reggeli dicséret

"Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra?  Azonképen ti is, ha érthetõ nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegõbe fogtok beszélni." 1Kor 14,8-9 Egyre erősebb és erősebb a keresztény világban a karizmatikus mozgalom. Lehet mondani, hogy egy olyan felekezetek közi jelenségről van szó, amikor a hitéletben a hangsúly a nyelveken szólás adományára terelődik. Ma ennek az ajándéknak a megnyilvánulása a szemlélődő számára a következő képen jelenik meg: A hívő személy a vallásos elragadtatás érzelmi pillanatában egyszer csak elkezd érthetetlen nyelven beszélni (titkos nyelven imádkozni Istenhez). Mivel ez a jelenség a vágy következtében, de a nyelveken szóló személy számára is meglepő módon, mintegy akaratlanul következik be, az ezt gyakorló egyházak ezt a Szentlélek, vagy más néven Szent Szellem ajándékának tekintik. Pál korában az egyház küldetése, mint ma is, az evangélium hirdetése volt az egész világ...

„Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy ítéltem, mint gyermek.   Miután pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy ismerek majd, ahogy én is megismertettem.” 1.Korintusi levél 13. rész 11-12. vers Egy kisgyermek leggyakoribb kérdése, hogy: ’miért’? Elmondod neki, és újra megkérdi, hogy: ’de miért’? Ekkor még türelmes vagy, megpróbálsz lemenni az ő szintjére – és magyarázol. Na, végre! Most biztosan megértette! Aztán egy fél perc múlva elhangzik újra: ’de miért’? Ahogy növekszünk, egyre több dolgot megértünk, és elkezdünk mosolyogni, hogy is érthettük volna ezt, amikor picik voltunk? Később egyre több és több dolgot megértünk. Odáig fokozható ez, hogy valaki – ismeretéért, tudásáért – Nobel-díjat kap. Nem túl sok van belőlük a világon. Ma reggel azon gondolkodtam, hogy nemsokára a leghíreseb...

„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.” Máté evangéliuma 7:13-14. Egy történet szerint két szerzetes egy csodálatos ígéretet talált egy megsárgult régi pergamenen. E szerint a hegyekben van egy érckapu, amely egy keskeny és nehezen járható ösvényre nyílik. Az út a hegy tetején ér véget, ahol összeér a menny és a föld. Ott van egy ajtó, és aki azon benyit és átlépi küszöbét, találkozhat Istennel. A két szerzetes rendkívül megörült az ígéretnek, hisz minden vágyuk az volt, hogy találkozzanak Istennel. Elhatározták, hogy másnap hajnalban fölkerekednek, elhagyják a kolostorukat és megkeresik ezt a titokzatos ajtót. Az út már a hegyig is hosszú és viszontagságos volt, de újabb erőre kaptak, amikor rátaláltak a sziklák közötti érckapura. Ekkor kezdődtek csak igazán a nehézségek. Saruju...

„Te pedig mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg; Hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.” (Máté evangéliuma 6. fejezet 17-18) Mit jelent böjtölni? Ki hogy szokta? Mi az értelme? „Én nem bírom ki evés nélkül, ezért nem böjtölök.” „Én úgy böjtölök, hogy bizonyos időre lemondok számomra kedves dolgokról. pl. a múlt héten egy nap nem voltam fenn a facebookon.” „Legtöbbször akkor böjtölök, amikor valamilyen nagy feladat előtt állok. Ilyenkor aznap többször is imádkozom és nem eszem.” „Nem gondolom, hogy Isten jobban meghallgat akkor, ha nem eszem egy napig. Imádkozni szoktam, de böjtölni soha.” „Tegnap annyi dolgom volt, hogy még enni is elfelejtettem. Ez böjt?” „A szervezetnek is fontos, hogy megtisztuljon a méreganyagoktól, úgyhogy én rendszeresen szoktam léböjtkúrát csinálni, vagy olyat, hogy csak gyümölcsöt eszem, vagy hogy csak vizet iszom....

Az igazak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása elvész. Példabeszédek 10,28 Igaz a mondás: „Több derűs szülőre és több vidám keresztényre van szükség.” A nevelésnek nem módszerei, hanem mindenekelőtt légköre van. Így a családban folyó nevelés se a „fenyítsem, ne fenyítsem?”, vagy a „hogyan tegyem hívővé?” kérdésekkel foglalkozzon először. Bizalom, szeretet, jóság – ez Isten tevékenykedésének a légköre. A sorrendet – légkör és módszer – nem lehet felcserélni, minden a maga helyén fontos! Ellen G. White: Boldog otthon, 81. o. „Sok családban nagyon hiányzik az egymás iránti szeretet kifejezése. Nem érzelmeskedésre van szükség… Ápoljátok azt a fajta gyengédséget, vonzalmat és szeretetet, amely apró udvariasságokban, a beszédben, valamint gondoskodó figyelmességben nyilvánul meg… A szülők tanulmányozzák gyermekeik szeretete és bizalma megnyerésének legjobb és legsikerese...

„Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet , (...)  tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Máté 28:19-20 Nincs finomabb, mint a frissen sült kenyér illata. Nemrég mi is sütöttünk két és fél éves kisfiammal. Amint ezt megtudta, hozta a kis székét, odatolta a konyhapulthoz, kérte a kötényét és lelkesen mondta: „Én is segítek, Anyuci!” Egy darabig csak nézte, aztán ő is elkérte az edényt és gyúrni kezdte a tésztát. Nagyon aranyos volt, hiszen minden mozdulatomat igyekezett leutánozni, megtanulni. Ahogy őt néztem, amint a tésztát gyúrja, eszembe jutott, hogy valamikor évekkel ezelőtt én is így néztem édesanyám és nagymamáim kezét, ahogy a kenyeret dagasztják, aztán én is kaptam egy kis nyers tésztát, és kipróbálhattam „az ellesett új fogásokat”.  Akkor, ott egy kis tanítvány voltam, aki ezektől a nagyszerű háziasszonyoktól próbáltam ellesni a sütés fortélyait. S talán sok m...

„Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokról, amiket saját szemeddel láttál; ne vesszenek el emlékezetedből egész életedben! Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is.” Mózes ötödik könyve 4:9 Ma reggel nem kell görcsösen felejtened. Nem kell akarnod a "nem emlékszem"-et. Nem kell letagadni és meg nem történté tenni azt, ami nagyon is valós volt. Ma reggel nem kell küzdened az emlékeid ellen. Ma nem kell a gyors továbblépés, a "nem foglalkozom vele". Ma nem kell hazudnod magadnak, és Neki sem. Ma reggel Ő azt kéri, emlékezz, és ne felejts! Ne feledkezz meg az életedről, a múltadról, a magad mögött hagyott történetekről, hanem gondolj rájuk. És ne csak a szépekre. Nem kell a rózsaszín álom, amiben csak a jókra emlékezünk, mert a negatív élményeket igyekszünk minél hamarabb bedobozolni, és fedelüket soha sem kinyitni. Őrizzük ezeket a rekeszeket, mint ahogy Pandora szelencéjét kellett volna, titkokat tartunk magunkban, mag...