reggeli dicséret

“Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;” Péter első levele 2. fejezet 9. vers Amikor a boltban hisztizik a gyerek, az nem azért kellemetlen, mert hangos, vagy mert idegesítő (bár mindez igaz). A szülőben mindeközben egy mondat fogalmazódik meg újra és újra: “Vajon mit gondolnak rólam?!” Bármi, amit a gyermek tesz, a szülőből mutat egy pici szeletet. Legalábbis mi szülők sokszor így éljük meg. Isten terve az első keresztényekkel, és minden utánuk következővel nagyon egyszerű: “Mutass be minden embernek!” Kiválasztott tizenkét embert, hogy életükkel képviseljék Őt. Az ötlet annyira hatékony volt, hogy rövid időn belül több ezer, és mára már milliárdok csatlakoztak az ő hitükhöz. Olyan jól ment az ige terjesztése, hogy jelenleg a föld körülbelül harmada tartozik valamilyen keresztény felekezethez. Mindez annak a tizenkét embern...

"De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; és a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen" Márk 10,43-44  A kereszténység a hatalommal kapcsolatosan annak ellenére tele van ellentmondással, hogy Jézus tanításai teljesen világosak előttünk.  Ha csak néhány dolgot emelek ki a történelmünkből, rögtön megértjük mire gondolok. Megváltónk nem akart uralkodni ezen a földön. Országára saját maga mondta, hogy nem ebből a világból való. (János 18,36) Nem mondta magát királynak sohasem, sőt kibújt a lehetőség alól, amikor mások azzá akarták tenni. (János 6,15) Nem szerzett magának olyan eszközöket, amik hozzá segítették volna a hatalomhoz. Nem toborzott katonákat akkor sem, amikor ezrek követték. Nem gyűjtött javakat akkor sem, amikor mások mindent odaadtak volna neki adományként. Nem kereste a befolyásos személyek társaságát, tanítványait az egyszerű emberek közül választotta.  Követői azonban há...

„Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.” Gal 5,13 Mi a szabadság? Az, amikor azt tehetem, amit csak akarok? Az, amikor nincsenek korlátaim, egyetlen szabálynak sem kell engedelmeskednem? Könnyen belátható, hogy az ilyen szabadság messzemenően problémát okozhat mindenki számára. Az ember ugyanis alapvetően szociális természeténél fogva rendelkezik olyan belső- és külső normákkal, amelyek meghatározzák az életét. Történelmünk azt bizonyítja, hogy ugyanakkor lázadtunk is ezek ellen a szabályok ellen. Ez a forradalom néhány szempontból szükségszerű is, de csak egy bizonyos mértékig. Mindenkinek meg kell kérdőjeleznie saját szabályozottságát, hogy aztán saját döntései alapján kialakíthassa saját rendszerét, amiben él. Mindenki átéli ezt a felnőtté válás beilleszkedésektől rögös útján. Egyszerűen meg kell találnunk a helyünket a világban. Ez bizonyos normák elutasításával, míg más normák önk...

„Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van.” János első levele 3:14 „Nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet” (Adrian Plass). És valóban, mennyivel könnyebb, másabb lenne az élet, ha nem létezne annak a másiknak az az idegesítő szokása. Ha nem lenne az a harmadik, aki vasárnap reggel fél hétkor hív fel, és még meg is kérdezi, hogy „Felébresztettelek?” Ha nem lenne az a kötekedő buszsofőr, aki előtt unos-untalan igazolnod kell, hogy még mindig diák vagy. Ha nem lenne az undok gondnok, aki visszaköszönés helyett mindig csak morog egyet a bajusza alatt. Ha nem lenne a másik. Vagy legyen, éljen boldogan, de legalább ne idegesítsen, ne telefonáljon akkor, amikor nem szeretnéd, ne kérjen, és ne morogjon. Igen, így minden sokkal jobb lenne.  Tényleg? És mi a helyzet a másik emberrel, aki rád tekint ugyanezen szemüveg lencséjén át? Mi van a másikkal, aki számár...