reggeli dicséret

"Így kellett beteljesednie annak az igének, amelyet mondott: "Azok közül, akiket nekem adtál, nem hagytam elveszni senkit." János 18,9 Az, amire gondolsz a legnehezebb pillanatodban megmutatja ki vagy valójában. Az, amit teszel jellemedről beszél és meghatározza sorsodat. Az evangélium tanúbizonysága szerint Jézus Krisztus élete talán legnehezebb órájában nem magára gondolt, nem volt önző. Gecsemáné kertjébe katonák érkeztek Júdás, az áruló tanítvány vezetésével. Sokkal többen voltak, mint Jézus és követői. A főpapok bebiztosították magukat, egy egész sereget küldtek egy népszerű vezér ellen, aki szinte egyedül volt. Ezért jöttek éjjel, mert tudták, a názáreti teljesen kiszolgáltatott lesz. Amikor közel értek Júdást előre küldték, hogy megmutassa kit kell elfogniuk. Amikor az áruló előre lépett ők már a kardjuk markolatát fogták, készek voltak a csatára. A kertben levő maroknyi embercsoportnak nincs semmi esélye. Ami ezután történik az megdöbbentő: Jézus s

"Az Úr meg tudja szabadítani a kegyeseket a kísértésekből..." 2Péter 2:9. Isten KÉPES feloldozni mindenkit, aki bizalmát teljesen Belé veti a… mitől? A kísértésektől. Mi a kísértés? Mit jelent a szótár szerint? Kísértés: Valaki meggyőződésének megingatására tett kísérlet . Sosem Isten kísért, hanem Sátán. -           Gyújts rá! Igyál egy pohárkával! Csak most az egyszer! Tedd meg azt a tétet a lóversenyen, szerencsejátékon, most tuti nyerésre állsz! Ne aggódj amiatt, hogy otthon nincs pénze a családodnak, 100%, hogy most ötösöd lesz a lottón! Hívd el nyugodtan a titkárnődet, senki nem tudja meg! Mindenkit – ott, ahol tud – úgy, ahogy engedi – akkor, amikor nem is gondolná – megkísért a Sátán. Ő minden ember számára külön – testre szabott – tervet készít, hogy elbuktassa. Azonban ne keseredj el, mert Isten is minden ember számára egy külön tervet készített, hogy megmentse, üdvözítse. Nem vagy egyedül. Isten a Te oldaladon áll. És ha már beleestél, ha megbotlo

"Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!" 90. zsoltár 12. verse Egyik reggel telefonhívást kapsz, melyben közlik veled, hogy egy játékba szeretnének hívni. A játék lényege, hogy ezentúl minden nap kapsz 86.400 Ft-ot, amit még azon a napon el kell költened. Félretenni, tartalékolni, vagy a következő napra átvinni a pénzből semmit nem lehet. Ha az egyik nap nem költötted el a teljes összeget, akkor a megmaradt részt haladéktalanul vissza kell fizetni (ebből adódik, hogy hitelre, lakástörlesztésre, részletfizetésre, életbiztosításra, vagy nyugdíj-előtakarékosságra az összeg nem fordítható). A játék addig tart, amíg a cég jónak látja, az összeg utalását bármikor zárolhatja. Mesésen hangzik, igaz? Mire költenéd azt a sok pénzt? Ekkora napi bevétellel úgy élhetsz minden nap, mint egy király. Először is fölmondhatnál a stresszes munkahelyeden, ahol eddig a havi minimálbért kaptad. Beköltözhetnél egy szállodába, bérelt Mercédesszel furikázhatnál, meg

„ Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő. ” (Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 3. vers) Amikor a középiskolában jobban belemerültünk történelemből az ősrobbanás, és a törzsfejlődés tárgyalásába, irodalomból pedig a Biblia taglalásába, akkor gondolkodtam el igazán azon, hogy mi az igazság az eredetünket illetően: Teremtés vagy evolúció, esetleg a kettő sajátos elegye? Ez a kérdés aztán annyira zavart, hogy bár csak papíron voltunk vallásosak, és sosem beszélgettünk ilyen dolgokról, mégis megkérdeztem otthon, hogy miként van ez az egész. Szüleim részéről diplomatikus választ kaptam: Ha történelemből kérdezik, akkor: Evolúció, ha irodalomból, akkor: Teremtés. Mondanom sem kell, én nem értem be ennyivel. Elkezdtem mindenféle könyvet olvasni a témában, és érdekes mód – van aki szerint véletlenül, szerintem az isteni gondviselés miatt – épp ekkortájt értesültem egy bibliai előadássorozatról, ahol az

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. Péter második levele 3. fejezet 9. verse Nem tudom, ki hogy van vele, de én magam részéről kifejezetten utálok várni. (már elnézést, hogy nem voltam elég szofisztikált) Amikor a főiskolára jártam, minden reggel megvártam egy csoporttársamat, akivel együtt léptük át az iskola kapuját. Sokszor egészen hosszú ideig várakoztatott. Nem egyszer előfordult, hogy több mint harminc percen keresztül várakoztam. Egy hideg reggelen is eljátszotta velem ezt, de én nem tettem semmit, csak vártam.  (biztos feltesszük magunkban a kérdést: „akkor minek vártad?”) Amikor első éves voltam, jobb szerettem az egyetem mellé járni csocsózni, ezért a legtöbb információ hozzám el sem jutott. Viszont ez a csoport társam mindent tudott. Mit mikor hogyan kell leadni és kinek. Ő volt úgymond a személyi asszisztensem. Fizetni nem tudtam voln

“De ki az, aki bántalmaz titeket, ha buzgón igyekeztek a jóra? De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok, a fenyegetéstüktől pedig ne ilyedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.” Péter első levele 3:15 Jóannész Khrüszosztomosz görög egyházatyáról jegyeztek fel egy történetet, mely mindannyiunk tanulságául szolgálhat.  Egy alkalommal az uralkodó elé állították, aki a következőket mondta neki:  - Ha kitartasz amellett, hogy keresztény legyél, száműzlek atyád földjéről. Khrüszosztomosz határozottan válaszolt: -  Felség, az egész világ az én Atyám földje, nem tud engem száműzni. - Akkor elveszem minden vagyonodat! - folytatta az uralkodó. -  Ezt sem teheti, - mondta meggyőződéssel az egyházatya, mert az én kincseim a mennyben vannak. Az uralkodó sem hagyta magát, tovább folytatt

„Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.” Ezékiel könyve 34:16 Mindig van valamilyen kifogás. Túl fáradt vagy, ezért nincs rá időd. Vagy túl kipihent, és vár a megannyi elintézni-, élni-, tenni-, lennivaló. Túl szerencsétlen vagy, ezért biztosan neki sincs rád szüksége. Vagy épp az ellenkezője, túl sikeres vagy, megy ez neked egyedül is, neked nincs szükséged Rá. Szegény vagy gazdag, fiatal vagy idős, tapasztalt vagy zöldfülű. És a sor sosem ér véget. Mindig akad egy-egy kifogás, hogy miért ne keresd az Ő társaságát. Mert az emberi kapcsolatainkból is olyan könnyen húzzuk ki magunkat. Fáradtak vagyuk és leterheltek, családunk van vagy éppen egyedülállóan küzdünk az élet kihívásaival. Megvannak a magunk "jó tulajdonságai", és ennél kétszer több van a másiknak... És ugyanilyennek hisszük a dolgokat akkor is, amikor Istenre terelődik a szó.