Adakozás és áldás
„Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen azért fogja megáldani Istened, az Úr minden munkádat és minden szerzeményedet.” Mózes 5. könyve 15:10 A „szombatév” lehet, hogy nem sokat mond számunkra, de az ószövetségi Izrael életében ez volt a szociális rendszer egyik alapja. Minden hetedék év, az „elengedés” ideje volt, ami több dolgot is jelentett. Egyrészt a földet pihentetni kellett, nem volt szabad vetni, aratni. Ami „magától” megtermett, azt a szegények kapták meg. Az akkori szociális rendszernek volt még két nagyon jelentős pillére. Az első szabályozás azokat érintette, akik saját népükön belül elszegényedtek, és kölcsönt vettek fel jobb módú honfitársaiktól. Ebben az esetben a fennmaradó adósságot minden hetedik évben egyszerűen el kellett engedni. A másik – ennél tragikusabb – helyzet az volt, amikor az adósság olyan nagy volt, hogy az illető eladta magát rabszolgának a tartozása fejében. Az elengedés erre is vonatkozott, és nemhogy kiszámolták a...