eseményeket, történéseket, amelyek a közeli bukás biztos jelei. Valószínűleg nagyon sok embertársunknak most nem fájna a feje a magas törlesztő részletek miatt. Ha előre láthatták volna a devizaárfolyam ilyen nagymértékű változását bizonyára kétszer jobban meggondolták volna, hogy vegyenek-e fel kölcsönt. Nem így van Isten igéjében. Még ha a pénzvilág, a gazdasági élet, vagy az időjárás alakulásának válto

„Hát nem tudod és nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határát teremtette? Nem fárad el, és nem lankad meg, kikutathatatlan bölcsessége! Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak, és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40. rész 28-31. versek Ahogy ma reggel végiggondoltam ezt a szakaszt, csak úgy kavarogtak fejemben a gondolatok. Úgy éreztem magam, mint amikor beengednek egy hatalmas áruházba, és az ajtóban azt mondják, hogy minden – ingyen az enyém lehet, amit egyszerre ki tudok hozni a boltból. Hogy miért? Hát olvasd el még egyszer ezt a gyönyörű szakaszt. -           Örökkévaló Isten a Te Teremtőd, aki elképzelhetetlen aprólékossággal és figyelmességgel megteremtett -           Soha nem fárad el! Naponta ezerszer elmondhatod neki, kérheted, megszólíthatod,

"Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." Máté evangéliuma 20:28 Van egy híres történetet egy afrikai törzsről, akik félreértették a misszionáriusokat Jézus története kapcsán. A távoli kultúrában ugyanis nagyra tartották azt, aki legjobb barátját is elárulja anélkül, hogy a másik tudna róla. Így történt, hogy Jézus helyett Júdást ünnepelték. A misszionáriusoknak később azzal sikerült meggyőzniük a törzset, hogy Jézust a "békegyermekhez" hasonlították, akiket a háborúik lezárásakor cseréltek ki egymás között, hogy biztosítsák a békét két nép között. A történet tanulsága, hogy mennyire alkalmazkodni kell egy-egy kultúrához, hogy az megérthesse és elfogadhassa Jézust Megváltónak. A történet csattanója, hogy feltesszük a kérdést: vajon az én világom kultúrájában mi az, amit nem érthetünk meg Jézus történetéből? Az alázatos szolga, bizonyosan egyike Jézus azon oldalainak, a

„A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kívánság életnek fája.” (Példabeszédek könyve 13. fejezet 12. vers) Aki emberekkel foglalkozik, - pedagógus, orvos, lelkész, sokszor a szülők - minden magyarázat nélkül, saját bőrén tapasztalva érzi Salamon megállapításának súlyos igazságát. Bizony, jómagam is megfogalmaztam már néhányszor kétkezi szakmát űző ismerőseim felé, mennyivel könnyebb nekik, hiszen azonnal látják munkájuk eredményét, miközben én, vagy akár egy tanár, lehet százszor is elmondjuk ugyanazt, és lehet, hogy sosem látjuk a befektetett energia gyümölcsét. S nem is a várakozás a legnehezebb ilyenkor, hanem annak felismerése, hogy nem történik semmi, vagy ami rosszabb, épp ellenkezője annak, amit szeretnénk. Mint Jézus terméketlen fügefáról mondott példázatában, (Luk.13:6-9), ahol a gazda három éve várja a termést, majd elhatározza, hogy kivágatja a vincellérrel, hogy ne foglalja hiába a helyet. Mert Jézus maga is átélte és magáró

„Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.”    Példabeszédek könyve 12:18. A szavaknak nagy hatalmuk van, és emiatt neked is sokkal nagyobb hatalmad van, mint gondolnád. Nagyon befolyásos személy vagy. Nem kell főnöknek lenned, nem kell, hogy ilyen-olyan doktori címed vagy titulusod legyen, híresnek sem kell lenned, sőt kiemelkedően okosnak sem. Mindössze egy dologgal kell rendelkezned: a beszéd képességével. A szavainkkal bátoríthatunk, vagy éppen lelombozhatunk valakit, inspirálhatunk, vagy bánthatunk, álmodhatunk, vagy kételkedhetünk. A Biblia tele van olyan igékkel, amik arról szólnak, hogy a szavainkkal képesek vagyunk befolyásolni az életünk folyását. A Példabeszédek 18:21-ben ez áll: „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” Képzeld el, mi lenne, ha valaki rögzítette volna mindazt, amit az elmúlt huszonnégy órában mondtál, és most ezt visszajátszanánk? Miről szóln

„A szelíd szív a test élete, az irigység pedig a csontok rothadása.” Példabeszédek könyve 14:30 Az irigységre általában nem úgy gondolunk, mint a legsúlyosabb bűnök egyikére, de ha kicsit átgondoljuk, felismerhetjük veszedelmes voltát. Az irigység meglepően sokszor fordul elő a Bibliában, nemegyszer gyilkos indulattal párosulva. A keveset emlegetett 10. parancsolat, mely a kívánság bűnére mutat rá, szintén az emberi szív önzését ítéli el, mely a legtöbb bűn alapja. Amikor irigykezünk mások javaira, adottságaira, lehetőségeire vagy éppen a kapcsolataira, egyszerre vétünk Isten, az embertársunk, sőt önmagunk ellen is. Isten ellen azért mert hálátlanok, elégedetlenek vagyunk. Nem vesszük észre, hogy minden az övé, és minden amink van, az Ő ajándéka számunkra. Megszomorítjuk Istent, mert valójában őt sem szeretjük. János apostol kimondja, hogy ha valaki gyűlöli embertársát, valójában nem szereti Istent sem (1János 4:7-8). Amikor irigykedünk egymásra, nem tudjuk szeretn

„Uram, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt.” Ézsaiás könyve 26:12 Háborúk és zavargások, erőszakba fulladt tüntetések, katonai puccsok, diktatúrák és recsegve-ropogva összeomló kormányok, amerre csak nézel a nagyvilágban. Már nem üt szíven, ha hallasz vagy olvasol ezekről a hírekben. Már nem döbbent meg a menekültek látványa az interneten, hiszen mindennapossá vált a borzalom. Nincs béke.  Aztán egy kicsit szűkül a tekinteted. Az országodban nem él meg ember az ember mellett, mert más a bőrszíne vagy a származása, és nem tudunk toleránsak lenni - vagy talán nem is akarunk. Politikusok ígérgetnek, a nép pedig már belefásult, hogy egyik sem különb a Deákné vásznánál. Mindenki csak a másikra mutogat, mindenki a másiktól várja, hogy változtasson, hozzon csodát, mondjon le. Nincs béke. És tovább mélyül a kör. Családokat látsz, összetört családokat. Hűtlenséget, egymás meg nem értését, önzést, tudatlanságot és érzéketlenséget. Mindig a má