reggeli dicséret

  „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.”   ( János evangéliuma 15. fejezet 5. vers ) A szőlő az egyik legszentebb a Szentírásban megjelenő növények között. Kezdve azzal, hogy egyesek szerint ez volt az Éden tiltott fája; aztán ott van Noé, az első szőlőműves; az ígéret földjét jellemző hét növény egyike (5Móz.8:7-9). A próféták kedvelt szimbóluma - szőlőskert (Ézs.5:1-5) vagy az igazi és a fattyú szőlővesszők (Jer.2:21) – mellyel Isten és népe kapcsolatát ábrázolják. Nem véletlen tehát, hogy Jézus is ezt a jól ismert képet használja tanítványaitól való búcsúbeszédében, akik a Mesterüktől való fizikai elszakadásban földi vágyaik elérésének meghiúsulását látták. De mire is tanította őket és természetesen bennünket is? Egyrészt, hogy az egymástól való távolság nem valamilyen hosszúsági mértékegységben fejeződik ki, hanem egy különleges lelki kapcsolódá...

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik.” János evangéliuma 15:5-6 Jézus ebben a beszédében a tanítványaihoz szól. Azokhoz, akik vele jártak, de hamarosan Mesterük nélkül maradnak. A megkezdett szolgálatot pedig tovább kell folytatniuk a megígért Szentlélek vezetésével, segítségével. A példázatnak több tanulsága is van, ebből néhányat kiemelnék: 1. Jézus nélkül semmit sem tehetünk. – A tanítványok Jézus mellett megtapasztalhatták, hogy nincs olyan helyzet, amiből ő ne tudna megnyugtató megoldást kínálni. Amikor Jézus a megdicsőülés hegyén időzött Péterrel, Jakabbal és Jánossal, a többi tanítvány teljes kudarcot vallott egy ördöngős gyermek meggyógyításakor. Jézus nélkül nincs győzelem, nincs élet, nincs gyümölcsöző élet.  2 . Aki nem...