Szürke kisegér
„Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” Péter első levele 2:21-23 Batman, Ironman, Superman, Spiderman és a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Emberek, lények, akiknek volt valami különleges képessége, kitartása, tudása, pénze, akaratereje és nem adták fel. Hősök voltak, megmentették a világot, a világ egy részét vagy néhány személy életét a katasztrófától. Hősök, akiket a képzeletünk szült, mert szükségünk volt rájuk. Szükségünk volt arra, hogy történjen valami jó, valami különleges, valami monumentális. Szükségünk volt arra, hogy legyen valaki, akire felnézünk a monoton hétköznapokból, és akinek a helyébe beleképzelve magunkat, kiléphetünk szürke kisegér életünk szűk ketrecéből, és lehetünk Valakik, valaki külön...