Bejegyzések

mindenki címkéjű bejegyzések megjelenítése

Pünkösd csodája

Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van, hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak. Apostolok cselekedetei 2:15-18 Pünkösdkor a zsidók az aratás befejeztét ünnepelték, visszaemlékeztek arra, hogy valamikor szolgák voltak Egyiptom földjén, de most már szabadok a saját magukért és népükért végzett munkára, szabadok a vetésre és az aratásra. Ez az öröm ünnepe volt, a páskával ellentétben nem a nyomorúság kenyerét kellett fogyasztaniuk, hanem friss, kovásszal érlelt kenyeret. Ez a nap különbség nélkül mindenkié volt. 5Móz 16:11-ben ezt olvashatjuk róla: „Örvendezz Istenednek, az Úrnak színe előtt – fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóleányoddal meg a lévitával együt...

Mindenki

Vegyétek tehát tudomásul, testvéreim, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát, és mindabból, amiből Mózes törvénye által nem igazulhattatok meg, őáltala mindenki megigazul, aki hisz. Apostolok cselekedetei 13:38-39 Gyönyörű látni, ahogy a Bibliában Isten szélesre tárja országának ajtaját. Gondolj az evangéliumi történetekre, amikben Jézus olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik valamiért megvetettek, kitaszítottak, érinthetetlenek, gyűlöltek voltak. A származásuk, betegségük vagy a munkájuk miatt. Isten azonban nem ezeket a bélyegeket nézi, hanem a szíveket. Számára nincs túl bűnös ember, akinek az életét ne akarná átformálni. Krisztusban mindannyiunkért feláldozta önmagát, és az ő szemében nincs különbség ember és ember között, mert mindannyian a gyermekei vagyunk. Akkor mi miért akarjuk minduntalan szűkebbre zárni az ajtókat? A kereszténység történetében túl sok sötét folt éktelenkedik, amikor nem akartunk emberként tekinteni a másikra. Amikor különbséget tettünk a...

Aki sosem közösít ki

Kép
„Akit  nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el; mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem. Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. […] Ne zúgolódjatok egymás között! Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom azt az utolsó  napon.” János evangéliuma 6: 37-40, 43-44 Néhány napja egy mesekönyvet olvasok a gyerekeimnek, amiben egy lajhár lány, Lona a főszereplő, aki ember gyerekek általános iskolájába jár, és nagyon magányosan érzi magát. Minden vágya, hogy legyenek neki is barátai, a legjobban a Menta, Málna és Napsugár alkotta csapatba szeretne tartozni, ők az osztály l...

Több mint a Nutella

Kép
„Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” Máté evangéliuma 5:43-45 Lehet, hogy furcsállod, Kedves Olvasó, hogy jön ide egy napindító áhítat címébe egy édesség? Nos, ma van ennek a mogyorókrémnek a világnapja, és amikor elolvastam ezt az igét, eszembe jutott egy újkori szólás-mondás, miszerint: „Nem tehetsz mindenkit boldoggá, nem vagy Nutella.” Aki ezt a mondatot kitalálta, nem gondolt többek között a tejfehérje allergiásokra, a mogyoró allergiásokra és a cukorbetegekre sem (elnézést azoktól, akiket kihagytam a felsorolásból). Nem állítom, hogy nincs az a pillanat az életben, amikor az egyik legjobb dolog, ami történhet, az pont egy ilyen finomság, esetleg egy doboz jégkrém. Sosem felejtem el azokat az ifitalálko...

Az olvasószerkesztő

Kép
"Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." Ézsaiás próféta könyve 53:6 Fiktív levél Ézsaiás próféta olvasószerkesztőjétől: Tisztelt Ézsaiás próféta! Megkaptam a könyve legfrissebb kéziratát, és hadd írjam le őszintén, a szívem mélyéből: mestermunka! Sok könyvön dolgoztam már, volt köztük jobb, és csapni való is, de ez valami teljesen más. Különösen tetszik, hogy az egészet, — noha elő-előkerül az elkeseredés, — a remény hatja át. Amivel azonban nem tudok mit kezdeni, az az 53. fejezet. Akárhogy olvasom, úgy érzem ez a fejezet lett az egész könyvben a leggyengébb. Főleg a 6. versben tűnik ki az, amire gondolok. Két problémám is van ezzel a verssel, amivel kapcsolatban a segítségét szeretném kérni, hiszen itt bizonyára valamiféle elírás történt, más nem magyarázhatja. Köszönöm, ha válaszában javítva elküldi számomra ezt a szakaszt! Az első problémám az első mondattal van: "Mindnyájan tévelyegtünk, mint a ...

Üdvösség a pogányoknak

Kép
"Vegyétek tehát tudomásul, hogy a pogányoknak küldetett el Istennek ez az üdvössége. Ők pedig meg is fogják azt hallani.” Apostolok cselekedetei 28:28 Üdvösség. Ez az elfeledett szó arról beszél, hogy Isten kegyelméből egyszer eljön az az idő, amikor az élet nem a fájdalomról és a csalódásról, hanem az örömről szól. Isten ezt a kimondhatatlan ajándékot kerülőút nélkül egyszer már az emberiségnek adta, de elveszítettük. A második esély már Istennek mindenébe került, hogy visszaadhassa minden embernek ezt a csodát, aki azt elfogadja.  Isten egyért is vállalta volna a teljes kockázatot és mindenkinek van lehetősége elfogadni - bár ezzel az eséllyel nem fog mindenki élni. Istennek az első nagy ítélete után - amikor a víz okozta a pusztulást - volt egy különleges feladatra kiválasztott embere. Rajta keresztül a leszármazottait kérte Isten egy évezredekig sem elévülő elhívás betöltésére. Istennek arról a tervéről, hogy nem hagyja a bűnben szenvedő embert örökre elveszni, han...