Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június 5, 2022

Légy Apád fia!

Kép
“Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt.” János első levele 3 fejezet 1. vers Ki más írna a szeretetről, mint a (saját bevallása szerint) szeretett tanítvány. János központi témája mindig a szeretet. Valahogy mindig egy személyes, érzelmekkel teli, közeli kapcsolatot mutat Jézussal. Számára ez a gondolatkör a legfontosabb, és ki vitatkozna ezzel. Gondolom senki előtt nem ismeretlen a mondás: “Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” Ennek az alapja, hogy amilyen házból jön a lány, olyan lesz a háztartás. Mondjuk ez fordítva is igaz, a fiú nagy eséllyel hasonlít az apjára. Mindenesetre ha egy családban ismered a szülőket, aránylag jól közelítve megismerheted a gyerekeket. János azt mondja, hogy azért nem ismeri Isten gyermekeit a világ, mert Istent sem ismeri. Ma már egy kicsit más a helyzet. Szinte mindenki ismeri a kereszténységet. Vele együtt a “ker

Isten nem megvesztegethető

Kép
"Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!" Zsoltárok könyve 50:14 A hálapénz fogalmát mindannyian ismerjük. Az elnevezés alapján feltételezhetjük, hogy amikor kitalálták, utólag adták, és a köszönetüket, a hálájukat fejezték ki vele. Aztán az egészségügyben gyakorlatilag elvárt, kötelező szokássá vált hálapénzt adni, előre, mielőtt még bármit is tett volna a betegért az orvos. A mandulakivételtől a szülés levezetésén keresztül a szívműtétig minden ellátásnak megvolt a szokásos tarifája, és akik letették az asztalra (illetve betették a zsebbe), számíthattak arra, hogy hamarabb fogják megkapni azt az ellátást, ami anélkül is járt volna nekik. A hálapénz így a köszönet kifejezőjéből a megvesztegetés eszközévé vált. Szomorú, de nagyon is emberi megoldás. Elgondolkoztam: vajon nem akarjuk Istent is időnként megvesztegetni? Nem történik meg, hogy megteszünk valamit, amit kér (vagy: parancsol), nem teszünk meg valamit, amitől kéri, hogy tart

Isten meghallgatja a kéréseinket

Kép
"Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket." Jeremiás próféta könyve 29:12 Egyszer meglátogattam egy testvérnőt, aki egy másik egyházból jött át abba, ahol én szolgálok. Keksz és tea mellett beszélgettünk, és megkérdeztem tőle, hogy hogy érzi magát a gyülekezetünkben, de a válaszára nem voltam felkészülve. "Azt tapasztaltam, hogy ti nem szerettek imádkozni." Ez a gondolat mellbe vágott. Mit jelent, hogy nem szeretünk imádkozni? Keveset imádkozunk? Röviden? Kevés beleéléssel? Talán egyik sem olyan komoly mulasztás, mint állhatatosság nélkül imádkozni. Úgy imádkozni, hogy valahol a gondolataid legmélyén már le is mondtál arról, amit szeretnél. Van egyáltalán értelme így imádkozni? Müller György, angol lelkész mondta a következőket egy alkalommal: "A lényeg, hogy ne adjuk fel az imádkozást, mindaddig, amíg választ nem kapunk! Én hatvanhárom éve és nyolc hónapja imádkozom egy ember megtéréséért. Még nem történt meg, de

Sülve-főve

Kép
  „Éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként Istennek.”  ( Efézusbeliekhez írt levél 5. fejezet 2. vers ) Az én nagymamám egy igazi szupernagyi volt. Nem tudom, hogy miképp csinálta, de majdnem minden alkalommal már a kapuban érezni lehetett, hogy itt valami finomság készült. Lekváros bukta, túrós táska, szilvás gombóc, almás pite, mákos kevert, diós kalács. Hm. Még most is magam előtt látom, ahogy veszi ki a sütőből a gőzölgő tepsit és mindent beterít az az édes illat… Sajnos mindez mára már csak emlék, mert olyat, mint ő már senki sem tud készíteni. Miért? Mert a legtöbb finomság receptjét nem jegyezte le, az a fejében, a kezében és a szívében volt. Mi pedig ma csak kísérletezünk: Még egy marék liszt? Kell még élesztő? Tej, vaj, margarin úgy tetszés szerint? Mennyit kell gyúrni, állni hagyni és sütni? Kell várni, hogy kihűljön? Jó, finom, de ez mégsem olyan, mint a mamáé! Nos, ugyanilyen a hívők közö

Az erő, ami nem tettekben van.

