Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december 18, 2011

A mai nap egy kicsit más...

Kép
„Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét” Lukács 4,18-19 A mai nap egy kicsit más, mint a többi. Ma jobban igyekezünk sok-mindenre, szeretnénk, ha a tőlünk telhető legjobbat nyújthatnánk. Ma legyen a legtisztább a házunk, ma legyen a legjobb ebéd és vacsora. Gyermekeink és családunk ma érezze a legjobban magát. Ma sikerüljön legjobban a meglepetés, most igazán érjen célt az ajándék, igazi örömöt nyújtva. Ma legyen teljes a boldogság! Miért ma? Mert karácsony van, ünnep, Jézus Urunk születése napja. De mi történik, ha ma mégse jut idő mindenre és mindenkire? Mi történik, ha nem fejeződik be időre a takarítás; ha nem jön föl elég magasra a sütőben a piskóta? Mi lesz, ha odaég a karácsonyi pulyka; ha a gyerekeknek, unokáknak nem tetszik az ajándék? Akkor nem lesz teljes az öröm? Mitől ünnep, az ü

Angyalok dícsérete

Kép
„Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!" Lukács 2:13-14. Megérkezett! 2000 évvel ezelőtt angyalok hozták hírül az embereknek, hogy Jézus megszületett! El tudod képzelni a jelenetet? Pásztor vagy. Este van. A nyáj a karámban – a pihenőhelyen. Ülsz a többi pásztorral a zsarátnok körül. Beszélgettek. Álmos este van. Aztán hirtelen fényesség! És közeledik! És csak közeledik! Egyenesen kis csoportotok felé. Szemellenzőként teszed kezed a homlokodhoz. Mi akar ez lenni? Aztán nagyon hamar meglátod, hogy egy angyal. Mikor épp arra gondolsz, hogy talán a fáradtságtól álmot álmodsz – látod, hogy a többi pásztor is ugyanazt látja. Már ragyog az egész mező. Egyetlen angyal fényétől! Amikor szemed kezdi megszokni a fényességet – újabb csoda: Istent dicsérő mennyei angyalok sokasága! Aztán tisztán, jól érthetően a következő szózatot hal

A kitartás jutalma

Kép
"Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket." Lukács evangéliuma 21:19 Néhány percig nem nehéz kitartónak lenni. A gond azonban az, hogy az még nem kitartás. A kitartás hosszú idő alatt tanúsított rendíthetetlen hűség. Ádám és Éva nem a kitartásnál rontották el, hiszen őket a kígyó nem kellett, hogy sokáig kísértse, hogy hűtlenek legyenek, szinte azonnal kötélnek álltak. Noé 120 éven át hirdette az akkori világnak szóló utolsó kegyelmi üzenetet, nem figyelve a csúfolódó hangokra, amelyekből azt hallhatta ki, hogy felesleges vállalkozásra adta a fejét. Ábrahám elfogadta Sára egyszeri ajánlatát az ágyas-kérdéssel kapcsolatban. Őt sem kellett hosszasan győzködni, hogy egy apró lépéssel elinduljon egy veszedelmes lejtőn, aminek ma is láthatjuk a szomorú következményeit. József kitartóan, és következetesen nemet mondott Potifár feleségének nap, mint nap jelentkező kísértésére, egyszer sem könnyítve a nyomáson azzal, hogy engedelmeskedik a hívó hangnak. Dánie

