reggeli dicséret

Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. János első levele 4. fejezet 7. vers János apostol élete végére újra és újra ugyanazt az üzenetet hangsúlyozta. Szeressétek egymást. Megértette, hogy leginkább a szeretet mutatja meg hitünk valódiságát. Hiába ismerjük jól a Bibliát és beszélünk helyesen Istenről, ha közben nem tudunk szeretettel fordulni az emberekhez. Szeretni valakit nem azt jelenti, hogy mindig egyetértünk vele vagy mindent helyeslünk, amit tesz. A szeretet figyelmet, türelmet, irgalmat és törődést jelent. Képessé tesz arra, hogy ne csupán a másik hibáit lássuk, hanem az embert is. János azt írja, hogy aki szeret, Istentől született és ismeri Istent. A szeretet nem pusztán emberi erőfeszítés, hanem annak jele, hogy Isten munkálkodik bennünk. Ha ő formálja a szívünket, oldódhat a bizalmatlanságunk, gyógyulhatnak a sebeink és képessé válhatunk másokat is elfogadni. Az igazi szeretet oda-vissza hat. Nemcsak...

Boldog ember az, aki nem követi a bűnösök tanácsát, nem jár a vétkesek útján, és nem ül a csúfolódók között. Zsoltárok könyve 1. fejezet 1. vers Ma van a Holdra szállás évfordulója. 1969-ben emberek először léptek a Hold felszínére. Óriási tudományos és technikai teljesítmény volt, amely megmutatta, milyen messzire képes eljutni az emberi tudás, kitartás és összefogás. Mégis érdekes, hogy miközben az ember képes volt eljutni a világűrbe, saját belső világában sokszor ma is eltéved. A technológia fejlődött, de a szorongás, az irányvesztettség, a kapcsolati sérülések és a belső üresség nem tűntek el. A Biblia ezért újra és újra visszavisz egy egyszerű, de nagyon fontos kérdéshez: milyen úton jár az ember? Az első zsoltár nem látványos bűnökkel kezdi, hanem a hatásokkal, amelyek körülvesznek bennünket. Kinek a tanácsát hallgatjuk? Mi formálja a gondolkodásunkat? Kikhez igazodunk? Az ember személyisége lassan alakul. Amit sokáig hallgatunk, nézünk, követünk vagy magunk köré engedünk, az id...

Ne nézd a bort, milyen vörösen csillog, hogyan gyöngyözik a pohárban, milyen simán csúszik le! Végül úgy mar, mint a kígyó, és úgy csíp, mint a vipera. Példabeszédek könyve 23. fejezet 31–32. vers A Példabeszédek könyvének ez a része meglepően mélyen látja az ember működését. Salamon az alkoholról beszél, de fontos meglátni benne azt is, hogyan kezdünk el vonzódni valamihez, ami először megnyugtatónak, kellemesnek vagy ártalmatlannak tűnik, később viszont lassan uralni kezd bennünket. A mai pörgős világban rengeteg feszültséget és szorongást hordozunk, ezért könnyen nyúlunk olyan dolgokhoz, amelyek gyors enyhülést ígérnek. Csakhogy ami pillanatnyilag megnyugtat, nem biztos, hogy valóban gyógyít is. Érdekes, hogy az ige nem a részegségnél kezdi a figyelmeztetést, hanem sokkal korábban. Ott, amikor az ember még csak nézi a bort, csodálja, ahogy gyöngyözik a pohárban. A megkötözöttségek sokszor nem hirtelen kezdődnek, hanem apró, kellemesnek tűnő lépésekben. Valami enyhíti a belső nyomást...

Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. Zsoltárok könyve 34:19 Jézusról azt írja az Újszövetség, hogy "hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében" (Máté 4,23). A kettő szorosan együtt járt: a mennyek országának evangéliuma az volt, hogy van lehetőség a gyógyulásra 'mindenféle betegségből és erőtlenségből.' És hogy mik voltak ezek a betegségek? Volt köztük bénulás, lepra, vakság, vérfolyásos betegség, stb. A betegségek közül általában a fent felsorolt, fizikai problémákat jegyezzük meg. De Jézus számos alkalommal gyógyított lelki eredetű problémákat is, amire az első század emberének gyakran nem volt egyértelmű szava, kifejezése, így hívták ezeket ördöngösségnek, megszállottságnak, bűnös állapotnak... Akár a fizikai, akár a lelki eredetű problémák, gyakran társadalmi kirekesztettséggel is jártak. Jézus pedig, bárkivel is találkozott, azon volt, hogy helyreállítsa az illet...

Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek; moss meg és fehérebb leszek a hónál. Zsoltárok könyve 51:9 A tisztaság fél egészség tartjuk számom magyar közmondások szintjén. Márai Sándor "Egy polgár vallomásai" című művéből tudjuk, hogy a század végi polgárság általában csak akkor fürdött, ha beteg volt vagy ha nősült. Bizonyára mindenki előtt ismeretes, hogy a fürdés és tisztálkodás hiányának köszönhetjük a parfümök és illatszerek létrejöttét. A tisztaság hozzátartozik az egészséges életvitelhez. A lelki egészséghez úgyszintén hozzátartozik  a tisztaság. Miért nem vagyunk tiszták? Mert a vétkeink miatt szennyes lesz lelkünk ruhája. Az 51. Zsoltár és azért lett feljegyezve, mert valaki beszennyezte a lelki ruháját. Valaki megkívánt valakit, aki nem az övé volt. Mi is gyakran kívánunk olyasmit, vagy olyasvalakit, am(k)it nem lenne szabad. Gyakran mi is beszennyeződünk olyan kívánságaink kielégítése miatt, amelyre Isten azt mondta, hogy nem jó. Ha meg is történt régen, vagy nemrégib...

“Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” János harmadik levele 2. vers Hallottam már azt a mondatot elég sokszor, hogy “lélekben veled vagyok”. Ez sokszor csak annyit jelent, hogy nem tudok elmenni valahova, de azért magamat megnyugtatom, hogy valahogy mégis kapcsolódok. Persze van, amikor ténylegesen empátiát jelent, és azt üzeni, hogy részese szeretnék lenni valaminek, de fizikailag nem tudok jelen lenni. Bárhogy is, a lelkem mindig velem tart. Amikor János írja a levelét, Gájuszt megszólítva egy jó kívánsággal kezd. A levél nem hosszú, néhány mondat, de megismerünk belőle három embert. Gájuszt, a vendégszeretőt, a szeretetteljest, Démétrioszt, aki mellett bizonyságot tesznek, és Diotréfészt, aki törtető, rágalmazó. Most Gájusz számunkra a fontos. Egy olyan ember, akiről rosszat nem tudunk. Aki nyugodt, mindenkit elfogad és szeret. Éppen ezért azt mondja János, hogy jó dolga van a lelkének. Az ő...

„ Ha falatodat megosztod az éhezővel, és jól tartod a nincstelent, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény. Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás könyve 58:10-11 Böjtöltünk-e valaha? Miért tettük? A böjtölésnek több oka is lehet. Vannak, akik egészségük megörzése érdekében hetente egy napot böjtölnek: csak vizet, vagy esetleg gyümölcsöt fogyasztanak. Mások a vallás által előírt böjt hívei. Ilyen a húsvét előtti nagypénteki böjt, amikor a hús fogyasztásától tartózkodnak a vallási közösség tagjai . Sokan olyankor böjtölnek, ha valamilyen éltebevágó döntésben szeretnének Istentől útmutatást kérni. Arra gondolnak, ha nem esznek semmit, megsanyargatják testüket és ezáltal Isten figyelmét jobban kiérdemlik. Ézsaiás által Isten más irányba tereli a böjt fogalmát. A fejezet elején...

"Vajha figyelmeztél volna parancsolataimra! olyan volna békességed, mint a folyóvíz, és igazságod, mint a tenger habjai;" Ézsaiás 48:18 Sétálok a parton kagylóhéjakat gyûjtve és közben a tenger zúgását hallgatom. Kevés olyan zaj van, mint ez, ami ennyire le tudja csendesíteni a lelkem. Elgondolkodom azon, hogyan keletkezik e végtelen ismétlõdès. Lassan, számunkra észrevétlenül forog a Föld. A hold, a kegközelebbi égitest tömegvonzása hatással van az óriási víztömegre. A nappal és az éjszaka, valamint az éghajlati változások miatt is a hideg levegõ a meleg levegõ felé igyekszik ès én érzem, hogy fúj a szél, mozdítja a hullámokat a làbam alatt, ahogy belelépek. A sodrás mozdít mindent, ami a fenéken pihent; törött csigaházat, elhagyott rákpáncélt, kavicsokat, a korallok kisebb-nagyobb törmelékét, apró állatokat, halat, medúzát és persze homokot, nagyon sok homokot. A hullámok nem egyenletesek, nem egyformák. Az egyik magasabb, a màsik alacsonyabb. Emez erõsebb, s...

"Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek. " János harmadik levele 1:2 Várjunk csak! Honnan tudja János, hogy jó dolga van a lelkemnek, amikor én éppen sírni szeretnék? A sok megoldatlan probléma, a kérdéseim, az eddig válasz nélküli imák, a bizonytalanság, a bánkódás a helyrehozhatatlan hibák miatt gondoskodnak róla, hogy ne legyen jó dolga a lelkemnek.  Mi van, ha én nem szeretnék testileg olyan egészséges lenni, mint amilyen most a lelkem állapota? Bár sajnos/szerencsére - mindenki válogassa ki, hogy melyik - ez a kérés általában teljesül és pont olyan testi egészségnek örvendünk, mint amennyire kiegyensúlyozottak vagyunk lelkileg.  A nyakasnak valószínűleg a nyaka fájdul meg. Aki nem tud megemészteni valamit, annak a gyomra fáj. Aki hosszú ideig rágódik valamin, szintén valamilyen emésztőszervi megbetegedése alakul ki. Aki epés megjegyzéseket tesz, több, mint valószín...

„Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.” 1Kor 3,10-14 Ismeritek azt a mesét, amikor Mekk mester házat épített? Nem fogom elfelejteni soha azt a kacagtató történetet. Először a tetővel kezdte, amit a háziaknak kellett tartani addig, míg aláfalazott. De az alapról teljesen elfeledkezett. Össze is dőlt a ház mielőtt elkészült volna és a kontár megint csak káposzta nélkül maradt. Sokan voltunk, vagyunk úgy az életfilozófiánkkal, mint Mekk mester a...

„Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket!” Ésa 35,3-4 Már folyt az edzés, amikor beléptem az edzőterembe. A sok fehér ruhás szó nélkül futott körbe-körbe a tornateremben, csak néhányan – mint én is – voltak melegítőben. Rövid, tömör vezényszó hallatszott, mire mindannyian a földre vetették magukat és mindkét öklük első két bütykére támaszkodva elkezdték nyomni a fekvőtámaszokat a következő parancsig, aztán futás tovább. Ő középen állt. Valódi karate ruha volt rajta, nem lepedőből vart, mint többeknek. Az öve is valódi volt, igazi vizsgán szerezte. A haja sportosan rövidre nyírt, a válla megfelelően széles, a testalkata pedig igen izmos és ruganyos volt. Szigorú szemeivel pont rám nézett. „Ötven.” – intett, majd újból a többiek felé fordult és folytatta az edzésüket. Én pedig hasra vetettem magam és az egyre jobb...

„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” Példabeszédek 17,22 Egyszer, egy kórházi szobában, két beteg került egymás mellé. Aki régebben feküdt már a kórteremben, az ablak melletti ágyat foglalta el, míg az új beteg az ajtó mellé került. Ez utóbbit a műtét utáni gyógyulás és az azzal járó fájdalom eléggé megviselte. Egész nap alig mozdult meg, ritkán szólt, de akkor is inkább panaszkodott vagy jajgatott, morgott. Semmi sem volt jó neki. A reggeli tea elhűlt, az ebédre felszolgált leves túl forró volt, a vacsora meg ehetetlen. Társa tudta, hogy igazából saját tehetetlensége bántja. Ezért minden nap kinézett az ablakon és a kinti történetekkel szórakoztatta őt. Reggel a játékos madarakról beszélt neki, a napsugárról, ahogy átragyog a felhőkön. Délben a járókelő emberek kerültek sorra. A vidám orvostanhallgató és udvarlója, a sebész szakorvos, aki vörös rózsával sietett felé. De szívesen beszélt a kedves fánkos asszonyról, aki vidáman tömte meg ...