reggeli dicséret

És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Jakab levele 5:15 Szoktál beszélgetni, kedves olvasóm? Fura kérdés, nem igaz? Mindenki szokott beszélgetni. És szeretsz beszélgetni? Na ez már fogósabb kérdés. Felmerülhet a gondolat, hogy például miről, kivel, vagy milyen körülmények között. Mondok néhány példát. A technológia újításairól beszélgetni egy kellemes délutáni kávé mellett a legjobb barátommal számomra kifejezetten jónak tűnik. Ugyanez a beszélgetés téma ugyanígy egy kávé mellett egy számomra ellenszenves személlyel már nem annyira kecsegtető. Ugyanez a téma a barátommal miközben a mosdóra várunk a sok kávé után kifejezetten kellemetlen lehet. Érdekes, hogy ahogy belegondoltam a legjobb barátommal szinte bármilyen témáról szívesen beszélgetek, de pl egy sima ismerősömmel a prosztatagyulladásról annyira nem szívesen beszélgetnék. Az ima egy beszélgetés. Jakab nem győzi hangsúlyozni, milyen fontos is az ima,

Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon... Zsoltárok könyve 91:11 Szeretjük, hogyha valaki megígér valamit nekünk, akkor azt teljesíti is, ugye? Ha nem így történik, akkor az nagyon rosszul esik, esetleg fel is háborít minket. Még az is lehet, hogy számon kérjük: Na, hol van az, amit ígértél? Ugyanez a helyzet Istennel kapcsolatban is. Szeretjük az ígéreteit, hiszen azok a reményt hordozzák számunkra. Szívesen idézzük őket, és szeretünk rájuk hivatkozni, amikor beszélgetünk vele vagy róla. És az is megesik, hogyha nem úgy történnek a dolgok, ahogyan az ígérete alapján gondoltuk, akkor felháborodunk, vitatkozni kezdünk vele, és számon kérjük rajta. Isten fent idézett ígéretére Sátán emlékeztette Jézust, amikor kísértette őt, hogy ugorjon le a templom párkányáról (Máté ev. 4.). És Jézus nem ugrott le, mert az ígéret nem arra vonatkozott, amire a kísértő alkalmazta. Minket viszont időnként rávesz, hogy olyan ígéretek teljesedésére tartsunk igényt, amik el sem

Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr. Pál levele a rómaiakhoz 12:19 Az általános iskola udvarán, tanórák után olyan, mint a vadnyugaton. Legalábbis abban az iskolában, ahova én jártam, olyan volt. A gyerekek, akik az őket hazakísérő szülőkre vártak, és azok, akik kiszöktek a napközi tanulószobából általában az iskolaudvar valamelyik eldugott sarkában verődtek bandákba. Jobb esetben csak játszani, focizni az otthonról hozott labdával, kártyákat cserélgetni az éppen aktuális őrületnek megfelelően. Rosszabb esetben viszont ennél sokkal csúnyább dolgok is történtek azokban az eldugott sarkokban. Nem sok emlékem van az általános iskolából, de az egyik ilyen délután a mai napig élénken él bennem. A barátommal játszottunk az udvaron – én vártam a buszt, amivel aztán hazamentem volna, ő pedig napközisként még pár órát az iskolában töltött. Rajtunk kívül egy másik osztálytársu

„Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” Máté evangéliuma 7. fejezet 12. vers A vallástudomány egyik izgalmas területe az összehasonlító vallástörténet, mely a világ vallásainak közös mítoszait, fogalmait (pl. a teremtés, a bűneset, a vízözön, stb.) vizsgálja, rávilágítva arra, hogy azok különböző értelmezése ellenére, valahol mindegyik egy ősi forrásból táplálkozik. Jó példa erre a 7:12-es szabály: „ Ne bánj másokkal olyan módon, amelyet bántónak találnál, ha veled bánnának úgy.” (Buddha, Udanavarga, ie. 6.sz.) „ Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.” (Konfucius, Analects, ie. 6.sz.)   „A kötelezettségek összegzése: ne tegyél olyat másokkal, ami fájdalmat okozna, ha veled tennék.” (Mahabharata, ie.5.sz.) „ amit te nem szeretsz , azt másnak se tedd” (Tóbiás könyve 4:15, ie.2.sz.) „ Ne tedd felebarátodnak azt, ami neked rosszul esik.” (Talmud, Sabbath31a, Hillél, ie.1.század)

„És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” Filippiekhez írt levél 4.rész 7.vers Az elmúlt napokban különösen intenzíven éreztem a nyugtalanság és a kétségbeesés érzését. Úgy éreztem, hogy a feladatok, amelyek előttem tornyosulnak olyanok, akár egy sárkány, amely arra vár, hogy mikor okádhat tüzet és mikor nyelnek el a lángok. A lángok sűrű, sötét füstként válnak eggyé a tiszta levegővel és lassan egyáltalán nem jutok levegőhöz.  A sürgető feladatok, a határidők, a mindennapok stresszes kihívásai felborítják az ember érzelmi életét és kész csoda, ha valaki higgadtan – tényleges és őszinte higgadtsággal tudja kezelni a felmerülő helyzeteket. A megoldandó helyzetek nyugtalanságot, ingadozó reménységet és sötét gondolatokat szülnek. De van megoldás! Sok mindent nem látunk az életünkben, többek között azt sem, hogy egy-egy körülmény miért épp úgy alakult, ahogy. Isten, mint Teremtő ismeri a teljes a képet é

"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." Ésaiás 40.31 Gyermekkoromban sok mindent szétszereltem, mert kíváncsi voltam arra, hogyan működik. Persze ennek megvoltak a hátrányai is. Sokáig nem volt például használható biciklim, mert szétszerelni tudtam, de összeszerelni már nem… Ma is érdekel mitől és hogyan működnek a dolgok, akár a természet világában, akár a lelki életben. Pál levelei azért különösen fontosak számomra, mert a lelki világ rejtett működésébe, törvényszerűségeibe nyújtanak sokszor bepillantást. Az ígéret nagyon egyértelmű, világos és határozott: „akik az Úrban bíznak, erejük megújul”. Önmagában ennyi is elegendő számunkra, hiszen a lényeget elmondja: az a fontos, hogy mindig, minden körülmények között bízzunk Istenben, s akkor megújul erőnk, ha megfáradtunk is! Számomra izgalmas átgondolni, hogyan is működhet ez. A bizalomból döntések születnek. Például az, hogy nem a maga

„Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.” Példabeszédek könyve 16:9 Egy gyermek még a születéséről sem dönthet. Ideális esetben tervezett, vágyott utódként jön a világra, akiért a szülei teljes felelősséget vállalnak. Nagyon hamar képes kifejezni, hogy valamire szüksége van. Sír. Sír, ha éhes, ha szomjas, ha fáj a hasa, ha ölelésre vágyik, ha megijedt az ablak alatt elszáguldó mentő szirénájától, ha kint fúj a szél, ha jön a foga, ha hideg vagy melegfront érkezik, ha rosszat álmodott, de még azzal kapcsolatban sem hozhat döntést, hogy a pandás vagy a halacskás body kerüljön rá aznap reggel. Először gyakorlatilag mindenben a szülők döntenek helyette, és fokozatosan, lépésről lépésre kaphat egyre több felelősséget, választhat, hibázhat, tanulhat. Idővel dönthet arról, hogy kismotorral, futóbiciklivel vagy gyalog menjenek a játszótérre. Kiválaszthatja, kivel szeretne barátkozni? Milyen különórára van kedve járni, esetleg melyik hangszeren akar megtanulni