reggeli dicséret

Róma 1,16 „Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.” "Korinthusi tartózkodása alatt Pál időt szakított magának arra is, hogy figyelmét új és nagyobb munkaterületekre irányítsa. Gondolatban különösen sokat foglalkozott Rómába tervezett utazásával… Hogy munkássága útját előkészítse a római testvérek között - akik közül még nem mindenkit ismert -, előbb levelet intézett hozzájuk… Pál a rómabeliekhez intézett levelében leszögezte az Evangélium nagy alapelveit. Állást foglalt azokban a kérdésekben, melyek a zsidó és a pogány gyülekezeteket foglalkoztatták, és kimutatta, hogy azok a remények és ígéretek, melyeket egykor Isten különösen a zsidóknak adott, most már a pogányoknak is szólnak… mily kevéssé láthatta akkor, hogy szavainak milyen messzemenő hatásuk lesz! Azóta, az összes korszakokon át, mint hatalmas tűzoszlop jelezte az élethez vezető utat a megtérő bűnös számára… Mint a zátonyr

„Ha egymást le nem igázzátok, ha másokra ujjal nem mutogatsz, ha beszéddel sem támadsz senkire, ha odaadod az éhezőnek, amit saját lelked kíván, hogy a nyomorultak lelkét tápláld vele, akkor felragyog világosságod a sötétben is, még a homály is úgy ragyog, mint a déli verőfény. Akkor az Örökkévaló vezérel téged szüntelen, még kietlen száraz földön is mindennel ellát. Csontjaidat megerősíti, s olyan leszel, mint a jól öntözött viruló kert, mint a forrásvíz, mely el nem apad.”  Ézsaiás 58:9-11 (Egyszerű fordítás) Ma reggel tényleg kihúzhatod magadat: te aztán nem igázol le senkit, nem mutogatsz gúnyosan másokra, senkit nem támadsz szavaiddal, sőt még egy-egy koldusnak is szoktál adni pár százast. De ha mélyen belegondolsz, mégsem érzed úgy, mintha egy megöntözött kert lennél. Nem érzed, hogy az Örökkévaló vezet szünet nélkül, meg hogy fizikailag is annyira jó karban lennél, „erős csontozattal”. Hát akkor mi a baj? Nem gondolnám, hogy a hiba Istennél lenne, sokkal inkább a

" Szeretteim, miközben minden igyekezetemmel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott." Júdás levelének 3. verse Tizenéves koromban részt vettem egy lovagló táborban. Az utolsó este egy jó hangulatú tábortűz körül zajlott. A lemenő nappal mögöttünk, a ropogó tűzzel előttünk egy emlékezetes beszélgetésben vettem részt a táborvezető feleségével. A fiatal asszony elmesélte, milyen nagy csapás volt számára, mikor néhány évvel az előtt egy szerencsétlen balesetből kifolyólag elvesztette öccsét. Nem értette, hogy történhetett ez, hiszen testvére becsületes, segítőkész, jó ember volt. Miért sújtotta igazságtalanul pont őt Isten. Végül – mesélte az asszony – a papja nyújtott neki vigaszt: „Istennek éppen a jó emberekre van szüksége ott fönn a mennyben. Ő azért ragadta el az öcsédet – taglalta a plébános –, mert meg akarta jutalmazni becsülete

„Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel: Jó lelkiismeretetek lévén; hogy amiben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket.” (Péter első levele 3. fejezet 15-16. vers)   Biztos tapasztaltad már, hogy viselkedésednek sokkal nagyobb hatása van másokra a kimondott szavaknál. Ezért is érdemes E.G.White írásán keresztül elgondolkodni lényünk környezetünkre gyakorolt hatásáról, melynél nincs meggyőzőbb felelet a bennünk lévő reménységről . „Minden embert a reá jellemző légkör vesz körül. Ezt a légkört megtöltheti a hit és a bátorság éltető ereje, és balzsamossá teheti a szeretet jó illata. De lehet terhes és fagyos is az elégedetlenség és önzés mélabújától, és mérgezett valamilyen halálos bűn szennyétől. A bennünket körülvevő légkör - tudatosan vagy öntudatlanul kihat mi

„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” Pál első levele Timóteushoz 1 fejezet 15-16. verese Pál szavai igazán megnyugtatóan hatnak rám! Teljesen el kell fogadni azt, hogy Krisztus azért jött a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse. Mondhatjuk nagy általánosságban, hogy az emberek nem szeretik, ha bűnösnek titulálják őket, de legyünk ennél sokkal őszintébbek, én sem szeretem, ha azt mondják rám, bűnös vagyok. Ez részemről egy egészséges önkritika. Nem kell azonosulni ezzel a gondolattal, de talán jó volna, ha végig gondolnánk. Amikor bűnről beszélünk, akkor szeretjük kihangsúlyozni mások bűnét, és a sorrendet felállítani. Ki hol áll a bűnösség ranglistáján. Különbséget teszünk rossz és még rossz

"Szeressétek az URat, ti hívei mind! Az állhatatosokat megtartja az ÚR, de kamatostul megfizet a gőgösöknek.  Legyetek erősek és bátor szívűek mind, akik az ÚRban reménykedtek!" Zsoltárok könyve 31:24-25 Szeressétek az Urat - mert megteremtett, - mert még meg sem teremtett, már készen állt az a terv, amelyben lefektette, hogy a bűnös ember ne maradjon örökké a bűneiben, hanem legyen lehetősége az örök éltre - mégis - mert Önmagát ajánlotta fel áldozatul az emberiség bűnéért, - mert nem csak megígérte, hogy jön, hanem itt járt, élt, meghalt, feltámadt és visszament a mennybe, - mert nemsokára újra eljön, hogy Magához vegye azokat, akik szeretik Őt és  engedelmeskednek Neki, - mert lakásul alkotta ezt a Földet nekünk, - mert még az özönvíz és hatezer éves bűntörténet nyomai ellenére a Földön még mindig találhatók csodaszép helyek, - mert hatalmas életerővel ajándékozta meg az embert, - mert meghallgatja a szívből mondott imádságokat, - mert megi