Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október 30, 2022

A kezed is járjon, ne csak a szád!

Kép
“Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat.” Prédikátorok könyve 11:4 Ha csak a problémákkal foglalkozunk, kifogásokat keresünk, nem érünk el semmit. Ha csak ellenségeket gyártunk, saját magunk, vagy mások hibáira összpontosítunk, a munka nem halad. Sajnos én hajlamos vagyok erre. Egy alkalommal a Sziget fesztiválon egy elsősegély tréningen az oktató a következőket mondta arra a kérdésre, hogy mi van ha rosszul csináljuk az újraélesztést: “Bármi amit teszel, növeli annak a földön fekvő egyénnek az esélyét. Halottabb már nem lesz, a törött borda meg begyógyul.” Csak az hibázik, aki tesz valamit, de csak az érhet is el eredményeket. Ha csak a körülményeket vizsgálod, a hibákat, vagy azoknak lehetőségét keresed, akkor a munka megáll. Persze tervre szükség van, de ahogy szüleink mondták sokszor: “A kezed is járjon, ne csak a szád!” Amikor egy feladat előtt állsz, és mint egy hatalmas szikla emelkedik eléd, az hogy nézed még nem fogja elgördíteni az

Szabadítás

Kép
  “Nem mondja többé Sion lakója, hogy beteg, az ott lakó nép bűnei bocsánatot nyernek.” Ézsaiás könyve 33. fejezet 24. vers A sarkon befordulva megakadt a szemem a kolduson. Szánalmas látványt nyújtott. A porban ült, kezét könyörgően kulcsolta össze az arra járó emberek felé. Olyan régóta volt már ott, hogy akár útjelzőnek is jó lett volna. “A vak koldus után fordulj be jobbra a második utcán, és megtalálod a zsinagógát.” A férfi ugyanis nem látott. Vakon született az istentelen nyomorult. –Milyen bűnös, elvetemült családból származhat, hogy így elbánt vele az Isten!–gondoltam.—Biztosan ő maga is istenkáromló, különben nem lenne ebben a helyzetben. Épp köpni akartam, ezzel is jelezve, hogy én bűneikkel együtt elutasítom az efféle Isten ellen lázadókat, de megtorpantam. Az előttem haladó Mester ugyanis megállt, és érdeklődő tekintettel a koldusra nézett. Elmerengtem. Biztosan ő is arra gondol, amire én. Most fogja kimondani felette a jól megérdemelt ítéletet. Buzgóságomban, nyálamat vis

Egyetértés az Úrban

Kép
"Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel!" Pál levele a filippiekhez 4:4-5 Nincs rosszabb, mint egy elmérgesedett munkahelyi kapcsolat. Vagy várj, de mégis van! Egy elmérgesedett gyülekezeti, vagy családi kapcsolat még annál is rosszabb. Hiszen azokkal haragban lenni, akikkel máskülönben együtt kellene ünnepelned, örülnöd, egymást kellene támogatnotok, maga a pokol. Evódia és Szüntükhé a filippi gyülekezet két tagja pont ebben a helyzetben szenvedett. ( 4:2 ) Pál úgy írja le őket, mint akik "együtt küzdöttek" vele az evangéliumért, ( 4:3 ) tűzben edzett bajtársak, és mégis, valami nézeteltérés következtében úgy tűnik, testvérekből keserű ellenségekké váltak. Pál itt következő gondolatait ( 4:4-5 ) gyakran idézzük amolyan univerzális jótanácsként, pedig a valóság az, hogy ez a rövid gondolat többet árul el a keresztény konfliktuskezelésről, mint bármi másról. A tanács ( "Örüljetek az

