reggeli dicséret

Ne nézd a bort, milyen vörösen csillog, hogyan gyöngyözik a pohárban, milyen simán csúszik le! Végül úgy mar, mint a kígyó, és úgy csíp, mint a vipera. Példabeszédek könyve 23. fejezet 31–32. vers A Példabeszédek könyvének ez a része meglepően mélyen látja az ember működését. Salamon az alkoholról beszél, de fontos meglátni benne azt is, hogyan kezdünk el vonzódni valamihez, ami először megnyugtatónak, kellemesnek vagy ártalmatlannak tűnik, később viszont lassan uralni kezd bennünket. A mai pörgős világban rengeteg feszültséget és szorongást hordozunk, ezért könnyen nyúlunk olyan dolgokhoz, amelyek gyors enyhülést ígérnek. Csakhogy ami pillanatnyilag megnyugtat, nem biztos, hogy valóban gyógyít is. Érdekes, hogy az ige nem a részegségnél kezdi a figyelmeztetést, hanem sokkal korábban. Ott, amikor az ember még csak nézi a bort, csodálja, ahogy gyöngyözik a pohárban. A megkötözöttségek sokszor nem hirtelen kezdődnek, hanem apró, kellemesnek tűnő lépésekben. Valami enyhíti a belső nyomást...

A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét. Példabeszédek könyve 12. fejezet 16. verse Vajon miért van az, hogy néhány emberről szinte mindent tudunk a környezetünkben és mások is tudnak róla, míg vannak, akikről alig lehet tudni valamit? Nem arról beszélek, hogy vannak, akik másokról szívesen kitalálnak valamit, csak mert szeretik a pletykát, hanem valós tudásról beszélek. Vajon ez azért van, mert vannak nyílt őszinte emberek, míg mások inkább zárkózottak? A Példabeszédek szerzője szerintem nem a nyíltság-zárkózottság relevanciájáról beszél. Lehetek nyílt, őszinte ember anélkül is, hogy mindenkivel megosztom minden titkomat és lehetek zárkózott úgy is, hogy nem idegenedtem el az emberektől és még barátaim is vannak. Akkor miről is van szó? Egyrészt  az író tanít minket arra, hogy uralkodjunk magunkon, ami nem könnyű a nehéz helyzetekben. Mindenkivel előfordul, hogy bosszús lesz valamiért, hogy a csalódottság eluralkodik rajta, esetleg a harag próbál föl...

"Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja maga után fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az Úr útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy az Úr is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak." 1Mózes 18.19   A Biblia Ábrahám egyik nemes vonásaként szól arról, hogy „megparancsolja maga után fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az Úr útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően”. Lehet,  hogy ma nem lenne népszerű Ábrahám ezzel a határozottságával. Feleségem kb. 25 év után ismét óvónőként dolgozik. Azt mondja, valami nagyon feltűnően megváltozott ezalatt az idő alatt. Egyre többször tapasztalja, hogy a gyerekek parancsolnak a szülőknek, hogy hiányoznak az egyértelmű korlátok, az iránymutatás, hogy a szülők közül sokan képtelenek kezelni a gyermekeik érzelmi kitöréseit, hogy sok szülő vak a gyermekeivel kapcsolatban. Mintha minden a gyerekek körül forogna, ők foglalják el a családi életben a „trónt”. Pedig nem ez...

„Jobb a hosszútűrő az erősnél; és aki uralkodik a maga indulatján, annál, aki várost vesz meg.” Példabeszédek könyve, 16:32 Nem akarsz ’állatként’ élni, akit csak ösztönei hajtanak? Rossz szokásaid, vágyaid megkötöztek? Szabadulni akarsz? Akkor mondd utánam: Erős vagyok! Menni fog! Meg tudom csinálni! Érzed az erőt? Nem? Akkor ismételgesd még 10 percig: Erős vagyok, erős vagyok… Aztán végy elő egy papírt és az egyik oldalára írd rá, mivel fogod megjutalmazni magad, ha sikerül, a másik oldalra pedig az elbukás esetére határozz meg büntetéseket. Emellett keményen zabolázd meg a testedet! Zéró édesség, semmiféle fűszer, csak olyan és annyi élelmiszer, amennyi a ’túléléshez’ szükséges. Mindehhez következetes edzésmunkát társíts! Így sem megy? Nem tudod megváltoztatni magad? Újra és újra visszaesel? Ne csüggedj, és ne add fel! Ábrahám, Mózes, Dávid király és a hit hősei mind úgy tudtak győzni, hogy elismerték gyengeségüket, a bennünk lakozó bűn elleni tehete...

„ A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. ” (MBT) Galatákhoz írt levél 5:22-23 A lényeg – mint sok más esetben – itt is a részletekben rejlik. A szép és jól ismert lista végén a mellékesnek látszó mondat: „Az ilyenek ellen nincs törvény”. Az ilyeneket valóban nehéz lenne számon kérni. Tessék örülni, és türelmesnek lenni, de lehetőleg azonnal! Ne legyél önző! Miért nem vagy jószívű?... Ezekről nem ír a Törvény! Vagy mégis? És a szeretet törvénye? A másik szeretete, megbecsülése, szolgálata? A teljes fejezetet olvasva azt látjuk, hogy Pál arról beszél, hogyan lehet valaki teljesen Krisztus követője. Mi legyen az Ószövetségi szabályokkal, a régi törvényekkel, melyek úgy tűnik kitörölhetetlenül beleivódtak generációk gondolkodásába. Dobjuk el őket? Ha meg akarok felelni Istennek nem fontos engedelmeskedni? De Igen. A törvények fontosak, jók, védenek, Krisztushoz vezetnek....