reggeli dicséret

Örök Isten „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” Zsidókhoz írt levél 13. fejezet 8. verse Mai gyorsan változó világunkban a változatlanságot már nem tekintik egyértelműen jó tulajdonságnak, erénynek. Sőt a gyártok és a kereskedők a reklámjaikkal azt sulykolják belénk, hogy csak akkor tartunk lépést a korral, ha az aktuális friss termékükkel lecseréljük a régit, legyen szó mobiltelefonról, számítógépről, autóról, vagy csak mosóporról. Indokként azt harsogják, hogy csak a legújabb fejlesztésű termékek képesek megfelelni a jelen igényeinek és elvárásainak, a régebbiek már ósdiak, idejemúltak és nem kielégítőek. Sokszor ezt az érvelési logikát, ha nem is tudatosan, Istenre, pontosabban Jézus Krisztusra is alkalmazzuk. Problémáink tengerében félve fogalmazzuk meg vajon Jézus tud-e segíteni ma nekünk? Nem volt-e könnyebb a „régieknek”, akik személyesen látták az Urat? Vajon a mai kor problémáit Krisztus megérti-e és képes-e úrrá lenni rajtuk? Ha időt szánnunk élethelyzetünk és p

Istentől jön minden, ami jó „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.” Jakab 1:17 Az életben sokféle dolog történik velünk. Egyeseket jónak, másokat rossznak ítélünk. Általában az örömmel, egészséggel, jó közérzettel, vagy anyagi biztonsággal járó eseményeket jónak, míg ezek ellenkezőit rossznak ítéljük. Amikor megítélésünk szerint jó dolgok történnek velünk, úgy érezzük, Isten velünk van, amikor ennek ellenkezőjét éljük meg, gyakran úgy kiáltunk fel, hogy miért hagyott el bennünket Isten! Biztos, hogy Isten elhagyott bennünket, amikor kellemetlen, nehéz dolgok történnek velünk? A Bibliát olvasva felismerjük Isten végső szándékát, amit így olvashatunk Pál apostol egyik levelében: „Aki [Isten] azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.” (1Timótheus 2:4). Isten végső szándéka az, hogy megismerve Őt örök életet nyerjünk. Vagyis az Úr előtt nem az a l

Mennyei otthonunk „Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.” (Pál első levele a Korinthusiakhoz 2. fejezet 9. vers) A Szentírás egyik legfontosabb tanítása, hogy nemsokára e bűnökkel szennyezett földi körülmények helyett Isten új eget és új földet ajándékoz nekünk. Egy olyan földet, ahol „Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel.1:4) Ám amilyen csodálatos ez az ígéret, legalább annyira titokzatos is. Hiszen ahogy az éden kertjéről sem tudjuk, hogyan is nézett ki pontosan, úgy a mennyországról is csak szegényes sejtésünk lehet. A Szentírásból nem derül ki, lesznek-e ott földrészek, szigetek, milyen színűek lesznek a virágok, milyen és mekkora állatok lesznek ott? Sőt egyáltalán mi emberek, milyenek leszünk külsőleg? Valaki azt mondja; angyallá válunk, szárnyunk lesz, m

Kecsegtető ajánlat ” Mert aki alkotott, az a férjed, akinek Seregek URa a neve, és aki megváltott, az Izráel Szentje, akit az egész föld Istenének hívnak.” (Ésaiás könyve 54,5) Számomra ide kívánkozik az előző igevers is, ami így hangzik: „Ne félj, mert nem vallasz szégyent, ne pironkodj, mert nem ér gyalázat! Ifjúkorod szégyenét is elfelejted, özvegységed gyalázatára nem emlékezel többé.” Külön élés, válás, hétvégi láthatás. Számomra ezek a szavak rettenetesen hangzanak. Már látom is magam előtt ennek az egyre gyakoribb „megoldásnak” az áldozatait. Gyermekek és felnőttek lelki világa szenved maradandó károsodást az említett eseményektől. Mai igénk éppen egy ilyen környezetbe van beágyazva. A feleségnek vaj van a füle mögött - valószínűleg megcsalta férjét. Van miért „szégyenkeznie”, „pironkodnia”. Méltó büntetése a „gyalázat”. A házasság az esetek döntő többségében két olyan ember közötti szeretetalapú szerződés, akik nincsenek szoros rokoni kapcsolatban. A mennyei Férj azonban egy m

Igazság, irgalom, alázat „Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.” Mikeás 6:8 Felháborító igazságtalanságok történtek Isten népe körében, amikor Mikeás által egyértelműen szólt az Úr. Az egész társadalmat áthatotta a képmutatás, a gonoszság, a kizsákmányolás. A gazdagok erőszakoskodnak és elveszik a szegények földjeit. A nép bálványimádó gyakorlatot folytat, és hamis próféták tanításai fertőzik az embereket. A vallási és politikai vezetők gond nélkül elfogadják a megvesztegetést. Ezrével ontják az áldozati állatok vérét, miközben engedetlenek Istennek… Ez így nem mehet tovább! Isten nem kér nagy dolgokat, csak annyit, hogy mindenki tartsa magát a megállapodáshoz, pontosabban a szövetséghez. Mert az úgy nem működik, hogy én felrúgok minden szabályt, de a másik fél maradéktalanul teljesítse a maga részét. Itt Isten nem a cselekedeteket emeli a h

Válasszatok még ma! ” De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! ” Józsué 24:15. Józsué Sikemben szólt utoljára Isten népéhez. A hely történelmi szellemisége megfelelő alapul szolgált a találkozásnak. Itt történt Jahve és Ábrahám közötti szövetségkötés és elkötelezettség megerősítés. Ezen a helyen kap első ízben ígéretet az Úrtól, hogy leszármazottainak adja Kánaán földjét. Ennek emlékére oltárt épített ott az Úrnak. Később Jákób is itt kap egy kritikus esemény után felhívást Jahvétól, amire ő és családja bálványaiktól megszabadulva készültek fel. Izráel idős vezetője nem véletlenül választja ezt a helyet, amelynek két hegyéről csaknem át lehetett látni örökségük egész területét. Még álltak a törvényt megörökítő oszlopok felidézve a honfoglalásban az Úrnak értük