reggeli dicséret

”Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, hanem megsanyargatom és engedelmessé teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.” Pál első levele a korintusiakhoz 9:24-27 Én személy szerint nem szeretek futni, de ismerek olyat aki igen. Egy alkalommal egy barátom elment egy maratonra. Nagyon sokat készült. A táv még harmadát sem érte el, mikor a cipője sarka kiszakadt a helyéről. Döntés előtt állt. Megáll és feladja, vagy folytatja rossz cipővel. Ő ez utóbbit választotta. Meg is lett a böjtje, de lefutotta a maratont. Valahogy így képzelem el amiről Pál ír. Egy maratonon veszel részt. Egy küzdelem, amir

"A szegények kívánságát meghallgatod, oh, Uram! Megerősíted szívüket, füleiddel figyelmezel..." Zsoltárok 10:17 Gazdag vagyok. Van ételem, a múlt héten még édességre is jutott. Szegény vagyok. A múlt héten senkit sem segítettem hozzá egy adag meleg ételhez. Gazdag vagyok. Van autóm, sőt a múlt héten még ki is fényesítettem. Szegény vagyok. A múlt héten senkit sem vittem el bevásárolni, senkit sem vittem orvoshoz a kocsimmal. Gazdag vagyok. Van hol lakjam, benne fűtés, kellemes meleg. Szegény vagyok. A múlt héten senkit sem melegítettem fel, hogy ujjai ne legyenek fagyosak. Gazdag vagyok. Vannak szeretteim, családom, van szeretetem. Szegény vagyok. A múlt héten nem szerettem egyetlen ellenségemet sem. Gazdag vagyok. Van reményem, amivel még a halál völgyében sem keseredek el. Szegény vagyok. A múlt héten nem adtam reményt egyetlen reménytelennek sem. Gazdag vagyok. Van hitem, amivel COVID tombolása közepette is belekapaszkodom az Istenbe. Szegény vagyok. A múlt héten nem adtam

"Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek." János evangéliuma 8:36 Szereted a kólát? Én szeretem... de miért? Slavoj Žižek, a kortárs, szlovén anti-kapitalista filozófus szerint a vágyaink hátterén sokkal több van, mint csupán a tárgy maga. Autót sem azért veszünk csupán, hogy a gyereket óvodába szállítsuk, hiszen arra a legolcsóbb "tragacs" is elég volna. Mégis emberek milliói cserélik le a járműveiket, mikor alkalmuk adódik, mert az árucikk többet ígér, mint amit ad: az autó szabadságot, a drogok kikapcsolódást, az alkohol társadalmi kapcsolatokat, a pornográfia intimitást, a kóla pedig azt, hogy oltja a szomjadat és még az íze is jó. Hogy mit kapunk tőlük? Az már egy teljesen más kérdés, nem? Hiszen erről szólnak a reklámok is. Álcsaládok ígérnek ál-megelégedést és mosolyogva keltik fel a vágyainkat. Egy új TV, és boldogabb leszel! Ha felveszed ezt a hitelt, megszűnnek a pénzügyi problémáid! A legtalálóbb a fájdalomcsillapító reklámja. A fájda

  „ Dávid azonban sikerrel járt el minden útjában, mert az Úr vele volt .(KNB)"   ( Sámuel első könyve 18. fejezet 14 . vers ) Szeretnél jó eredményeket elérni az iskolában, vagy feljebb lépni a ranglétrán a munkahelyeden? Szeretnél anyagi biztonságot és gondtalan, kényelmes életet élni? Szeretnél sikeres lenni? Akkor ne olvasd tovább e mai gondolatsort! Mert az a siker, amiről a Biblia beszél, több mint a holt tárgyak felhalmozása, mint múló hírnév építése, mint embertársaink leigázása. A siker az, amikor felhagysz a bujkálással és engeded, hogy rád találjon az Isten. A siker az, amikor rá bízod az életed és hagyod, hogy formáljon, miközben átvezet a halál árnyékának völgyén. A siker az, amikor feltétel nélkül megteszed, amit kér tőled, még akkor is, ha károd származik az engedelmességből.   Dávid élete akkor volt sikeres, amikor ilyen harcokban volt része. Amikor megküzdött Góliáttal és a filiszteusok tízezreivel, amikor Saul igaztalanul üldözte. Ám ő ezek ellené

„Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” Pál első levele a korinthusiakhoz 10.fejezet 31.vers „ Mindenkit, akit rólam neveztek el, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.” ( Ézsa.43:7 ) Summázva: mi emberek, Isten dicsőségére lettünk teremtve. De mit jelent az, hogy Isten dicsősége? Had meséljek el egy rövid történetet… Élt egyszer egy öreg fazekasmester. Csodálatos edényeket alkotott. A világ minden tájáról eljöttek hozzá az emberek, fiatalok és idősek, elöljárók és egyszerű emberek, hogy megcsodálják a mester munkáit. A bácsika nagyon boldog volt az őt körülvevő szeretet miatt, hiszen azon felül, hogy a csodájára jártak a munkáinak, néhányan támogatói is voltak és segédkeztek abban, hogy minden anyagot, amely a munkájához szükséges könnyedén betudjon szerezni. Egyik nap végén leült a kandalló elé és pihengetett. Csukott szemei előtt a képzeletében megjelent egy edény, amely sokkal különlegesebb volt, mint edd

  "Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az ÚR szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!" Sámuel első könyve 15. fejezet 22. vers Ki dönti el azt, hogy kell hinni Istenben és hogyan kell gyakorolni a hitet? Ezekre a kérdésekre a természetes válasz az, hogy én magam. Egyfajta értelemben ez teljesen igaz is. Egyedül kell megállnom Isten előtt. A hit az személyes dolog, mert Istenhez is elsősorban a magam módján, saját tapasztalataimon keresztül kapcsolódom. Mindez mégsem jelenti azt, hogy mindenki higgyen csak úgy, ahogy akar. A hitnek van egy Isten oldaláról támasztott feltétele, és ha az nem teljesül, akkor hiábavalóvá válik a saját hitem. Ez a feltétel pedig az engedelmesség. Történetünk az egyik legjobb példát ragadja meg, Izráel első királyának, Saulnak a történetét. Saulnak volt személyes kapcsolata Istennel. - Több alkalommal látták őt még a próféták között is, akik besz

„Akkor Mánóah így imádkozott az Úrhoz: Kérlek, Uram! Istennek az az embere, akit küldtél, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg bennünket, hogy mit cselekedjünk a gyermekkel, ha majd megszületik.” Bírák könyve 13. fejezet 8. vers Az én nagyszüleim még használták ezt a kifejezést: staférung. Egyfajta hozományt jelent, amit a lány családja adott gyermeküknek házasságkötésére. Általában viselőruhák, párnák, lepedők, szalmazsák, derékalj, kendők, abroszok, törülközők alkották ezt a csomagot, de hozzátartozhattak a lakás felszereléséhez szolgáló használati tárgyak: cserépedények, a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok is. A kelengye sok helyen a fiatal pár részére szinte életre szóló ellátást biztosított. (http://vilmahaz.hu/2017/06/14/a-staferungrol/) A fenti igét elolvasva én erre a szóra asszociáltam. Mert ahogyan kaptak akkor a fiatalok egy kézzelfogható csomagot közös életük megkezdéséhez, ugyanúgy kaptak, és kapunk mind a mai napig egy másik batyut is, egy láthatat