Jézus kérése

Kép
  „Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.”   ( János evangéliuma 17. fejezet 24. vers ) Az Olajfák hegyének tövében, az Aranykapuval szemben, a Minden népek temploma szomszédságában ma csupán pár tucat olajfa őrzi a Getsemáne-kertben történtek emlékét. Júdás árulása, Jézus elfogatásának pillanatai és az ezt megelőző közbenjárói könyörgés. Valahányszor itt járok, a következő érzések törnek fel bennem: Csodálat – azért, ahogy Krisztus tudva, hogy mi vár rá, hogy megkínozzák és megölik, mégsem menekült el, hanem azt mondta: mindazáltal a te akaratod legyen meg Atyám! Bűnbánat – azért, mert a tanítványokhoz hasonlóan én is sokszor ugyanúgy alszom, mikor imádkozni kéne; vagdalkozom, ahelyett, hogy Rá hagyatkoznék; elfutok a feladatok elől; letagadom, hogy ismerem, vagy elárulom néhány csillogó ezüstért. Hála – azért

Figyelem: kényes téma...

Kép
„Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.” Máté evangéliuma 20.fejezet 16.vers Első vagy utolsó? Jézus különleges módon közelíti meg ezt a kérdést. A fenti mondat előtt elhangzik egy példázat, amely sokakban indíthat érdekes gondolatokat, hovatovább megkérdőjelezést, hogy Isten valóban igazságos-e?! A szőlőmunkások példázata egy azok közül, amelyek Isten országát hivatottak bemutatni. A történetben olvashatunk különböző órában érkezett munkásokról, akik mind ugyanazt a munkát kapták, de a bérükben nem volt különbség. Volt olyan munkás, aki ezt nem tudta szó nélkül hagyni és megjegyezte a szőlős gazdának, mert úgy gondolta, hogy igazságtalan velük szemben ez az eljárás. A példázat szerint a gazda azzal indokolja döntését, hogy az első órában érkezett munkásokkal megállapodott a fizetségben, míg az utolsókként érkezetteknek nem ígért semmit, csak elhívta őket a munkára. Ha a magyarázat ellenére is fennáll az elégedetlenkedés, akkor az már az irigység felbukkanását

Az Úr imádsága

Kép
  „Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,  jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;  mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,  és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;  és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.” Máté evangéliuma 6. fejezet 9-13. versek Varázslatos szöveg. Gyermekkorom estéi jutnak eszembe, mikor olvasom. Kovács mamám, anyai nagymamám - akit egyébként Erzsébetnek hívtak, de mi hárman az unokái mindig csak Kovács mamának- , szépen összetette a kezemet és kedves szóval tanította nekem ezeket a sorokat. Nem értettem belőle sokat, csak annyit, amit egy hatéves forma kölyök megérthet. De a csendesség, az áhítat, amiről nem tudtam, hogy mély, ünnepélyes tiszteletet jelent, de akkor ott éreztem - teljesen elbűvölt. Tudtam, most az Istenhez beszélünk és ezt nevezi

„Már ősz volt szinte, mikor egy ősz inte…”

Kép
„Örüljenek és örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek! Akik szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az Isten! De én elesett és szegény vagyok, siess hozzám, Istenem! Te vagy segítségem és megmentőm, Uram, ne késlekedj!” Zsoltárok könyve 70:5-6 Szeretem a zsoltárok őszinteségét. A százötven imádság közül, van olyan, amelyik akkor dicsőíti Istent, amikor tényleg minden szép és jó (mert valljuk be, azért előfordulhatnak ilyen napok is), vannak, amik kiáltanak Istenhez nehézségek, megpróbáltatások közepette, és van olyan is, ami mindennek ellenére dicsőíti a Mindenhatót. Ahol a zsoltáros egyértelműen a gödör mélyén van, ki is fejezi ezt, és mindezekkel együtt hálát és dicsőséget ad Istennek. Vannak örömtől dagadó énekek, és van olyan is, ami elejétől a végéig fájdalommal szól. Az emberi élet teljes érzelmi skáláját felölelik, és a legszebb ebben az, hogy ezeknek az érzelmeknek mind helyük van Isten imádatában. Mert Isten előtt tényleg lehetünk őszinték.