Kép
„Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.” Máté evangéliuma 19.fejezet 26.vers Mindig hittem a szavak erejében. Kiskoromtól kezdve, amikor nagypapám oly’ nagy átéléssel adta elő a bibliai történeteket, egészen addig, hogy már én mesélem el ugyanazokat a történeteket a gyerekeknek, végig kísért a gondolat, hogy a szavak, amelyeket kimondunk hatalommal bírnak. Nem véletlen, hogy a múlt és a jelen nagy alakjai, hadvezérek és vezetők sokszor nem az erővel győzték meg a népet, hanem egy-egy jól előadott szónoklattal. Szavainkkal annyi mindent elérhetünk. Bátoríthatunk, erőt adhatunk, kifejezhetjük együttérzésünk, elmondhatjuk szeretetünk és vigasztalhatunk is. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a másik oldalról sem, ami valljuk be szinte mindig erősebben hat, mint az imént felsoroltak. Ugyanis szavainkkal nem csak a pozitív dolgokat erősíthetjük, hanem rombolhatunk, bánthatunk, olykor sebeket okozhatunk. Nem tudom, hogy ez miér

A biztos szó

Kép
„Felnövekedett Sámuel és az Örökkévaló volt vele és az Örökkévaló szavából semmi sem maradt beteljesületlen.” (Tóth Szilárd fordítása) 1Sámuel 3.19 Sámuel kicsiny gyermekként került a szentélybe, hogy az Urat szolgálja. Megszületése imameghallgatás volt édesanyja, Anna számára (l. 1Sámuel 1.1-2.11 ). Bár a körülmények, amelyek között Sámuel felnőtt korántsem voltak ideálisak, Sámuelről azt olvassuk: felnövekedett… és az Örökkévaló volt vele”. Nemcsak édesanyja szentelte őt Istennek, hanem ő maga is odaszánta magát Isten szolgálatára. Isten pedig bizalmasává fogadta őt és mindenki számára nyilvánvalóan megáldotta. Mindaz pedig, amit Isten kijelentett neki, beteljesült maradéktalanul. Isten szava mindig beteljesül maradéktalanul (vö. Lukács 21.33 ). Lehet, hogy várnunk kell rá, lehet hogy nem úgy és nem akkor történik meg, mint ahogyan mi emberileg elképzeljük vagy elvárjuk, de Isten gondoskodik arról, hogy szava teljesüljön. Így volt ez József életében, így volt ez Izráel babiloni fogsá

Isten itt van. Közöttünk.

Kép
„Ne rettegj tőlük, mert közöttetek van Istened, az Úr, a nagy és félelmetes Isten!” Mózes ötödik könyve 7:21 Izrael népét Isten Mózes vezetésével kihozta Egyiptomból, ahol rabszolgaként tengették életüket, és néppé kezdte formálni őket, az Ő népévé. Törvényt adott nekik, istentiszteleti rendet, kapcsolódási formát önmagával, lakhelyét pedig a tábor közepén álló szent sátorba helyezte, mert az övéi közt akart lenni. Amikor a nép először elért Kánaán határához, megtorpantak, félelem fogta el őket, nem bíztak Istenben és ígéreteiben, nem akarták megkezdeni a honfoglalást, hanem fellázadtak vezetőik és a Mindenható ellen. Mindennek következménye lett egy közel negyvenévnyi vándorlás a pusztában. A bolyongás éveinek letelte után ismét ott álltak az Ígéret Földjének határában, Mózesen keresztül pedig az Úr tanácsokkal, rendelkezésekkel, bátorító szavakkal látta el őket. Biztosította arról, hogy velük tart, kapcsolatuk a pusztai évek végeztével nem szakad meg, sőt! Esélyt kapnak arra, h