Megkeres és megtart az Úr

Kép
„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.” (Lukács evangéliuma 19. fejezet 10. vers) A felfedezések korában, mikor vitorlás hajók cirkáltak a világ óceánjain, nem volt ritka, hogy a természet erőivel szemben még a legjobban megépített fregattok is gyenge lélekvesztőknek bizonyultak. S ha partot is ért egy-egy hajótörött, csekély kilátása volt a megmenekülésre és még kevesebb, hogy valaha is hazaérhet egy arra tévedt hajó fedélzetén. Egy hajótörött, aki túlélte a vihart, a lakatlan sziget viszontagságos adottságait, nap nap után felment a sziget legmagasabb pontjára és onnan leste a reménylett fehér vitorlát. Mikor már-már feladta, megtörtént a csoda. Egy közeledő kis pötty a nagy kékségben. Igen, ez egy hajó. De vajon meglátják a jelet? Észrevették. Lehorgonyoznak az öbölben. Csónakban emberek jönnek. Nagy öröm, ölelkezés. Ám, mikor beszállnak az ide-oda himbálódzó csónakba, hajótöröttünk kiugrik a vízbe és a part felé szalad. Fél. - Én nem aka

Békességet!

Kép
„A te törvényed kedvelőinek nagy békességük van., és nincs bánkódásuk.” Zsolt.119,165. Keresztyén körökben gyakran halljuk ezt a köszönést: „Békességet”! Jézus tanította nekünk. Azt mondta, hogy amikor belépünk egy házba, az a békesség, ami szívünkbe van, átszáll a bent lakókra. De van-e békesség a szívünkben? Az egész világ háborog, tele van békétlenséggel! Vajon a mi szívünkben él a jézusi béke? Ami Megváltónk mondta: „Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, se ne féljen.” Jn.14,27. Jézus békéje tehát nem függ körülményektől, de személyektől sem. Valaki egyszer azt mondta, hogy „békességem van addig, amíg nem bánt senki…, de próbáljon meg valaki bántani, akkor megtudja,   milyen a bennem lévő békesség!” Sajnos néha mi is ilyenek vagyunk! Persze, könnyű addig békében lenni, amíg minden szép és jó! Mindaddig, amíg úgy történik,ahogy én akarom…. A krisztusi béke ennél

Megőriz az Úr

Kép
" Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.   Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor. " Zsoltárok könyve 121:7-8 Nem kis feladat megőrizni egy ember életét, testi-lelki épségét. A tíz hónapos kisfiunk egy ideje igencsak önállóan közlekedik a lakásban, ezért komoly őrző-védő szolgálatot igényel részünkről. Ha elmegyünk egyik szobából a másikba, ő négykézláb mászva utánunk ered. Gyakran indul felfedezőútra, ilyenkor többnyire nekünk kell kiszabadítani a szék, vagy asztal alól, mert bemászni nem volt nehéz, de sem kibújni, de felkapaszkodni nem tud. Sok már kisgyerekhez hasonlóan őt is nagyon érdeklik a műszaki dolgok, így a konnektorok, kapcsolók, kábelek – persze nem az, amit oda adunk neki, hanem ami a falban van... A nagyobbik gyermekünk, mikor biciklizni tanult, hirtelen nagyon bátor lett, ezért ha elindultunk a városban vele, szerettük mindig a közelünkben tudni, hogy ha baj van segíteni tudjunk… Manapság, amikor egy új autót

Advent reménye

Kép
„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.” Ézsaiás könyve 11:1-2 Advent van. A remény és az öröm gyertyái égnek már az asztalon, és talán a szív is nemsokára nyugalmat talál ezekben a napokban. Emlékezés és várakozás fonódik halkan össze, és nem élhet egyik a másik nélkül. Isten jött közénk, hogy helyreállítsa, amit mi elrontottunk, hogy hidat építsen köztünk és az Örökkévaló között, hogy újra Emberek lehessünk igazán. Fogott egy tollat, és rajzolni kezdett a szívedbe vérvörös tintával egy arcot, az Isten arcát. Akit neked annyian mutattak már be tévesen és torzul, Ő kijavította hibáról hibára a kegyetlen, zsarnoki vonásokat, a "nekem meg kell felelned" ráncait és a "nem vagy elég jó nekem" szemöldök összehúzását. Betlehem és Názáret és Jeruzsálem kellett ahhoz, hogy megismerd az Isten valódi arcát, hogy végre szívből tud