reggeli dicséret

"Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek..." János 15,5 "Szükségünk van arra, hogy az isteni Lélek adományáért imádkozzunk, aki gyógyír bűntől sebzett szívünkre. A kinyilatkoztatás felszíni igazságait - melyek világosak és könnyen érthetőek - sokan elfogadják, gondolván, hogy ez minden, ami szükséges; de a Szentlélek, aki az elmében munkálkodik, komoly vágyat ébreszt a tévedésektől mentes igazság után. Aki valóban vágyik arra, hogy megtudja, mi az igazság, nem részesül elutasításban; mert a szorgalmas kereső jutalma a drága igazság. Szükséges éreznünk Isten kegyelmének átalakító hatalmát, és sürgetek mindenkit, aki eddig bezárta ajtaját Isten Lelke előtt, hogy nyissa meg azt, és kérje komolyan, hogy "Maradj bennem!" Miért nem borulunk le az isteni kegyelem trónja előtt azért imádkozva, hogy Isten Lelke töltessék ki ránk, ahogy az a tanítván

„Isten azt felelte Salamonnak: Mivel ez volt a szívedben, és nem kértél tőlem gazdagságot, kincset és dicsőséget, nem kérted gyűlölőid lelkét, és hosszú életet sem kértél magadnak, hanem bölcsességet és tudományt, hogy kormányozhasd népemet, mely fölött királlyá tettelek, megadom neked a bölcsességet és a tudományt, sőt olyan gazdagságot, kincset és dicsőséget is adok neked, amelyhez fogható nem volt az előtted való, és nem lesz az utánad való királyoknak sem. ” 2Krónika 1:11-12   A mesebeli szegény embernek az aranyhal megígérte, hogy három kívánságát teljesíti, ha visszadobja a vízbe. Az öreg eljátszotta a lehetőséget. Talán te is álltál már választás előtt, és mérlegeltél. Mi az előnyösebb, mi az, ami kevésbé éri meg. Néha jól, néha rosszul döntöttél. Salamon előtt is ott állt egy fantasztikus lehetőség. Kérhet, amit csak akar, ráadásul egy olyan személytől, aki tényleg képes minden kívánságát teljesíteni. A király gondolkodott. Mit is kérhetnék? Békét az országomra? Jó el

"Efraimnak nem lesz köze többé a bálványokhoz. Én majd meghallgatom, és törődöm vele. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus, tőlem kapod majd a gyümölcseidet!" Hóseás próféta könyve 14:9 Egy kedves barátom mesélt nekem gyerekkorából egy történetet. Falusi kissrác volt, mikor egyszer családjával Budapestre látogatott. Egy ismerőse vezette őket, és mutatta be a főváros nevezetességeit. A fiú ámulva haladt a még sosem látott hatalmas épületek között, és közben csak úgy itta az idegenvezető szavait. Mikor aztán a pesti oldal Duna partjára értek, éppen a Gellért heggyel átellenben, a bácsi a Szabadság szobor felé mutatva a következőket mondta a fiúnak: – Figyelj csak, mert az egy különleges szobor. – Majd egy kis hatásszünetet tartva folytatta: - Ha ugyanis a szobor meghallja a déli harangszót, akkor meghajol. Sok csodát látott már a fiú Pesten, de ez mindegyiket túlszárnyalta. „Ilyen is van?” – gondolta magában – „Fantasztikus hely ez a Budapest! Vajon hogyan működhet

„Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának.” (Péter második levele 1. fejezet 16. vers) Mikor Péter papírra veti e sorokat érzi nemsokára visszaadja életét Teremtőjének. „tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, amiképpen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem.” (14.vers) S még élete utolsó napjaiban is azon igyekszik a kapernaumi emberhalász, hogy bátorítsa az üldözött keresztény közösséget. Figyelmüket arra az áldott reménységre, Jézusra, életére, halálára és visszajövetelére irányítja, melyből erőt meríthetnek a „halál árnyékának völgyében”. S milyen érdekes, hogy a Jézussal átélt sok tapasztalat közül nem valamelyik gyógyításról, vagy csodáról beszél, hanem a Tábor hegyen történtekről, amikor betekinthettek a mennybe. „Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata

„Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap. Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” Péter apostol második levele 3. fejezet 8-9.verse Egy alkalommal előadást tartottam Jézus eljövetelével kapcsolatban. Ez most igen aktuális téma, hogy az adventről beszéljünk. A valódi adventről, nem arról, amit a vásárokban meg lehet találni. Ahogy beszélgettünk az előadás egy pontján megkérdeztem a hallgatóságot, hogy akarnak-e találkozni Jézussal. A válasz mondhatni egyértelmű volt: természetesen! A következő kérdés adta magát. -Ha találkoznál vele, mi lenne az első mondat, amit mondanál Neki? Erre a felelet: szóhoz sem jutnék. Gyermekkoromban volt egy füzet, amibe azokat a kérdéseket gyűjtöttem, amiket szándékoztam feltenni Krisztusnak, amikor majd

“Jó az Úr, menedék a szorongattatás idején, és ő ismeri a benne bízókat.” Náhum könyve 1:7 (ÚRK) Nemrégen beszédbe elegyedtem egy zöldségárussal a piacon. Egy-két mondatváltás után határozottan tudtomra adta, hogy ő nem hisz Istenben, s még mielőtt megkérdeztem volna, miért, már mondta is, hogy ő nem hisz egy olyan Istenben, aki engedte meghalni a lányát 43 évesen rákban, és unokáit anya nélkül hagyta. “Az Isten nem kegyetlen, az Isten jó - montam, ő nem akarta lánya halálát, ő csak jót ad nekünk. A nehézségek, a halál nem tőle jönnek, hanem a másik oldalról, a gonosztól, az ördögtől. És sajnos mi választottuk ezt.” A nehézségek, a szorongattatások probára teszik hitünket. Ha Isten jó, mondhatjuk magunkban, akkor miért engedi meg, hogy szenvedjünk, hogy betegségek kínozzanak, hogy meghaljanak szeretteink?  Az Isten jóságának legnagyszerűbb kinyitlatkoztatása Jézus születése, élete, halála, és feltámadása volt. Ő valóban jóságos hozzánk, mert annak ellenére, hogy a b